Az EU margójára Szent Illés próféta napján – Az Orczy-kert műemléki helyreállításának I. üteme

Az Orczy-kert műemléki helyreállításának első ütemét 1995-ben adták át. Kiss József, Kós Károly díjas táj- és kertépítész most ennek előzményeibe, valamint a parkhoz szorosan kötődő Illés-kút rekonstrukcióját megelőző kutatási folyamatba enged betekintést.

Július 20. Szent Illés próféta napja, az ortodoxok szép búcsús ünnepének és a népi megfigyelések gazdag tárházának ideje. A budapesti Orczy-kert és Festetics-kert (ma az NKE és az ELTE Füvészkert) közötti, egykor az Üllői útig húzódó Illés utca híres pesti közkútja, a próféta nevét viselő Illés-kút is a pesti szerbek egyik ünnepi helye volt, s egy talányos helyreállítást követően napjainkban is őrzi e hagyományt.

Az Orczy-kert történetével az Illés-kút története is egybefonódott, és így e napon, és Magyarország Európai Unió Tanácsának soros elnökségének idején kiváltképpen illik megemlékezni – legalább röviden – a magyarországi műemlékvédelem egyik nagy EU támogatással megvalósult műemléki helyreállítási munkáról.

A 40 évvel ezelőtti Orczy-kert helyreállítási EU pályázat sikeréről, amiről – másik nyolc műemléki helyreállítással együtt – az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete vezetője, Hans Beck akkor így írt az OMvH kiadványának bevezetőjében: „Európa hatalmas kulturális gazdagsága az egész világ számára rendkívül fontos… Az EU Kulturális Örökség Programja, mely ezentúl a Raphael Program néven lesz ismert, az 1980-as évek eleje óta azt a célt szolgálja, hogy az Unió kulturális értékeit feltárják és helyreállítsák. Az itt bemutatott kilenc magyar projekt is ennek az európai programnak a támogatását élvezte… Ezek a munkák kiválóan illusztrálják a magyar kultúra gazdagságát, valamint azt a tényt, hogy Magyarország méltó módon foglalja el helyét Európa szívében."

Szintén az előszóban írta dr. Fejérdy Tamás, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke és Kalmár Péter az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke: „Az európai kulturális örökség sokszínű gazdagságában a számunkra oly becses magyar műemlékek viszonylag szerény helyet foglalnak el. Mégsem túlzás azt állítani, hogy ezen értékek nélkül az európai örökség is szegényebb lenne. A magyarországi műemlékvédelem létrejötte óta szorosan kötődik a nemzetközi, és azon belül természetesen elsősorban az európai folyamatokhoz… Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni és köszönteni annak a szolidaritásnak a fontosságát, amely hazánkat, egyelőre még az EU közösségén kívüli országot e szakmai programba bevonta. A kiadványban szereplő helyreállítási munkák ennek a valamennyiünk számára oly fontos európai szolidaritásnak a dokumentumai."

Az itt, mellékletben csatolt dokumentumban, az Orczy-kert Kerttörténeti feldolgozásában is követhetjük a híres kút történetét, de az lényegében annak a történeti áttekintésnek csak a „kivonata", ami már az EU által meghirdetett nemzetközi pályázatra benyújtott kerttörténeti-helyreállítási dokumentáció részeként készült 1993-ban, akkor már az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Jékely Zsolt építész, főigazgató képviseletében. A nemzetközi mezőny több mint 100 nevezőből állt, és olyan műemléki helyreállítások szerepeltek, mint az Akropolisz, Varsó királyi kertjei. Az Orczy-kertre Lisszabonban nyert összeg képezte a parkhelyreállítás 1995-ben átadott, I. ütemének fedezetét. A nemzetközi szinten is elismert siker az OMvH vezetőségének, és a Táj- és Kertépítészeti Osztályával együtt (felelős tervező: Kiss József) a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának munkatársainak is szólt (kiemelten: Kertész Margit, Muszik Vera, Vékony Márta, Ghyczy Gabriella).

Az 1985-ben megkezdett ELTE - OMF vezetőség (dr. Klinghammer István rektorhelyettes és dr. Fejérdy Tamás elnökhelyettes képviseletében) közötti együttműködés vezetett lényegében az akkor 17 kezelő és az Asztalos János Ifjúsági Sportpark között felszabdalt terület, egykori történeti kertünk megmentéséhez, és az akkor még ELTE Ludovika épülettel együtt, és a mai (Zoboki Gábor által kitűnően megtervezett) Nemzeti Közszolgálati Egyetem mai lehetőségeihez.

Amikor 2005-ben dr. Mentényi Klára művészettörténésztől megkaptam az igen részletes és alapos „Budapest, Botanikus Kert, Volt Festetics-Villa Építészettörténeti Összefoglaló" kitűnő művét, abban a korábbi megállapításaimat is alátámasztó, fontos hivatkozásokat is találtam. Külön másolatban megkaptam tőle is az Illés-kút környezetét ábrázoló 1798-ban, Orczy László megbízásából készült térképet is. Nem véletlenül!

Az OMF részéről a hivatalosan egyeztetett tervezési és kutatási program kapcsán folyamatosan kapcsolatban álltunk Dr. Czétényi Piroskával, az akkori Budapest Műemléki Felügyelőség igazgatójával, aki örömmel támogatta munkánkat. Nem csak a jelenleg látható, Illés-kútnak nevezett építmény kutatási és helyreállítási dokumentációja ismeretlen, de annak folyamata is.

Az Országos Műemléki Felügyelőség tervezőjeként megkezdett kerttörténeti kutatásaim során (Kiss József, Orczy-kert történeti tanulmány, OMF, 1984.) először meghatároztam az egykori Illés-kút addig azonosítatlan helyét, s tettem közzé helyszíni kitűzéssel és megjelent cikkeimben is.

Az 1810-es Lipszky-féle térkép jól szemlélteti az adottságokat is. A kerttörténeti kutatások részeként (OMF, 1984) készített rajzon jól követhető a térképek egymásra vetítésével az Illés-kút addig nem azonosított helyének és helyszínen is kijelölt meghatározásom is.

Az ELTE Botanikus kert néhai igazgatójával, Dr. Isépy István igazgató úrral megkezdett együttműködést folytatva (pl. az egykori Petri Bernhard idejében épült, és helyreállított sziklakert építési és növénytársulási rekonstrukciója) dr. Orloci László főigazgató a füvészkert esetlegesen Mátyás kori részleteket is magában foglaló igazgatósági épületének kutatását is inspirálta. Mentényi Klára a lehetősége szerint igen részletes építészettörténeti elemzéseket adott az egykori Festetics nyaralóról a művében, de ahogy Lővei Pál is írta a Történetek Illés Kútjáról c. ismertetőjében, „a kutatómunka folytatása már komolyabb előkészületek igényelne… nagyobb szabású régészeti feltárás… falkutatás…" Zádor Anna professzor asszony megállapítására is hivatkozva azt is olvashatjuk nála, hogy: „A Festetics Antal által épített nyári kastélyt körülvevő kert tervezőjét ma még nem ismerjük. Mindenképpen figyelemre méltó tény azonban, hogy nagyjából ugyanebben az időben, a 18.század legvégén-19.század legelején dolgozott a szomszédos Orczy-kertben az a Bernhard Petri, aki a magyarországi angolkert elterjedésében kiemelkedő szerepet játszott. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy a közvetlenül egymás mellett fekvő, tavakkal rendelkező, s egyébként is hasonló megoldásokat mutató két kertet ugyanannak a tervezőnek tulajdoníthatjuk. Természetesen ez a feltételezés a továbbiakban még bizonyításra szorul." Mindenesetre az azonos, Petri Bernhard kerttervezői ténykedés saját feltevésemmel is egyezik. Nem csak az egymáshoz is szerkesztett két kert, azok vízrendezései, de a rokoni szálak is összekötik azokat. Festetics Antal (1764-1853) felesége Splényi Amália, Orczy László unokahúga volt. Házasságuk idejére tehető Festetics Antal további telek vásárlása és „a már ott álló Szeleczky család udvarház kerttel közvetlen összeköttetésben lévő ún. Sala Terrena" (Mentényi K.). Az 1810 körül kialakított dégi Festetics kastélypark tervezője is Petri Bernhard volt az újabb kutatások szerint.

A Leyrer: Die Stadt Pesth und ihre Umgebung című könyvben (1803) található ábrázolás véleményem szerint nem a felirat szerinti Illés kút fölé épített klasszicista építményt ábrázolja – hiszen azt tiltotta a város is – hanem a Orczy-kert egykori kerti építményként később megépült kápolnájának előképét.

A Taschenbuch für Gartenfreunde 1797-es számában jelent meg Petri Bernhard tanulmánya az Orczy-kert ismertetésével. Leírása végén megemlíti, hogy néhány részlet még nem készült el teljesen (pl. a kastély, a templom, az obeliszk, az emlékoszlop, illetve a barlang). Ezek szerinte két éven belül elkészülnek (Magyar Erzsébet „Társalkodási kertek, promenádok, mulató-és népkertek" Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, doktori disszertáció, 2008.).  A két szomszédos park Illés utcai „csuklópontjában" lévő Illés-kút Petri Bernhard számára is fontos tervezési szempont lehetett. Az 1798-as térképen jelölt harangalakú lefedést is egy hangsúlyos látványelem elhelyezése miatt javasolhatta, egy ligettel és az azt szegélyező fasorokkal. Hosszas egyeztetések után 1798. március 24-én (tehát Petri B. leírása utáni évben) született meg Orczy László és a város közötti, az Illés kút területére vonatkozó haszonbérleti szerződés, amelynek értelmében a város átengedte a területet, de azt sem kőfallal, sem kerítéssel nem határolhatta le és épületet sem emelhetett a kútra!

Joggal feltételezhetjük, hogy az 1803-ban megjelent Leyrer J. kiadványba a Petri által 1797-ben is éppen a jövőben elkészülő építmények közé sorolt rajzok: a műbarlang (grotta) és a kápolna illusztrációk kerültek be.

A budapesti történeti kertek sorában egyik legjelentősebb közparkunk, műemléki helyreállításának I. üteme, a kerülettel és lakosággal is megtörtént hivatalos jóváhagyások, egyeztetések után, az OmvH Jogi Osztály eljárásának köszönhetően egy helyrajzi szám alatti állami tulajdonú, és egy kezelésbe vont park, az Orczy-kert Igazgatóság kezelésében, Baruner János és Tsa. kivitelezésében 1995.-ben ünnepélyes átadásra került.

2024.07.20.
Kiss József Kós Károly díjas ny. okl. táj - és kertépítész