Szkiff, dubló, gig – Evezős egyesület Esztergomban

Az esztergomi Prímás-sziget jelenleg igen csekély szerepet tölt be a város életében. Kozma Zoltán György éppen ezért tűzte ki diplomamunkája céljául, hogy a belvároshoz közeli, különleges hangulatú zöld területet sport- és szabadidős tevékenységek céljára alkalmas funkciókkal töltse meg, s a sportolókon kívül idevonzza a város lakóit és a kirándulókat is.

_helyszín
Már régóta foglalkoztat az esztergomi Prímás-sziget sorsa. Jelenlegi szerepe a város életében nagyon csekély. Ebben közrejátszik, hogy árterület. Az északi részen kialakított néhány sportpályán, vendéglátóegységen, a nemrégiben épült élményfürdőn és a még épülő szállodán kívül a sziget elhanyagolt, kihasználatlan terület.

 

_koncepció_sziget
A már meglévő sportlétesítményekből kiindulva célom a szigetet, mint a belvároshoz közeli zöld területet, sport- és szabadidős tevékenységek céljára alkalmas funkciókkal megtölteni. Ezáltal a sziget a város és környékének aktív, szerves részét képezné. Ahogyan a belvárostól a sziget mentén egyre délebbre haladva a városi szövet is ritkul, koncepcióm, hogy a sziget déli része felé haladva a beépítés fokozatosan tartson az "intenzívebb" sportfunkcióktól az egyre nagyobb zöldterületet igénylő szabadidős tevékenységek felé. Elméleti határvonalat is lehet húzni verseny- és szabadidősport között. Ez a határvonal az árok utcát folytató Szent Erzsébet híd, amely a területet súlyvonalában szeli ketté. Tervezési helyszínnek az elméleti határvonaltól délre fekvő, a természet által birtokolt részt választottam, amely szerencsére még megőrizte zöldterület jellegét. Ritka kincs manapság egy ilyen érintetlen szigetrész ebben az emberi öncélúsággal teli épített világban.

 

 

_téma
A szigetet körbejárva tűnt fel egy a fák között megbúvó aktív közösség: az Esztergomi Evezősök Hajós Egylete (ESZTEHE). Nem tudtam, mi fán terem az evezés, de ez nem is baj. Attól szép az építész feladata, hogy tervezése során betekintést nyerhet és beleélheti magát bármibe, jelen esetben egy evezős közösség működésébe...

_ESZTEHE
Az épület nem védett az árvízzel szemben, így az árvíz évente 1-2 alkalommal az épületet akár 1,7 méteres magasságban is elárasztja. A Duna szabályozása nem megoldott - nagy valószínűség szerint nem is lesz - ezért még a jövőben is szembesülni kell az árvízproblémával. Az aktívan sportolók száma átlagosan 50 fő. Külföldi és belföldi túraevezősök áprilistól októberig hetente érkeznek 30-40 fős csoportokban, s töltenek el 1-2 éjszakát a területen.

 

 

_koncepció
A "választóvonalnál" található az Esztergomi Evezősök Egyletének épülete, amely átmenetet képez beépített és beépítetlen terület között. Működését tekintve is egyszerre képvisel versenysportot, és biztosít helyszínt a túraevezősök számára. Ezért az egyesület épületeit a szárazföldre, lábakra állítva, míg a túraevezősök szálláshelyeit a Kis-Dunára jellemző, úszó lakóépületek analógiájára a vízre telepítem. Ezzel a gesztussal az épületek ugyan részlegesen elfoglalnak területet a környezettől, de nem pusztítják ki az alatta lévő élővilágot.

A terület adottsága, hogy az evezősök mindkét folyószakaszra vízre tehetik hajóikat. Ezt kihasználva, a szigeten keresztülhasító, karakteres közlekedőtengelyt hozok létre, ami szintén elemelve kapcsolódik az épületekhez, s mindkét végén kialakított, a terület hosszának köszönhetően enyhe hajlású rámpán éri el a talajt. A meglévő faállományt sértetlenül hagyva ehhez kapcsolódnak két oldalról az egyesület hosszan elnyúló, keskeny épületei, s hoznak létre a fák között megbúvó, új téri helyzeteket teremtő mikrokörnyezetet.

 

 

Az egyesülettől délre található a Ferencesek „sportcentruma", amely a méreteihez képest csekély kihasználtsággal bír, s árvíznél az épület amortizálódik. Annak tudatában, hogy a városnak már van az északi részre kidolgozott koncepciója, az épületet oda telepíteném. Így a déli szigetrész bárki által látogatható szabadidős tevékenységre, pihenésre használható zöldterület lesz, melyen belül a fák között megbúvó evezős közösség működik. A gesztenyefasor adta hangulat okán a sziget déli részén kialakított futó- és sétaösvénnyel kívánom az egész szigetet körbejárhatóvá tenni.

_tömegalakítás
A tömegalakításomat elsősorban az evezőshajók karaktere, másrészt a legnagyobb alapterületet igénylő funkció, maga a csónaktárolás lehetőségeinek vizsgálata, harmadrészt a területen meglévő faállomány tiszteletben tartásának szempontja formálta. Az eszközt és használóját elkülönítve, a közlekedőtengely két oldalán, egymástól eltolt sávokban, hasonló formálással helyeztem el. Az épületsávok alacsony hajlású féltetőt kaptak, amelyek nagyobbik homlokzatukkal a kültéri folyosó felé fordulnak.

 

 

Az épület az árvíz miatt a földszinttől elemelve, lábakon áll. A tartópillérek kialakításánál az ártéri fák inspiráltak, ahogy random dőlnek valamilyen irányba. Az így kialakult földszinti tér ideiglenes funkcióknak ad helyet. Az északi sáv alá került a csónaktárolás, míg a déli sáv edzőterme alatt szabadtéri sporteszközök, a klubépület alatt, a pillérek között kifeszített függőágyak elhelyezésével igyekszem a lenti világot használható élhető térré formálni.

 

 

_térkapcsolatok
Az északi "eszköz"-sávban kapott helyet a csónaktárolás és azt egy terasszal összekötő javítóműhely. A déli sávba kerültek az épület használóit kiszolgáló terek: az öltözők, mosdók, közösségi helyiségek. Az épületek térkapcsolatai egyszerűek. Az alaprajzi kialakításnál fontos szempontnak tartottam, hogy tiszta, átlátható, körbejárható, egyszerű terek legyenek. A különböző funkciójú helyiségek a kültéri folyosóról mint fő szervező egységről nyílnak. Az épületek többnyire zártak. Csak ott nyílnak meg, ahol szükséges, ott viszont teljes felülettel. A zártság leginkább a funkcióknak köszönhető. Az edzőterem az, ami teljesesen ki tud tárulkozni a külvilágnak. Az épületet kettévágva s a részeket egymástól széthúzva jött létre egy különálló, ám a másik épületrészhez egy kültéri terasszal kapcsolódó klubépület. Ebben kapott helyet a közösségi tér, teakonyha, vizesblokk, tároló.

 

 

_túraevezősök szálláshelyei
Külföldi és belföldi túraevezősök áprilistól októberig hetente érkeznek 30-40 fős csoportokban, s töltenek el 1-2 éjszakát a területen. Szálláshelyeiket a Kis-Dunára jellemző úszó lakóépületek analógiájára a vízre telepítem. Tömegformálásánál fontos szerepet kapott a Kis-Duna ág végtelenségig elnyúló, keskeny karaktere. Az épület csak egyszerű ház akar lenni, ami éppen arra elég, hogy a  túraevezősök minimális komfortérzetét kielégítse.

---

Evezős Egyesület a Prímás-szigeten - hallgatói terv, SZE Műszaki Tudományi Kar, Épülettervezési Tanszék 2011

tervező: Kozma Zoltán György
konzulensek:
építészet: Pethő László
épületszerkezet: dr. Fátrai György, Horváth Tamás
tartószerkezet: Börzsei Tamás
épületgépészet: Szabó-Siklódi Árpád Attila
opponens: Marián Balázs