Rákospalota Városrészközpont, ötletpályázat – megosztott II. díj, A+ Építész Iroda

A Rákospalota Városrészközpont kialakítására kiírt városépítészeti ötletpályázaton megosztott II. díjban részesült az A+ Építész Iroda munkája, melynek tervei Kovács Andor Krisztián DLA és Tamás Anna Mária DLA vezetésével készültek. A hosszú távú fejlesztések megalapozásához elsődleges fontosságúnak ítélték az építészek a központ valódi helyének megtalálását, a meglévő kisvárosias szövetből kiinduló beépítés létrehozását, mely megfelel a XXI. század igényeinek.

Alapvetések

A tervezési feladat elsődleges szempontja számunkra a meglévő, véletlenszerűen fejlődött városi szövetben történő rendszer megtalálása volt. A meglévő súlypontokból és a lehetséges virtuális és valós tengelyekből kiindulóan olyan kisvárosias szövet létrehozása, mely elsősorban a terület II. világháborút megelőző struktúrájára alapoz, egyúttal a 21. századi elvárásoknak megfelelő, előremutató megoldásokat ad. A térstruktúra alkalmas az alföldi mezővárosok mintájára létrejött köztéri térbokor kialakítására, azonban az ezek közötti hierarchia meghatározása és a terek pontos funkcionális kiosztása összetett mérlegelést igényelt. Alapvető célunk volt, hogy önálló arculattal és funkcióval rendelkező közterületetek és tömbök jöjjenek létre, melyeknek „van gazdája" és van jól körülhatárolható használói köre, másrészt a terek egymáshoz fűződő kapcsolta tisztán kommunikált legyen.

 

 

Ahhoz, hogy Rákospalota hosszú távú fejlesztését megalapozzuk fontos, hogy a fejlődésében megszakított terület (ahol nem jött létre soha valódi központ, amely a helyi közösség alapvető bástyája lehet) hiányosságait pótoljuk elsősorban, és ebből kiindulva valósítsuk meg a további fejlesztéseket. Ezért a központ helyének megtalálása volt a tervezés alapja.

Bár a 30-as évekbeli pályázatban a katolikus templom mögötti területen kívánta a város megvalósítani ezt - mert ott volt használható szabad terület akkoriban, illetve így tudott nyitni a központ a Régi Fóti úti templomsor felé is -, akkor ez még kedvező megoldást tudott volna hozni. A jelenlegi helyzet azonban jelentősen más több szempontból is. Az azóta megépült futballpálya ezt mind léptékben, mind funkciójában megakadályozza, a benzinkút és élelmiszerboltok sora pedig csak tovább rontja a helyzetet, és olyan elhatárolást jelent, amely a templomok közötti területet nem tudja igazi központtá tenni. Ennél még fontosabb szempont, hogy ha a kiírónak valóban a kisvárosias jellegű központ létrehozása a célja, akkor ennek a területnek a nagysága, az esetleges szabad terület és a kisebb templomok aránya nem tudna olyan jó arányú és emberléptékű köztereket létrehozni, mint az a kiírói szándék. Nem utolsósorban, a központ jelenleg legreprezentatívabb épülete a katolikus templom, így emögé tájolni a központot szintén visszás érzéseket kelt, főleg, hogy így a templomsorral megvalósítandó kapcsolat nem tud létrejönni.

 

 

Mindezen szempontokat figyelembe véve, az új főtér helyét tervünkben a Magyarok Nagyasszonya templom előtti, jelenleg lepusztult állapotban lévő területen jelöltük ki. Erre a főtérre néznének az északi oldalon lévő, szintén közfunkcióval rendelkező, Rákospalota léptékéhez és hangulatához illő épületek (bank, posta, gyógyszertár stb.) Itt kerülne elhelyezésre a Rákospalotai Múzeum, a plébánia, és a tér nyugati oldalán az új polgármesteri hivatal épületének kialakítására tettünk javaslatot.

A jelenlegi városháza a város valódi súlypontjától, a Széchenyi tértől és a Nagytemplomtól (Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom) is távol van. A jelenlegi helyszíne forgalmas utcákkal határolt, az előtte levő kis tér (Hubay Jenő tér) helyzete kedvezőtlen. A városházát a közvetlenül mellette levő, rendkívül forgalmas Illés Gyula utca és a túloldalán álló rossz léptékű beépítések alkalmatlanná teszik arra, hogy a városközpontot maga köré szervezze.  Ezzel szemben sokkal célszerűbb lenne a város valódi súlypontjában egy új városközpont kialakítása, ahol van tér a városközponti funkciók kialakítására, valamint ahol a fontosabb középületek már megtalálhatók, illetve az új közösségi funkciók elhelyezhetők (nagytemplom, városi múzeum, posta, bank, stb.).

 

 

A javasolt beépítésben más kulturális, közigazgatási vagy irodaház funkciók is elhelyezhetőek, melyek szintén méltóak lehetnek Rákospalota új főteréhez. Ahhoz azonban, hogy ez valóban a helyi polgárok központi találkozóhelye, fóruma legyen, a legideálisabb maga a Polgármesterei Hivatali idetelepítése lenne olyan módon, hogy a földszinten a hivatalhoz tartozó díszterem és egyéb közösségi és civil funkciók is helyet kaphatnának. Így kialakul egy valóban a helyiek által használt közösségi találkozóhely, amely működő és „dobogó szívévé" válhat a városrésznek.

A szobrokat, emlékműveket és egyéb műtárgyakat teljes területen megtartottuk az eredeti helyükön, mivel fontos tartjuk, hogy ilyen jelentős megújítási folyamatban lehetőség szerint minél több, a helyhez köthető, identitást adó elem az eredeti helyén maradjon, ezzel is őrizve a hely történetiségét. Azzal, hogy ezek a viszonyítási pontok megmaradnak, egyrészt a fejlődés folytonosságát erősítik, másrészt a helyi polgárok is könnyebben tudják el- és befogadni az újításokat.

 

 

Célkitűzések

EMBERI-LÉPTÉK-TARTÁS
A meglévő (II. Világháború előtti) kisvárosias szövetből kiinduló beépítés létrehozása, mely megfelel a XXI. század igényeinek, előremutató megoldást ad, azonban tiszteletben tartja a Rákospalota egy részén még szerencsésen fennmaradt nagyságrendet, emberi léptéket. (Rákospalota talán legfontosabb értéke, hogy egyes beépítési struktúrákat meg tudott őrizni, és erős helyi kötődésű közösséggel bír – erre lehet és kell is alapozni a fejlesztéseket.)

KÖZTERÜLETEK VALÓDI REHABILITÁCIÓJA
Helyiek terei, melyek valódi, a mai igényeknek megfelelő funkciókkal és saját arculattal rendelkeznek – ezek közül legfontosobb a Főtér létrehozása, mely a helyi közösség központi találkozóhelye, fóruma.

REALITÁS
Olyan beavatkozásokban igyekeztünk gondolkodni, amelyek - az önkormányzatok nehéz helyzete ellenére is - minél reálisabban megvalósíthatók, de ezzel együtt a teljes terület alapvető minőségi megújulását tudják komplexen eredményezni. Ezért igyekeztünk a bontásokat kerülni. Egyrészt mert fontos a történeti telekstruktúra és lépték őrzése, másrészt ez ökológiai szempontból is kedvezőbb.

 

 

A reális megvalósítás másik fontos szempontja az ütemezhetőség kérdése volt. Olyan egységes fejlesztést terveztünk, amely egymástól függetlenül, több részletben és időben eltolva is megvalósítható. A városrész fejlesztésének fontos szempontja az egységes magas minőség, ez azonban ütemezhetően is megoldható, ha mindvégig szem előtt sikerül tartani a fontos koncepcionális elveket. Az időben valamelyest széthúzott megvalósításból egy ilyen esetben - furcsa módon - még előnye is származhat a városrésznek. Az egy ütemben megvalósuló nagy beruházások a tapasztalatok alapján gyakran keltenek falanszter-érzetet, művi városközpontokat, amit mindenki idegennek talál, és sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a használók valóban a magukénak érezzék. Az időben valamelyest jobban széthúzott megvalósulás esetében – amit sajnos, vagy szerencsére valószínűleg a körülmények is diktálnak – a szerves fejlődés és a gondos tervezés jobban meg tud valósulni, a helyiek jobban integrálhatók a folyamatba.

 

 

FENNTARTHATÓSÁG
Fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztések minden esetben a fenntarthatóság elvei szerint történjenek, amelyeknek a megvalósulását a korszerű műszaki megoldásokon, az autonóm energiafelhasználáson túl a nagyon egyszerű és kézenfekvő beavatkozásokban látjuk. Kerülni kell a túlzó, nagyléptékű, kockázatos és drága megoldásokat. Helyettük inkább kisebb léptékű, jól kézben- és karbantartható, hosszú távon akár át is alakítható, kisebb elemes építkezéseket, beavatkozásokat javaslunk.

(A tervek további, részletes bemutatását a műszaki leírás tartalmazza.)

Kovács Andor Krisztián DLA és Tamás Anna Mária DLA

---

A Bíráló Bizottaság véleménye

A terv a teljes tervezési területre koncepcionálisan összefogott városépítészeti javaslatokat tartalmaz és alapgondolatait ábrái segítségével jól kommunikálja. A kialakuló térrendszer differenciált, tervezett beavatkozásai Rákospalota meglévő adottságaira építenek, megvalósításuk jól ütemezhető. A pályázat a városközpont közlekedési hálózatára, forgalomcsillapítására vonatkozó sok értéket, hasznosítható javaslatot tartalmaz. A katolikus Nagytemplom előtt tagolatlan, nagyméretű főteret képez, mely a Bíráló Bizottság szerint hibás megoldás. A Polgármesteri Hivatal ide helyezése nem reális, és az ide tervezett épületek helye és tömegformálása sem kedvező.

A főtérről az Epres sor mentén kialakított sétatér bár jó gyalogos kapcsolatot teremt a Fóti út menti templomsorral, de közlekedési szempontból nem jó a forgalom áthelyezése az Öregfalusi utcába. A stadiont megtartja jelenlegi helyén, és a köré épített új sportlétesítmények (sportcsarnok, uszoda) által egy nagy összefüggő, az általános iskolát, a sportszállót is magába foglaló kompakt sportegyüttest hoz létre. Jó arányú közösségi tér jön létre a templom apszis és a sport központ között, ahová a városközponti használatot erősítő funkciók is települtek. A sportközpont gyalogos és jármű megközelítése, parkolási igényének kielégítése jó, kérdéses azonban az Ilylyés Gyula utcára nyíló park használata, kedvezőtlen elzártsága. A tervezési területen meglévő épületek többségét megtartja, a jelenlegi utcaképeket kissé bátortalanul szinte egyáltalán nem módosítja, de a Bácska utca menti tömb gyalogos áttörésére több helyen javaslatot tesz. A vasútállomás felé a központból közvetlenül csak gyalogos összeköttetést biztosít a Lukácsi Sándor utca meghosszabbításával, és a sín mentén kétpólusú sétánnyal összekötött kisléptékű fejlesztéseket ad az aluljárók környezetében. A hírességek arcképcsarnokának a terület szélére helyezése nem kedvező. A Karácsony Benő parkot egységes zöldfelületként kezeli, de a teljes területen belül a kulturális funkciók ide helyezése átgondolandó. A pályamű prezentációja elegáns, áttekinthető és részleteiben is igényesen megtervezett és feldolgozott.

A Bíráló Bizottság a pályaművet 3 300 000 Ft összegű II. díjban részesítette a sportközpont és környezetének komplex fejlesztési javaslatáért.

Kapcsolódó oldal:

Rákospalota Városrészközpont - a városépítészeti ötletpályázat eredménye