Kis magyar snassz és neociki – könyvbemutató és pop-up kiállítás

Szalai András albuma kisenciklopédia arról, amikor a buhera szelleme elszabadul és minden szinten működésbe lép. A hozzá kapcsolódó kiállítás a Kieselbach Galériában nézhető meg május 22-ig. 

Nemrég jelent meg Szalai András könyve, a Kis magyar snassz és neociki. A könyv előzményeihez tartoznak a szerző hasonló címen futott előadásai, évtizedeken át készített gyűjtése, folyamatos vidéki és városi felfedező túrái, amelyek a környezetkultúra aktuális jelenségeiről szóltak, utcai feliratokról és tárgyakról, homlokzatokról és portálokról, apró és óriás esztétikai gikszerekről, köztérkultúráról és építészetről. A kötet a szerző több évtizedes gyűjtésének eredményeként 850 fotóval, alapos tanulmányokkal és képelemzésekkel mutatja be a hazai épített környezet jellegzetes vizuális „bakugrásait", a mindenki által ismert „buhera" egyszerre szórakoztató és mélyen elgondolkodtató remekműveit.

Az élvezetes stílusban megírt, hatalmas ismeretanyagot megmozgató kötet építészettörténeti alapmű, de jóval több is ennél. A 20. századi magyar identitás alapkérdései fogalmazódnak meg benne: a túlélés képessége, az otthonteremtés vágya, az alkotás illúziója, a hiány talaján termett leleményesség és a bumfordi kreativitás éppen úgy végigvonul a lapjain, mint a kényszerű megalkuvás, a minőség iránti közömbösség és a tulajdon határait feloldó, az erkölcsi kereteket lazító „szerzés" általánossá váló attitűdje. Ez a könyv az elmúlt fél évszázad Magyarországának végtelen értelmezési lehetőséget kínáló látlelete: egyszerre kínálja az önfeledt nevetés és a mély magunkba nézés felszabadító élményét. Azt idézi meg, amikor a buhera szelleme elszabadul és minden szinten működésbe lép.

A szerző, Szalai András így fogalmaz a könyv kapcsán: "A snassz persze nem csak hiánypótlásra és »hézagtakarásra – a szó átvitt és konkrét értelmében egyaránt – szolgált, hanem ráadásul, mondhatni »plusszba (!) a szépség iránti vágyakozásnak is alkalmas terepe lehetett egy szürke, tervszerűnek tetsző, ám inkább csak »terv-szerű« produktivista korban. A snassz gyakran parttalan díszítőkedve az akkori privát szféra leszorított léthelyzetet tükröző lázadása is volt, egyfajta ürességtől való fortélyos és furfangos félelem – trükkökbe feledkező »horror vacui« – által igazgatva, ami többek között a homlokzatvakolás, a kerítésépítés vagy a betonvas »békéscélú felhasználásának« változatos módozataiban – ablakrács, virágtartó, falidísz stb. – élte, s néha tombolta, ki magát. A snassz variálmányai a hatvanas-hetvenes évek tájat, vidéket és várost politikai szándékkal és építészettel »szocialista típusú« környezetté alakító, korakaratot térbe vetítő munkálkodásának hézagaiban és gyepűvidékein szaporodtak el a legjobban. A tér- és léthézagokban meg a senki földjén – például a magánerős családi ház építkezések tábor-szerű vad vidékein – azután a szapora buhera-csíráktól és variálmány-vírusoktól lábra kapó snassz – a kor politikai szemináriumainak kedvelt fordulatával élve – mennyiségből minőségbe csapott át. A korábbi szelíd bumfordiság helyett egyre arrogánsabb kivagyiságot tükröző »variálmányok« és »korcsosulmányok« tűntek fel. Ráadásul egyre gyakrabban a perfektség látszatát keltve; jó, sőt néha kimondottan drága anyagokból hordva össze, végső formájukat és értelmüket tekintve, hetet-havat. A pontos és gondos részletképzést pepecselésnek minősítő »állami szektorban« edződött és a buherálás iskoláján nevelődött mesteremberek egyre felszabadultabban bontakoztatták ki képességeiket, eleinte a táguló-bővülő privát szférában, ahol csatlakoztak hozzájuk az önkifejezésre és (anyagi) sikerre egyre jobban szomjazó »profi« tervezők is, hogy megmutathassák addig le- és elfojtott sokoldalúságukat..."

A könyvet Kieselbach Tamás, Szalai András és Fábry Sándor mutatják be a Kieselbach Galériában (Budapest, 5. ker. Falk Miksa u. – Szt István krt. sarok) május 19-én, szerdán 11 órakor, ezután a hozzá kapcsolódó kiállítás megnyitása, bejárása történik. A szerző fotói mellett Weiler Péter pop-up kiállítása a könyv szellemében készült 19 digitális alkotásával május 19-től 22-ig tekinthető meg a galériában. 

A kötet a Kieselbach Galéria támogatásával, az SBS Kft kiadásában jelent meg és online rendelhető. Az esemény Facebook-oldalához itt lehet csatlakozni