Épülettervek/Lakóépület

Vegyes rendeltetésű épület terve a Paulay Ede utcába

1/25

Utcai homlokzat

Utcai homlokzat

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Metszet

Metszet

Metszet

Metszet

Metszet

Belső látvány

Belső látvány

Belső látvány

Helyszínrajz

Földszinti alaprajz

Első emeleti alaprajz

Második emeleti alaprajz

Makett

Makett

Makett

Makett

?>
Utcai homlokzat
?>
Utcai homlokzat
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Metszet
?>
Metszet
?>
Metszet
?>
Metszet
?>
Metszet
?>
Belső látvány
?>
Belső látvány
?>
Belső látvány
?>
Helyszínrajz
?>
Földszinti alaprajz
?>
Első emeleti alaprajz
?>
Második emeleti alaprajz
?>
Makett
?>
Makett
?>
Makett
?>
Makett
1/25

Utcai homlokzat

Utcai homlokzat

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Metszet

Metszet

Metszet

Metszet

Metszet

Belső látvány

Belső látvány

Belső látvány

Helyszínrajz

Földszinti alaprajz

Első emeleti alaprajz

Második emeleti alaprajz

Makett

Makett

Makett

Makett

Vegyes rendeltetésű épület terve a Paulay Ede utcába
Épülettervek/Lakóépület

Vegyes rendeltetésű épület terve a Paulay Ede utcába

2013.02.18. 15:17

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Sugár Péter DLA, Bátki György

Vegyes rendeltetésű épület terve

Tervezés éve:
2012

Stáblista

építész munkatársak: Árva József, Holczer Veronika, Müllner Péter
tartószerkezetek: Balázs Géza – MUTULUS Mérnöki Iroda Kft.
épületgépészet: Koralovszki László – Kőrös-Consult Kft.
épületvillamosság: Kelemen Ferenc – Kelevill Bt.
tűzvédelem: dr. Gombik Károly – BO-SEC Bt.
környezetrendezés: Karádi Gábor – Táj-consult Bt.
akusztika, környezetvédelem: Józsa Gusztáv – Józsa és Társai 2000 Kft.
út-közlekedés: Nagy Katalin – NégyeS Mérnökiroda Kft.
geotechnika: Reisinger Krisztián – Geohidro Kft.
építtető: Paulay-IMMO Ingatlanfejlesztési és Forgalmazó Kft.

Letölthető dokumentumok:

Különleges adottságú belvárosi foghíjtelek beépítésére készített tervet Sugár Péter és Bátki György. Több tervtanács tárgyalta már a koncepciót, amely az összetett történeti környezetre reagálva tesz kísérletet a tömb befejezésére és változatos tömbbelső létrehozására.

Építészeti leírás

A helyszínt és a korábbi tervtanácsi véleményeket tanulmányozva, egy új beépítési és építészeti koncepciót fogalmaztunk meg.

1. Beépítési és építészeti jellemzők

A környező beépítések a XIX. sz. végére kialakultak, a tervezési helyszín mára - néhány új épületet leszámítva - szinte az egyedüli beépítetlen foghíjtelek a környéken. A 23. számú foghíjtelek különleges helyzetben van, több okból is:

A tömb közepében helyezkedik el, mélyen benyúlva a beépítésbe, annyira, hogy a határain ez a legtöbb szomszéddal érintkező telek. (A Székely Mihály utca felől pl. 4 szomszéd kapcsolódik rá merőlegesen; összesen 9 szomszédja van, ami rekordnak számít a tömbön belül.)

Látványterv
3/25
Látványterv

A Paulay Ede utca jellegzetessége, hogy a nyílegyenes Andrássy úthoz és a kígyóként tekergő-billegő Király utcához képest két egyenes szakaszból áll az Erzsébet tér és a Liszt Ferenc tér között. A szögtörés a Káldy Gyula utca becsatlakozásánál van, telkünk ezen a ferdén induló utcaszakaszon van és itt rendelkezik homlokzati felülettel. Nagyon érdekes, hogy erre a homlokzatszakaszra az Erzsébet tér felől pont rálátunk és közeledve az utcán ez a pozíció nem változik. A teleknek/háznak tehát a Paulay utcára néző homlokzata mellett van egy Erzsébet téri homlokzata is, ami rövidülésben látszik.

A többségében száz-százharminc éves épületek jellemzően udvaros, függőfolyosós elrendezésűek. Függetlenül attól, hogy körfolyosósak, vagy L-alakú udvartereket határolnak, utcai homlokzataik jellemzően szimmetrikus palotahomlokzatok. Ezzel szemben az udvarok meglehetősen változatos képet mutatnak, sokszor minden oldalon más magasságú tűzfalakkal, máshol teljesen szimmetrikus elrendezéssel. Alapvetően a szomszédok nem törődtek egymással, minden épület a maga komplexitásában, a saját törvényei szerint épült.

Látványterv
8/25
Látványterv

A Székely Mihály és a Káldy Gyula utcák közötti szakasz épületei különösen változatos képet mutatnak. A Káldy Gyula utca felől a sarkon enyhén romantizáló téglaarchitektúrájú ház áll a századfordulóról. Szomszédja kétemeletes klasszicista lakóház, a többihez képest két méterrel az utcára előreugró homlokzati síkkal. Egy 1910-es évekbeli, finom bécsi architektúrát mutató homlokzatú épület következik, hoffmannos, oktogonális záródású zárterkélyekkel. Most jön a mi foghíjunk, majd balra tőle hatalmas neoreneszánsz homlokzat következik az 1880-as évekből, Firenzéből importált formákkal, szigorúan azonos axisokkal, nagy plasztikájú homlokzati díszekkel, vakolatból építve.

2. Beépítési koncepció

Az volt a beépítési szándékunk - a tömb egyedüli foghíjbeépítéseként -, hogy befejezetté tegyük a tömböt, a szomszédok véletlenszerű halmazából összeálló beépítést építészeti együttessé komponáljuk. Ennek eszköze, hogy az épület beépítése nem csak önmagára figyel, hanem a szomszédokhoz való csatlakozások is a beépítés koncepcionális részét képezik.

Metszet
13/25
Metszet

A Káldy Gyula utca felőli (nyugati) szomszédok közel azonos magasságú, zárt, folyamatos tűzfalat képeznek, ezért itt a tervezett beépítés folyamatosan végigmegy. A szemközti, keleti oldalon a csatlakozó 4 tűzfal változó magasságú, mély lichthofokkal tagolt, sőt, az utolsó - Székely Mihály utcai - épület háromszintes homlokzattal néz a telkünk irányába, akárcsak a déli irányból szomszédos házak. A Király utcai épület udvari traktusa miatt a Székely Mihály utca felé néző tervezett beépítés két helyen is megszakad, illetve beépítetlen marad; a két udvarból álló beépítés egyike középen felnyílik, a másik pedig csak L alakú.

A szomszédokkal való kompozíciós egységre törekvést mutatja, hogy a tervezett beépítésben a Király utcai épület udvarával alkotott, tervezett hátsó udvar méretei megegyeznek a Paulay utcai első udvar méreteivel. Minden csatlakozó szomszédos világítóudvarhoz lichthof-szerű visszahúzással válaszol az új beépítés, ami tehát „bele van szőve" a meglévő beépítésbe.

Belső látvány
16/25
Belső látvány

Az utca vonalának és a telekhatárnak a koordinátái különböznek egymástól, az utca beépítési vonalának már említett szögtörése miatt. A tervezett beépítési koncepció lényeges eleme, hogy ezt a szögtörést az épület „elmagyarázza" a homlokzaton, azáltal, hogy az utcai homlokzaton mindkét koordináta megjelenik. Az udvari keretes beépítésnek a vonalai a homlokzati sík visszahúzott mezőiben jelennek meg – utalnak az udvarbelső keretes architektúrájára és egyúttal a szögelfordulás koordinátáit is megmutatják. Ez a másik, beforduló homlokzati sík egyúttal „második homlokzatot" képez az Erzsébet tér felé. A plasztikus tagolás - ami jelen esetben egy teljesen ki nem fejtett, „bújtatott" franciaudvaros elrendezés - a maga eszközeivel válaszol a jobb és baloldali szomszédok erős plasztikájára (ahogyan a két szomszéd épület is a maga korának plasztikai eszközeivel tette az utcai homlokzatát háromdimenzióssá). Ez a tervezett plasztika egyúttal egyfajta „kvázi történetiséget" is ad az épületnek (valójában az átlagos telekszélesség és telekmélység duplája jelenik meg a telken, a tagolás ezért is ilyen erőteljes). A Székely Mihály utcában álló téglaburkolatos és franciaudvaros Málnai Béla-épület is az eklektikus stílusú szomszéd épületek erőteljes plasztikájára válaszol franciaudvaros tagolásával.

3. Építészeti részletek

A ház építészeti megfogalmazása a beépítési struktúrát „magyarázza tovább". A beépítésen egy tető hullámzik végig, mozgásával lekövetve a szomszédok magasságait és összekötve a külön tömegekre tagolt struktúrát. A házra lepelszerűen ráboruló tetőből az udvarok, lichhofok, teraszok és átriumok ki vannak vágva, mintegy különböző méretű pixelekként. Ezt az elvet követik a homlokzatok is. Az udvari homlokzatokon a nagyjából körbeforduló erkélyek-teraszok és franciaerkélyek az elvágottságot szimbolizálva metszetszerűen jelennek meg, felidézve egyúttal a függőfolyosók építészeti kultúráját. Ez a szerkesztés a Paulay Ede utcai homlokzaton is jelen van, de rejtettebb módon, nem didaktikusan, illeszkedve a szomszédok tömör lyukarchitektúrájához.

A homlokzatok anyaga a plasztikus tömörséget fejezi ki, ezért a sárgásbarna matt homokkő, vagy klinkertégla mellett döntöttünk. A kis elemekből szőtt homlokzatburkolat rajzolata és az anyag faktúrája optikailag adja azt a „motivikus sűrűséget", amit egy eklektikus épület ornamentalitása nyújtani tud. Az erkélyek anyagában színezett üvegekből és perforált lemezekből készülnek, hogy a belső udvarok kellemesebbek legyenek és a különböző irányokból besütő nap állandóan változó, színes reflexeket vetítsen a belső homlokzatokra. Az elmetszett jelleg lehetővé teszi, hogy az udvari homlokzati síkok vakoltak legyenek.

Helyszínrajz
18/25
Helyszínrajz

A tetőre korcolt patinázott fedést javaslunk (pl. előpatinázott VM Zink, vagy Prefalz), ami a mozgalmas ki- és beugrásokat, plasztikus játékokat homogén módon tudja megjeleníteni. A Király utca felé néző, lefelé hullámzó „bütükön" a tető lefordul, amelybe az ablakokat „pixelesen" vágtuk bele. A tetővel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy az utcáról nem lehet rálátni, csak a szemközti házak magasabban fekvő ablakaiból látszik. A fentiekben vázolt építészeti koncepció percipiálása az épület teljes bejárása (használata) révén valósulhat meg, egy meglehetősen változatos térbeli rendszer megtapasztalásával.

4. Belső udvarok

A belvárosi (terézvárosi) beépítéseknél az udvari lakások helyzete felértékelődött a csendesebb fekvés miatt. A jelen beépítésnél a két belső udvar nem körbeforduló, hanem „roncsolt" felületű, töredékes beépítésű. A belső udvarok építészeti kialakítása egyrészt a szomszédokkal való kommunikációt tükrözi, másrészt változatos és érdekes helyzeteket alakít ki, és a benapozási lehetőségeket is javítja.

Az utca és az udvarok kapcsolatát egy részben fedett belső utca, passzázs biztosítja – erről nyílnak a lépcsőházak, tovább az irodák és az üzletek. A passzázs kinyílik az udvaroknál: az első udvarból egy nagyméretű, közös zöld teraszra lehet feljutni, ami egy háromszintes légterű épületkivágáshoz vezet, összenyitva az udvart a szomszédos két tágasabb légudvarral. A második udvar összenyílik a szomszéd épületek udvaraival és mivel homlokzatokkal fordulnak egymás felé, egy sajátos hangulatú tömbbelső-tér alakul ki.

Földszinti alaprajz
19/25
Földszinti alaprajz

5. Alaprajzi szervezés, lakások

A lakások fogatolt elrendezésűek, 4 lépcsőházra és két liftre szervezve, így függőfolyosók nem szükségesek a lakások megközelítéséhez. A lakások erkélyekkel - teraszokkal néznek az udvarokra, így a ház megjelenésében visszaidézi a hagyományos függőfolyosós architektúrát, annak hátrányai nélkül. A lépcsőházak összekötésének tűzrendészeti követelménye két rövid középfolyosós szakaszt eredményezett, de minden lépcsőház és minden folyosószakasz rendelkezik természetes szellőzéssel.

A lakások alapterületeit és elrendezését a piaci/építtetői igényekhez igazítottuk. A belső udvarra a kisebb lakások néznek, az utca felé a nagyobbak, illetve a felső (6. és 7. emeleti) lakások egy része kétszintes, galériás elrendezésű, nagyméretű teraszokkal, kihasználva a benapozást és a környékre való kilátást.

Makett
23/25
Makett

6. Korábbi tervtanácsok

Összehasonlítva a tervtanács előtt szerepelt korábbi tervekkel, ez az új változat, amellett, hogy a TÉSZ előírásainak megfelel,
- a korábbiaknál kisebb szintterületet,
- kisebb beépítettséget jelent,
- az udvari beforduló keresztszárnyak alacsonyabbak, ezáltal az udvarok benapozása kedvezőbb.

Sugár Péter DLA 
építész
Budapest, 2012. december

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.