Volt városi színház - moziépület bővítéses rekonstrukciója, Nagykanizsa
"A város vezetése, kis hozzáépítéssel az épületet többfunkcióssá kívánta tenni, hogy számos kulturális program egyidejűleg is megvalósulhasson. A programot úgy állították össze, hogy kielégítse a város és vonzáskörzete általános, sokrétű kulturális igényeit az épület műemlék-jellegű bővítéses rekonstrukciójával." A Medgyaszay Ház eredeti tervezője Medgyaszay István, a rekonstrukció tervezője Zalaváry Lajos volt.
Medgyaszay István felkérés alapján 1925-ben kezdett hozzá a nagykanizsai Városi Színház - moziépület tervezéséhez. Az épület ünnepélyes megnyitása 1927. március 15-én volt, amikor is a nemzeti színház művészei Szigeti József által írt Rang és mód című háremfelvonásos színművét adták elő Hevesi Sándor (Nagykanizsa szülötte), a Nemzeti Színház akkori igazgatója rendezésében.
A későbbiekben a Pécsi Nemzeti Színház együttese a második világháborúig rendszeresen tartott előadásokat az épületben, de többségében mozielőadások töltötték ki a ház műsorát. A hatvanas években a színházi előadások teljesen megszűntek. Az államosított Apolló Filmcentrum jóvoltából üzemelő mozi 1992-ben végelszámolással megszűnt. Az elöregedett, felújításra szoruló épület hasznosítására 2003-ban nyílt lehetőség, amikor is a belügyminisztérium biztosította az objektum bővítéses felújítására a munka fedezetét.
A 2003-as felmérési munka során szembetűnő volt az épület elhanyagolt, gondozatlan volta, a helyzetet tovább rontották az épület külsejében és belső tereiben végrehajtott durva beavatkozások. A város vezetése, kis hozzáépítéssel az épületet többfunkcióssá kívánta tenni, hogy számos kulturális program egyidejűleg is megvalósulhasson. A programot úgy állították össze, hogy kielégítse a város és vonzáskörzete általános, sokrétű kulturális igényeit az épület műemlék-jellegű bővítéses rekonstrukciójával. A kívánság szerint az így kialakított együttes a nagyteremmel, konyhával, étteremmel, többfunkciós helyiségeivel, színpaddal alkalmassá vált a legkülönbözőbb rendezvények megrendezésére. A konferenciákkal egyidejűleg a hátsó szárnyban fellelhető helyiségek alkalmasak szekcióülések tartására is, tolmácsfülkék kialakítására, ifjúsági továbbképző tanfolyamok rendezésére stb. Színházi előadás alkalmával ezen helyiségek színházi öltözők lehetnek, akár mozgássérült előadók számára is, mert a mindkét nem számára külön-külön oldalszárnyban (szeparáltan) megépített mosdó-zuhanyozó-vécé helyiségek az ő igényeiknek megfelelően vannak kialakítva.
A gépészeti installáció tekintetében az épület fűtése, szellőzése, hűtése minden igényt magas szinten elégít ki. Elektromos erősáramú és gyengeáramú vezetékek kiépültek, ezek segítségével a várhatóan tervezett rendezvények zavartalanul lebonyolíthatók.
Az épület restaurálásának első ütemében elvégezték a fa fedélszerkezetének gomba-, és rovartalanítását, a sérült szelemenek, szarufák és dúcok cseréjét, a zsinórpadlás leégett fedélszerkezetének újraépítését, a padlók és főfalak nedvesség elleni szigetelését.
Az épület belső tereinek helyreállítása kapcsán - az átépítések elbontása után - a főbejárati előcsarnokban megépült a két lépcsős pódium, fölötte a pávadíszes padokkal. Helyreállították a fagerendás mennyezetet, elkészült a belsőépítész által tervezett ruhatári fogas, pult stb.
A nagyteremben megtörtént a nagy áthidaló tartószerkezetek statikai megerősítése, a Medgyaszay által tervezett díszes burkolatok újragyártása, elhelyezése, pótlása, cseréje, míg a nagyteremben és az előcsarnokban az összes váztáblázatos és fa szerkezetű ajtók újragyártása, beépítése; az artisztikus, díszes csillárok legyártása és elhelyezése stb.
A főbejárat fölött és kétoldalt az oromfaljellegű kialakításban megjelenő sgraffito-szerű faliképek az idők folyamán kis rongálást szenvedtek, és alaposan megfakultak. A művek rekonstrukcióját és helyreállítási munkáit Lente István és munkatársai gondos munkával végezték el.
A csillárokba beépített, Medgyaszay hagyatékában utalásszerűen fellelhető, ábrákkal díszített üveglap-betéteket Kustár Zsuzsa iparművész tervezte meg és kivitelezte.
Medgyaszay a bécsi Wagner mesteriskola és egyetemi tanulmányai befejezése után többedmagával népi építészeti felmérő- és gyűjtőútra indult Kalotaszegre és a Dunántúlra. Medgyaszaynak még a Mesteriskolán feladata volt - többek között - az uralkodó számára egy ünnepi sátor megtervezése. Az 1916-os lembergi hadikiállítás alkalmával is tervezett egy sátorépítményt, melyet meg is épített.
Medgyaszay ez utóbbi mű szerkezeti koncepcióját alkalmazta a nagykanizsai színház nézőterének építésénél. Ezen kívül munkájában meg kívánta jeleníteni a gyűjtőúton megismert azon kultúrát, amely a magyar nép csodálatos, gazdag, kristálytiszta gondolatvilágát tükrözi. A nagykanizsai színházépület a korszerűségre való törekvés, a hagyományosságra támaszkodó szándék és a részletekben rejlő páratlan gazdagság révén Medgyaszay egyik fő munkájának tekinthető.
Zalaváry Lajos