//// 20. Média Építészeti Díja //// SZAVAZÁS //// KÖZÖNSÉGDÍJ //// 20. Média Építészeti Díja //// SZAVAZÁS //// KÖZÖNSÉGDÍJ //// 20. Média Építészeti Díja //// SZAVAZÁS //// KÖZÖNSÉGDÍJ //// 20. Média Építészeti Díja //// SZAVAZÁS //// KÖZÖNSÉGDÍJ //// 20. Média Építészeti Díja //// SZAVAZÁS //// KÖZÖNSÉGDÍJ //// 20. Média Építészeti Díja //// SZAVAZÁS //// KÖZÖNSÉGDÍJ
Helyek/Városépítészet

Vénusz a termo-elektromos erőműben

1/0
Hirdetés
1/0
Helyek/Városépítészet

Vénusz a termo-elektromos erőműben

2015.03.14. 12:00

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Róma, Olaszország

Építészek, alkotók:
Francesco Stefanori

Vélemények:
1

Dosszié:

Róma tudatosan törekszik arra, hogy rozsdaövezetei új kulturális, oktatási, közösségi funkciókat kapva keljenek új életre. A város első köztulajdonú erőműve, a Centrale Montemartini Francesco Stefanori tervei alapján újult meg és benne a restaurált gépek mellé antik római szobrok kerültek. 

Róma egyik legkülönösebb atmoszférájú múzeumát nem kifejezetten gyűjteménye, vagy építészeti kialakítása határozza meg, hanem a kettő ötvözete, az adott ipari környezet és az odakerült antik szobrok nem mindennapi találkozása. A belvárostól délre a Tevere partján, az Építészfórumon nemrég bemutatott vágóhídból, a Mattatoióból átalakított egyetemi kampusz és biopiac szomszédságában, a via Ostiense házai között bújuk meg a Centrale Montemartini.

Róma korabeli polgármesterének programjában kiemelt helyen szereplő közszolgáltatásokat erősítendő, a korábban csak magánberuházásokban épült szolgáltatások után a költségvetési pénzből megépült épült első elektromos erőművet 1912-ben avatták, majd egy évvel később felvette az akkor elhunyt Giuseppe Montemartini közgazdász nevét. A termo-elektromos erőmű épületét a századelő vásárcsarnokainak mintájára építették, pompázatos homlokzatának látványát mégis egyéb, kevésbé kidolgozott ipari tömbök zárják el a főútvonaltól. A városi tulajdonban levő erőművet Mussolini idején államosították, majd dízelmotorokkal szerelték föl, aminek középtávú célja az 1942-re tervezett, de a háború miatt elmaradt világkiállítást elektromos ellátása lett volna. Az épületet még az 1950-es évek elején is bővítették, majd egy évtizeddel később bezárták.

Az elhagyatott épületet 1990-re Francesco Stefanori tervei alapján újították fel, a tulajdonos városi közszolgáltató ipartörténeti múzeumot képzelt el az erőműben. 1997-ben a Capitolium Múzeum renoválása idején annak antik szoborgyűjteményéből Gépek és istenek címmel nyílt itt ideiglenes kiállítás. A szépen helyreállított gépek és a finom megmunkálású antik műtárgyak kontrasztjából eredő különleges harmónia oly sikeressé tette a kiállítást, hogy úgy döntöttek, a párosítást állandósítják, így a Capitolium Múzeum újbóli megnyitása után a Montemartini tereiben, a turbinák és generátorok között állandósult az antik gyűjtemény, ide kerülnek a belvárosi múzeum legújabb szerzeményei.

A Centrale Montemartini terében állandó kísérletezés folyik a szobrok és a gépek párosításával, az ipar és a művészet technikáinak párhuzamba állításával, a fejlődéstörténet kirajzolásával. Az erőmű fontos részét képezi annak a tudatos tendenciának, hogy az elhagyott rozsdaövezeteket minél inkább bevonják a kulturális és oktatási életbe, egyben része az Ostiense Marconi városrész átalakítási projektjének, ahol a város legrégebbi ipari épületei kapnak a nagy közönséget vonzó funkciót, így azok új életre kelve megmenekülnek.

Bán Dávid

Vélemények (1)
zsuppanandras
2015.03.14.
20:17

mint Róma kisebb múzeumai általában, a Montemartini is elég komoly látogatottsági gondokkal küzd, mert nem sok külföldi ismeri, pedig tényleg jó. az Ostiense egésze akkor tudna a helyére kerülni ha a városvezetés felismerné h ez egy vízparti városrehabilitáció, és kezdene vmit a folyóparttal. sajnos erre semmi esély, Róma még Budapestnél is jobban elzárkózik a folyótól. igaz h az adottságok is rémesek, embertelen az a mély kanyon, amibe bezárták a Teverét.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.