150 év 15 sétában

2023-ban a Budapest100 sétanapján a városegyesítés jubileuma alkalmából 15 útvonalon járhattuk be az elmúlt 15 évtized építészeti hagyatékát. A KÉK Városi Séták idén nyáron megismétli a tavaly debütált sorozatot, az eseményhez pedig ezúttal 15 térkép is készült, melyeknek köszönhetően akár önállóan is tematikus sétára indulhatunk.

A KÉK Városi Séták célja az épített környezetünk élményszerű megismertetése és az építészet közérthető kommunikálása. Budapest 150. születésnapja alkalmából, a tavalyi Budapest100 részeként megrendezett sétanap során Budapest növekedését és a mögöttünk lévő másfél évszázad városfejlődésének és építészeti stílusainak változását követhettük végig. A projekt sikerességére tekintettel a sétákat idén nyáron megismétlik, sőt, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány támogatásával a tavalyihoz képest tovább is gondolták: az útvonalakhoz 1-1 térképes leporellót készítettek, amely összefoglalja az adott évtizedre jellemző építészeti sajátosságokat. További kedvező fejlemény, hogy ezúttal a háromnapos esőzéssel járó özönvíz nélkül, kellemes időben is felkereshetjük az érintett épületeket.

„Százötven évvel ezelőtt nagyot változott Óbuda, Buda és Pest élete, mikor 1873. november 17-én életbe lépett a három város egyesítéséről szóló törvény. Annak ellenére, hogy több évtized munkája volt abban, hogy sikerüljön az egyesítés, nem volt egyöntetű az öröm, amikor megszületett Budapest. Például Budán a bortermelők, a hivatalnokok és az udvarhoz tartozó nemesek már a kiegyezés óta aggodalommal figyelték Pest fejlődését, félve, hogy egyszer elveszíthetik vezető szerepüket. Jogosan, mert Pest mind méretében és lakosság számában rohamos ütemben nőtt. Az itt lakó és tevékenykedő polgári és iparos rétegnek meg kellett küzdenie a modernizáció és a nagyvárossá válás nehézségeivel, amiben Budát, és főleg az elmaradottabb Óbudát, tehernek látták. Bár a folyó két oldalán fejlődő városok adottságai és identitásai eltértek egymástól, nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy egyesítésük jelentette számukra a biztos és nagyléptékű fejlődés garanciáját. A hosszú tizenkilencedik század folyamán kiépült az a sokszínű, pezsgő, sugárutakkal átszőtt világváros, amit épületei és kulturális élete miatt is érdemes lett Európa nagyvárosai között számon tartani. Majd a huszadik század nehézségei és megpróbáltatásai ellenére Budapest mindig talpra tudott állni megannyi karcolással vagy új díszekkel gazdagítva egykori ékes küllemét. A rendszerváltástól kezdve napjainkig pedig érdemes a főváros megújulásáról beszélnünk, a régi épületek sorozatos helyreállításától kezdve, a kortárs, modern szellemiségben történő városfejlesztésekig" – olvashatjuk a KÉK Városi Séták honlapján.  

Júniusban a következő városnéző túrákon lehet megismerni a 150 éves város építészetét:

A pontos időpontok a KÉK Városi Séták sétanaptárában találhatók. Az útvonalakhoz készült térképeket a résztvevők nyomtatott formában is hazavihetik, de aki lemarad a sétákról vagy inkább önállóan fedezné fel az útvonalak építészeti örökségét, a leporellókat nyomtatható formában is elérheti a Kortárs Építészeti Központ Tudástárában.

AJÁNLÓ:

1980-as évek / A világ! (A vasfüggönyön innenről) / június 19. 16:00 – 18:00
Egyre nagyobb hangsúlyt kap a szocializmus ideje alatt létrejött modern építészeti örökségünk reflexiója, ezzel párhuzamosan egyre több kezdeményezés tűzi ki zászlajára, hogy megmutassa a korszakra jellemző építészet értékeit azoknak is, akik számára ezek még ismeretlenek. A séta során ismét lehetőség nyílik a korszak stíluselemeinek azonosítására és értékelésére: Kovács Dániel, építészettörténész és muzeológus kalauzolja el a résztvevőket Újbudán. Az Orlay utcai örmény katolikus kápolnától kiindulva hét állomáson keresztül, a hajdani Államigazgatási Főiskola épületét (ma a Corvinus Egyetem Gellért Campusa) és a Makovecz Imre egykori, Villányi úti otthonát is érintve folyik a világkörüli séta. Világutazás a Kádár-korszakban: Finnország, Örményország, Algéria, Bukarest, és ki sem kell tennünk a lábunkat a Bartók Béla út környékéről. A séta során szó esik a szocializmus építészetének valóságáról és a lehetséges alternatívákról, néhány konkrét ház és építész segítségével. 

A témát idén tavasszal az Építészfórumon is körbejártuk, így a sétákhoz adalékként szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani a "Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia?" felhívásunkra beérkezett írásokat.

1990-es évek / Posztmodern házak egy eklektikus városban / június 20. 16:00 – 18:00
Itt az idő, hogy a historizmus és a modern építészet után a budapesti posztmodern is méltó figyelmet kapjon. A séta a posztmodern kiemelkedő fővárosi példáit veszi sorra, a Kádár-kor végén, 1981-től tervezett Kálvin téri Korona Szállótól a korai piacgazdaság jellegzetes projektjének tekinthető Bank Centerig. A modenhez képest kevéssé tárgyalt stílus a posztmodern, melyet máig rengeteg kérdés övez. Árkovics Lilla és Smiló Dávid, a Paradigma Ariadné építészei hét belvárosi példán keresztül szemléltetik a budapesti posztmodern építészet képviselőit, irodaházakat, szállodákat és Nagy Tamás Semmelweis utcai társasházát érintve.

A posztmodern építészet szintén nagy hangsúlyt kapott az utóbbi időszak felhívásaiban az Építészfórumon. A témában való elmélyüléshez ajánljuk kiegészítésképp a "Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben" felhívásunk kapcsán publikált cikkeket.

A séták ára: 4000 Ft/fő (diákoknak és nyugdíjasoknak kedvezményesen 2000 Ft/fő)
Regisztráció a sétákra itt lehetséges.

150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

KÉK Városi Séták
kurátor: Klaniczay János
projektkoordinátor: Kátai Ádám