Épületek/Középület
Friss képek az épülő Puskás Ferenc stadionról
2019.05.22. 16:00
Novemberben át kell adni a Puskás Ferenc Stadion épületét. A Skardelli György tervezte 65 ezer férőhelyes futballstadion, 52 méteres magasságával Budapest második legnagyobb épülete lesz. Az építkezésen jártunk.
„Sokszor megszegtem a pályázati kiírás feltételeit, akár drámaian is. Segíteni kell a döntéshozókat, akár markáns véleményalkotással, hiszen ők nem ismerik a szakmai szempontokat. Azt mondták például, hogy a Puskás Ferenc Stadiont a régi Népstadion és a Papp László Sportaréna közé kellene felépíteni. Na de egy új hetvenezres stadiont egy másik hetvenezres mellé? Pontosan tudtam, hogy a Népstadionnal azonnal kezdeni kell valamit, különben öt éven belül magától összedől. S mi lesz aztán egy használhatatlan romhalmazzal? Ezt minden szakembernek, tájépítésznek, közlekedésügyi szakembernek megmondtam, akik velem dolgoztak a Puskás Stadion projekten azzal, hogy lehet, hogy kizárnak minket a pályázatból. Így is történt. Viszont amikor megjöttek a külföldi szakértők és végignézték a terveket, a miénk is ott volt még előttük az asztalon. Azt mondták, azt kell megcsinálni. Szóval a munkánk nem volt hiába." - nyilatkozta Skardelli korábban az Építészfórumnak az új Puskás Stadionról. Az építész szerint „Kivétel nélkül valamennyi első világháború után épült sportlétesítmény, stadion és pálya szép lassan olyan szintre rohadt le, hogy sem a nézőközönségnek, sem a sportolóknak nem jó kimenni oda. Ezt az adósságot pótolni kell."
Az új stadion sokkal modernebb lesz elődjénél, amely Dávid Károly tervei készült és 1953-ban adták át azzal az igénnyel, hogy az alkalmas legyen 1960-as olimpia esetleges budapesti megrendezésére is. A jelenleg is épülő Puskás Ferenc stadion viszont a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszíne lesz így annak – fedett lelátóival – az UEFA előírásainak kell megfelelnie. Szintén a jelenkor igényeinek való megfelelés diktálja, hogy atlétikai versenyek megrendezésére alkalmas futókör nélkül épül fel a kifejezetten futballmérkőzésekre tervezett új Puskás, a nézők így közelebb lehetnek a pályához, ezt a célt szolgálják az eredetinél meredekebb dőlésszögű lelátók is.
Skardelli tervei ugyanakkor meg is őriznek valamit a „Népstadionból". Az egykori kváderköves főbejárat, amelyet kockaformája toronynak neveznek, mivel eredetileg 11 emelet magasra tervezték megmaradt, mindössze emeletráépítéssel igazítják az új stadion méreteihez, de ezen felül is több ponton visszaköszön a régi épület, mintegy tisztelegve azelőtt. Azoknak, akik jártak a régi épületben ismerős lesz a pálya és a lelátók megközelíthetősége, megoldásként megmarad a lelátókat tartó pilonsor és a lépcsőházakat burkoló műkőrácsozat mintázata is, az elbontott betonelemeket pedig felhasználták az építkezés során.
Amire alighanem szükség is volt, hiszen betonból rengeteget használtak fel. A kivitelező adatai szerint a vasbeton mennyisége összesen 150 ezer köbméter, amelyből fel lehetne építeni Óbuda és Békásmegyer lakótelepeit, mivel 75 tízemeletes panelre elegendő mennyiség. A felhasznált 10 ezer tonna acélból pedig az Erzsébet hídat lehetne felépíteni pontosan annyiszor, ahányszor Chuck Norris megcsinálta a világ összes fekvőtámaszát: kétszer.
07:19
Határozottan állítom, hogy nem:
A rgi OTÉK szerint (a 7 évvel előtti):
23. Építménymagasság („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény-kontúrvonalára állított függőleges síkra vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Most pedig mint a bemutatott példa is bizonyítja, szó sincs az egyes (ha más nem, de égtályak szerinti vetítésről) homlokzati síkoknak megasságának megállapításáról. Így vált az Stadion - amely döntően 50 méter körüli, 34 méteres épületmagasságá.
Ha egy 30 emeletes épület össszes loggia falának ki és beugrását - a rendelet nem tiltja, hogy ez beszámításra kerüljön - beszámolom, akkor az egy tízelemetes épület magasságával lesz egyenlő!
07:32
@Hartmann György Sándor: A hatályos OTÉK-ban nincs építménymagasság fogalom...
16:50
@Yan Gable: A fenti (építménymagasság számítást) nem az újjamból szoptam ki, hanema pincében a vízben úszó hivatalos dokumetumból, amely alapján kiadták az engedély!
A lényeg, hogy teljesen mindegy hogy minek nevezzűk a számítást, nem került cáfolásra, az, hogy itt a kormánybiztos által kijelentett 52 méretes épületet a jelenlegi szabályok alpján 34 méterre lehet (mert valójában így történt a számítás) zsugurítani!
UI. Éppen a magasságváltozás fogalmának módosítása miatt kellett átdolgozni a korábbi szabályozási terveket. (De a párkánymagassági korlátozást is használhatják az önkormányzatok.)
Éppen az új Puskás területére nincs érvényes szabályozási terv! (Vagy ha tudsz róla, szívesen veszem a linket.) Mint ahogy felépülű az új stadionban, ha az ülökehelyek száma szerint arányosítom a kialakított parkolók számát, akkor a VIP-nek 4, azaz négy parkoló járna.
De mivel a rendeletek felhatalmazzák a kormányt, hogy olyan szabályon kihzást alkosson a kiemelt beruházásokra amilyet akar (teljesen kihagyva belőlle az önkormányzatokat) és minden egyéb szabályt, azért fordulhatnak elő ilyan esetek.
18:47
@Hartmann György Sándor: Ha másról szól a bejegyzés, mint az építménymagasság fogalma és számítási módja, az más téma... Megjegyzem más európai országokban is módja, lehetősége van a kormánynak arra, hogy egyes kiemelt ügyeket magához rendeljen az önkormányzatoktól, sőt nagyon hasonlóak a szabályok is.
19:33
Nincs valami tévedés a beharangozónál: 65 ezer férőhelyes futballstadion, 52 méteres magasságával?
Mert a jelenleg hatályos BVSZ szerint a Hungária gyűrűn belül a maximális épületmagasság 50 méter!
Hogy ez papíron hogyan jött ki alacsonyabbra, az csak egyféleképpen lehetséges:
A kerületbe beszámították a pilonok összes kiugrását, és ezzel számoltak. Így talán még 40 méternél is kisebb épületmagasságot lehetett kiszámítani.
Ennyit az OTÉK-ről.
18:37
@Hartmann György Sándor: A pontosság kedvéért: a BVSZ hatályát vesztette 1999. január 1-én. A BVKSZ (47/1998.(X.15.) Főv.Kgy. rendelet) még alkalmazható egyes esetekben, de abban nincs 50 méteres korlátozás. Az FRSZ-ben van 50m-es határérték, de az alaprajzi méretre vonatkozik és semmi köze sincs sem a magassághoz, sem az OTÉK-hoz.
21:49
@Yan Gable: Kedves Yan Gable!
Lehet, hogy figyelmetlen voltam a jogszabály tekintetében, de leginkább a beharangozóban lévő 52 méter magasságot reklamáltam.
Lásd:
5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros rendezési szabályzatáról
Értelmező rendelkezések: 4. Magasépület: a magasépítmények körébe tartozó toronyház és magasház gyűjtőfogalma.
6. Magasépítmények beépítési magasságánakkorlátozásával kapcsolatos előírások *
11. § (1) * A 3. mellékletben magasépítmények számára kijelölt területeken magasház vagy toronyház 30 m magasság feletti épületrészei az alábbiak figyelembevételével építhetők:
a) épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a területre meghatározott értéket,
b) az épület külső homlokzatai által határolt, más jogszabály alapján számított szintenkénti bruttó alapterületek átlagértéke nem haladhatja meg különálló épületrészenként
ba) magasház esetén a 900 m2-t,
Igaz, hogy e szöveg magtartása mellett a 3 mellékletét kitörölték a jogszabályból, de
ehhez: OTÉK: 1. sz. melléklet, Fogalommeghatározások
33. Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
83. Magasépítmény: olyan építmény, amelyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja.
Tehát akárhogyan is vesszük a Puskás egy magas épület (vagyis építmény, mert ezt a kifejezést kell használni):
Továbbá:
Építménymagasság legnagyobb 30 m
Puskás törvény szerint 50m, legmagasabb pont 80 m
Ime az OTÉK szerinti építménymagasság számítása:
III.Építménymagasság számítása (F / L)
Összkerület:
ellipszis kerülete + pilonok oldalfalainak hossza + torony oldalfalak hossza:
805,666 m + 478,2 m + 62,8 m = 1346,67 m
Össz falfelület/össz kerület = 46420,72 m2 / 1346,67 m = 34,45 m < 50 m, megfelel
Az építmény legmagasabb pontja 50,7 m < 80 m, megfelel
06:01
@Hartmann György Sándor: 20 éve lényegében ugyanúgy kell számítani az építménymagasságot és 7 éve az épületmagasságot minden építményre a családi háztól az ipari épületig.