Visszaút az időben - középkori templomtúra

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt néhány évben számos műemlék jellegű épület és templom újult meg és vált ismét látogathatóvá. Ezek közül kettőt, a gyügyeit és a szamosújlakit Europa Nostra-díjjal is jutalmazták. Az itt található templomokat Európai Uniós turisztikai támogatási program keretében egy tematikus út köré szervezték. Horváth Réka Lilla írása, Varga-Ignácz Réka fotói. 

Hét évvel ezelőtt indult el a „Középkori templomok útja" program, azzal a céllal, hogy létrejöhessen egy a magyar-román-ukrán térségben működő turisztikai útvonal. A fejlesztéseknek köszönhetően eddig 11 templom újult meg, régészeti feltárásokat kezdeményeztek, emellett további helyreállítások várhatóak.

A tematikus út a magyar Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, az ukrajnai Kárpátalját, és a Romániában található történelmi Szatmár megyét foglalja magában - ez összesen 63 templomot jelent. Ezek többsége - de nem mind - a 13-14. században épült, és mivel a környék lápos talaja miatt nem volt vonzó célpont, sem a tatár, sem a török, sem a háború nem rongálta meg őket; egyedül az idő. 

A vidék a magyarországi reformáció bölcsője volt, így bár a templomok legtöbb esetben katolikusnak épültek, a reformáció során átépítették őket. Ez akkoriban - talán - nem volt örvendetes, de a mai állás szerint szerencsés következmény: az eredeti freskókat az átalakítások során lemeszelték, lefestették, így azok jó állapotban maradtak meg az utókornak. A felújítások során sok freskót megtaláltak és renováltak, így azokat ma ismét több száz évvel ezelőtti formájukban tekinthetik meg a látogatók. A beregi templomok bár kicsik, rendkívül díszesek: színes freskók, néhol kékes színvilág, díszes szószékek, festett, faragott, motívumokkal ékesített szószék koronák, eredeti fapadok, és kazettás mennyezet várja az érdeklődőket. A legtöbb településben érdemes felkeresni a helyi közösség egy tagját, ha egészen az adott helyiség alapításától kezdve a jelenkori mindennapi használatig szeretnénk megismerni az adott templom történetét.

Tiszaszentmártonban található a “nyír Pannonhalma", mely a környék legmagasabb dombján áll. A ma látható épület két középkori építési szakasz, és egy reformátuskori átalakítás következménye, ma helyreállított formájában ad helyet istentiszteleteknek.

A lónyai templomot annak rendkívül gazdag freskóegyüttese miatt érdemes megnézni - a vakolat alatt Köpenyes Mária, Szent György viadalának jelenete a sárkánnyal, illetve három szent is előbukkant a 2000-es években történt renoválás során.

Tákos egyhajós temploma valódi ékszerdoboz döngölt agyagpadlózatával, paticsfalával, eredeti, 1767-ből származó fapadjaival, valamint az 58 különböző kazettából álló mennyezetével. A “mezítlábas Notre Dame"-ként emlegetett templom a népi építészet egyik legszebb példája Beregben, melynek megismerése mindenképpen egy helyi lakos vezetésével ajánlott, különben hogyan tudnánk meg, hogy a szószéket egy elhasznált malomkőre helyezték és az eredeti agyagpadló egy részlete - a 2001-es árvíz következtében - már csak a bejáratnál látható.

Csarodán feltehetőleg a kora 13. vagy 14. század elején építették meg a település késő román stílusú templomát, melynek szentélye kora gótikus, négyzetes alaprajzú, középen zárókővel. 1642-ben - a reformátussá alakítás során - lemeszelték középkori falképeit, és virágdíszes külső-belső festést kapott. A falon látható apostolokat ábrázoló freskók a templom építésének idején készültek.

A Gyügyén található, a román korban épült falusi templomok egyik legszebb példája két térrészből - téglalap formájú hajóból és négyszögű szentélyből - áll. Bár itt kevesebb freskó maradt az utókorra, díszes szószékéért érdemes megnézni, illetve kazettás mennyezetén bibliai növények é ségövi jelképek láthatóak. A 2003-ban megvalósított látványos felújítást Europa Nostra-díjjal jutalmazták.

A szamosújlaki templomot nem csak díszes szószéke miatt érdemes felkeresni, hanem a látogatóbarát felújítás, a színvonalas renoválás és kékre festett karzata miatt is. A templom oldalából nyíló sekrestyében a 3D-s nyomtatási technikával készült, többféle építési periódust bemutató makettek segítenek megérteni, hogy egy ilyen műemlék milyen sok változáson megy keresztülk. A helyreállítások során az 1500 körüli állapot volt az alap, de a többi korszak hozzáépítéseit is figyelembe vették. A szomszédos település műemlékéhez hasonlóan ez az épület is Europa Nostra-díjban részesült. 

A gótikus korszak végén épült nagyszekeresi templomot annak különleges boltozata miatt érdemes meglátogatni. A kőből és téglából épült gótikus boltozat nem élte túl az évszázadokat, és nem is építették újjá. A konzolok és faoszlopok helye azonban ismerhető, a kőfaragók ugyanis azonosító számot véstek bele, hogy tudják, melyik elemet hova kell majd elhelyezni. Az ásatások során előkerült eredeti kőelemekből a legvalószínűbbnek vélt változatot részlegesen visszaépítették.

A régióban az utóbbi néhány évben nem csak templomok, hanem egyéb, műemlék jellegű épületek is megújultak, illetve kortárs épületek is elkészültek. 2013-ban készült el a nagyari Luby-kastély felújítása, 2016 márciusban újult meg a Dégenfeld kastély Baktalórántházán, vagy a Kölcsey-Kende kúria Cégénydánádon, míg Máriapócson Salamin Ferenc tervei alapján új Zarándokközpont épült.

A "Középkori templomok útja" kapcsán egy három kötetből álló monográfia is született – ami nem mellesleg az egész program kiindulópontja volt -, melyben még részletesebb tanulmányokat olvashatunk a ránk maradt középkori örökségünkről. A jövőben még 10-15 templom helyreállítását, további látogatóbarát megoldásokat, az örökségturizmus fejlesztését tervezik a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási ügynökségnél.

Horváth Réka Lilla