2013. januári évfordulók

Építészekhez, építészethez köthető 2013. januári évfordulók Baku Eszter összeállításában.

180 éve, január 13-án nyílt meg a Pollack Mihály által tervezett pesti Redout, a Pesti Vigadó elődje. A mai Vörösmarty téren akkor már működő Német Színház mögött épült fel. 1848-49-ben itt ülésezett az első népképviseleti országgyűlés, ahol Kossuth Lajos a fegyveres felkelésre buzdító híres beszédét tartotta. A Redoute 1849-ben romba dőlt, amikor az osztrák császári csapatok Budáról ágyúval lőtték Pestet.

60 éve, január 13-án halt meg Fábián Gáspár építész, aki a Budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Kezdetben Aigner Sándor és Kauser József mellett dolgozott, majd két évig Nagy Virgil műegyetemi tanár tanársegédje volt. Számos középületet épített a két világháború közötti időszakban jellegzetes historizáló szellemben, történeti stíluselemek használatával, az 1920-as évektől már gyakran vasbeton alkalmazásával. Számos egyházi rendeltetésű épülete közül az egyik legismertebb a budapesti Szent Margit Gimnázium (korábban Kaffka Margit Leánygimnázium), illetve a székesfehérvári Prohászka Ottokár Emléktemplom. Gazdag szakirodalmi tevékenységet is folytatott, mely jelentős dokumentuma a korszaknak.

110 éve, január 19-én született Rimanóczy Gyula Ybl Miklós-díjas és Kossuth-díjas építész, a modern magyar építészet jeles képviselője, aki 1925-ben kezdte meg tanulmányait a Budapesti Műegyetemen, majd Wälder Gyula műtermében dolgozott. 1933-ban önálló tervezőirodát nyitott, mely egészen 1948-ig működött, amikor gyakorlatilag megszűnt a magántervezés lehetősége. Ezután állami tervezőintézetekben folytatta tevékenységét. Legjelentősebb munkái a pasaréti ferences templom és rendház (1933-34), számos villaépület (Budapest, Pasaréti út 97., továbbá Zuglóban, Debrecenben), a székesfehérvári új közvágóhíd (Králik Lászlóval és Váradi Szabó Lajossal, 1935), a budapesti Postás Nyugdíjas Otthon (Hönsch Lászlóval, Cházár András u. 6.), az OTI Mester utcai rendelője (több építésszel közösen, 1938-41), a Dob utcai volt Postaigazgatóság, ma a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága (1938-39). A II. világháború utáni főbb alkotásai a gödöllői Ganz Árammérőgyár (1949), vagy a Budapesti Műszaki Egyetem „R" épülete a Duna-parton (1953-55).

145 éve, január 22-én omlott be a még Hild József által tervezett budapesti Szent István bazilika kupolája kivitelezési és anyaghibák miatt.

140 éve, január 23-án született Lajta (Leitersdorfer) Béla építész, a modern magyar építészet nemzetközileg jelentős alakja, aki budapesti tanulmányai után Hauszmann-díjasként, egy ideig Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, majd hosszabb tanulmányúton járt Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban, s végül Németországba, Berlinbe is eljutott. London és Párizs után 1901-ben hazatért. Már első alkotásai (Völgy utcai villa) a finn Saarinnen és Lechner Ödön népi-nemzeti elemekre támaszkodó törekvéseinek hatását tükrözték. A népi-nemzeti ornamentika jegyei későbbi, modern elemeket hordozó épületein is megtalálhatók: Vakok Intézete (1905-1908), Szeretetház (1908-11), Népszínház utcai bérház, Malonyai-villa (1909). Egyházi rendeltetésű alkotásain keleti motívumokat is alkalmazott (Kerepesi úti zsidó temető főkapuja és szertartásháza, síremlékek stb.). Fő művei: a Szervita téri Rózsavölgyi üzletház (1911-12), az egykori Erzsébetvárosi Bank (ma Gázművek, 1911-12) szék- és bérháza, valamint Vas utcai iskolaépület (1909-11).

100 éve, január 26-án helyezték el ünnepélyes keretek között a budapesti zugligeti Szent Család templom alapkövét. A templom az Angolkisasszonyok főnöknőjének, Almásy Máriának kezdeményezésére épült fel a főváros, mint kegyúr és a kultuszminisztérium támogatásával az akkor még kevéssé lakott Zugligetben 1913-17 között Dr. Hültl Dezső tervei alapján az írországi rathfarnhami templom mintájára.

55 éve, január 29-én halt meg Láczai Fritz Oszkár építész, aki a Budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet, majd Schulek Frigyes mellett tanársegédként működött, s leginkább a középkori építészet vonzotta. Több műemlék restaurálásban vett részt, többek között a mátraverebélyi római katolikus templom munkálataiban. Jelentős eredményekre az építőkövek időjárás okozta pusztulása, károsodása terén tett szert.

Baku Eszter