A környezetszennyezéstől és a túlnépesedéstől tartanak a magyar városlakók

A magyar városlakók a környezetszennyezést, a túlnépesedést, valamint az élelmiszer-, illetve az energiahiányt tartják a legnagyobb kihívásnak a jövő metropoliszai számára. Budapest viszont 30 éven belül válhat okos várossá – derül ki a Futureal-csoport és a TEDxDanubia által közösen szervezett rendezvényen végzett felmérésből.

Fel kell készülni arra a lehetőségre, hogy olyan nagyvárosokban élünk majd, ahol a gazdagok és a szegények lakhelyei élesen elkülönülnek – véli a "Városok jövője, a jövő városai" című rendezvényen megkérdezett közel 100 építőipari, informatikai, kereskedelmi területen dolgozó szakemberek és diákok közel fele. A megkérdezettek harmada azonban bízik benne, hogy néhány évtized múlva fenntartható, környezetbarát és okos városokban él majd az emberiség. A válaszadók túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy komoly változásokra lehet számítani az urbánus életmódban. A jövő városai előtt álló legnagyobb kihívásként a válaszadók 21 százaléka a túlnépesedést, 24 százaléka a környezetvédelmet, 27 százaléka pedig az alapvető igények kielégítését – így az élelmezést, az energia- és a vízellátást – nevezte meg, 17 százalékuk azonban a környezetvédelem kapcsán is komoly fenntartásokat fogalmazott meg.

A jövő metropoliszai által megoldandó feladatok között a résztvevők a közlekedés nehézségeit, a zsúfoltságot, a zöld területek hiányát, illetve a légszennyezést említették a legnagyobb arányban. Minden tizedik válaszadó az okos megoldásokban, a zöld technológiákban, illetve a zöldterületek növelésében látja a városok élhetőbbé válásának kulcsát, de 20 százalék a közlekedést is a mainál hatékonyabb formában képzelné el. A válaszadók harmada szerint Budapest a következő 50 évben biztosan nem válik okos várossá, a többség azonban úgy véli, erre 30 éven belül már van lehetőség.

"A világ lakossága 2050-re 10 milliárd főre emelkedhet, az előrejelzések szerint addigra globálisan a lakosság 70 százaléka él majd városokban. Mindez azt jelenti, hogy 2050-re annyi ember él majd metropoliszokban, amennyi ma a teljes Föld lakossága. A legfontosabb kérdés e települések fejlődése kapcsán, hogy az emberiség képes-e harmóniában élni a Földdel, megérti-e a városai működését, azt, hogy mi a szerepe ezekben. A város él és változik, itt a változás az állandó – jó példa erre a budapesti Corvin-negyed területe, ahol 15 éve egy "operációra" volt szükség, hogy a rossz életkörülmények következtében egy új "bőrszövet" létrehozásával fejleszthetővé váljon a negyed." –mondta Radványi Gábor, a Futureal főépítésze.

A válaszadó résztvevők szerint a ma városainak legvonzóbb elemei az átfogó szolgáltatások, a szórakozási és kulturális lehetőségek széles köre, valamint a munkalehetőségek, illetve ennek megfelelően a városok, városrészek újjáéledésének legfőbb eszközeiként a közösségi, zöld terek és a modern infrastruktúra kialakítását, az okos megoldások bevezetését és az épületállomány modernizálását jelölték meg.

"Európa lakosságának 75 százaléka városlakó: míg 1975-ben világszerte három város lépte túl a tízmilliós lakosságszámot, addigra ma már 31 ilyen település található. A városok azonban rengeteg energiát használnak, teret vesz el a természettől. Erre jelent megoldást a városrészek átgondolt rehabilitációja, amely nem igényel új területet a városok terjeszkedésében." – hangsúlyozta Mayer Róbert kontextusteremtő, ingatlan-befektető és vállalkozó.

"A város egy olyan emberi létforma, településforma, amelyik az alapfunkciókat – élelmiszer-, víz-, energiaellátás, hulladékkezelés – kiszervezte, hogy a hat funkcióra koncentrálhasson: az iparra, a kereskedelemre, a pénzügyekre, oktatásra, tudományra, művészetekre. A stratégia azonban olyan sikeres lett, hogy ha nem változtatunk, elpusztíthatjuk magunkat – ma már a világ erőforrásainak 80 százalékát a városok használják fel. A megoldást a zárt, körforgásos rendszert alkotó városok, illetve ezek együttműködése jelenti, visszahozva ezeket a funkciókat a városokba." – tette hozzá Kenyeres István kreatív ökológus, biotechnológus.

Koniorczyk Borbála, a Hosszúlépés. Járunk? alapítója szerint a városlakók azért költöznek a metropoliszokba, mert lehetőségeket keresnek, a gyakorlatban azonban a munkahely és a lakóhely között ingázva, észre sem veszik a település szépségeit és a benne rejlő lehetőségeket.

Egy-egy város arculatát a kutatásban választ adók 39 százaléka szerint az építészeti megoldások mellett a városlakók, illetve a közösségi és zöld terek határozzák meg leginkább.

A közép-európai régió egyik vezető ingatlanfejlesztő és befektető cégcsoportja, a Futureal a TEDxDanubiával együttműködésben valósította meg az iparágban egyedülálló szalonsorozatát.  A hazai ingatlanfejlesztők közül elsőként a cégcsoport a partnerei, valamint meghatározó véleményvezérek és gondolkodók bevonásával egy olyan interaktív fórumot hozott létre, amelynek célja, hogy összekapcsolja a Corvin-negyed innovatív elméit, elősegítse a tudásmegosztást, valamint felhívja a figyelmet a sétány környezetében folyó tudományos kutatómunkára. A környéken található a Semmelweis Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem informatikai kara és a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete. A szalonsorozat nagysikerű első rendezvénye betekintést adott a nagyszámú résztvevőknek, miként változtatja meg életmódunkat, valamint személyes és üzleti kapcsolatainkat a körülöttünk zajló technológiai forradalom.

Futureal