A múlt megőrzése és a jövő építése: bemutatkozik a Dokumentációs Központ

Az 1997 óta működő Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ a második világháború utáni újjáépítéstől a rendszerváltásig tartó időszak építészeti forrásdokumentumainak elsődleges gyűjteménye. A több millió építészeti terv mellett fotók, filmek és szakirodalmi források állnak a szakemberek, a kutatók és az érdeklődők rendelkezésére.

A rendszerváltást követő időszak egyik legnagyobb szakmai dilemmájaként jelent meg, hogy mi legyen a megszűnő vagy átalakuló állami tervezővállalatok tervállományának sorsa. Többségük tovább őrizni, gondozni nem tudta azt a nagy mennyiségű tervanyagot, ami működésük során keletkezett, ugyanakkor felbecsülhetetlen értéket képviselt az utókor számára. Végül jogszabályban rendezték ezek sorsát: a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft-hez rendelték a tervtárakat. Az így létrejövő gyűjtemény lett az alapja az 1997 óta működő Dokumentációs Központnak, mely eleinte vállalati archívumként működött – ebből nőtte ki magát országos gyűjtőkörű közgyűjteménnyé. Dokumentációs Központunk 2013-ig a VÁTI keretein belül működött, ezután a VÁTI-ból jogutódlással alakult Lechner Tudásközpont szervezeti egységeként folytattuk a feladataink ellátását. Gyűjteményünk 2023. január 1-jétől az Építési és Közlekedési Minisztérium osztályaként működik. Jelenleg több, mint 550 000 dokumentumegység, több millió tervlap, közel 400 000 fotó és mintegy 700 film alkotja az állományt.

A GYŰJTEMÉNY
Dokumentációs Központunk gyűjti, nyilvántartásba veszi, feldolgozza, raktározza, szükség esetén restaurálja, ütemezetten digitalizálja és szolgáltatja a dokumentumokat, ezzel támogatva a hazai építési beruházásokat, építészeti, építészettörténeti, művészettörténeti és történeti, társadalomtudományi kutatásokat. Országos közgyűjteményként elsődleges célunk már a kezdetektől fogva az volt, hogy az építészeti-műszaki dokumentációkat és térségi, települési terveket megőrizzük, azok adatait és magukat a dokumentumokat archiváljuk, és egy egységes, mindenki számára jól kereshető nyilvántartásban kutathatóvá tegyük. Ehhez társulnia kellett egy olyan, szintén egységes raktározási rendnek, amely lehetővé tette a nagyon különböző fizikai tárolóegységek szakszerű, könnyen kereshető és könnyen hozzáférhető elrendezését a mintegy 6000 m2-es raktárterületen.

Ahány tervezővállalat, annyiféle nyilvántartás és "csomagolás" került a gyűjteménybe, ezért a mai napig kihívást jelent ezek viszonylagos egységesítése. Több évtized munkája volt "összehozni" a kockás füzetbe írt, gyakran hiányos vagy olvashatatlan leíró adatokat és a különböző logikával összeállított elektronikus nyilvántartásokat egy egységes, kereshető adatbázisba. A tervek mennyisége és jellege folytán ez egy soha véget nem érő munka: minden kézbevétel során lehet és kell valamit kiegészíteni, javítani, pontosítani, jelezni a nyilvántartásban. Archiválási és szolgáltatási céllal folyamatosan digitalizáljuk a tervállományt. Itt is meghatározó a speciális jelleg és formátum, hiszen a nagyméretű ötven-, hatvan-, hetvenéves tervtekercsek, pauszok digitalizálása időigényes, kényes folyamat. Gyakran előfordul, hogy restaurálni is szükséges a dokumentumokat, eltávolítani a régi, gyakran már rozsdás rögzítőket, például gombostűket és gémkapcsokat, celluxmaradványokat, speciális ragasztóval helyreállítani a szakadásokat, kipótolni a hiányokat, nem utolsó sorban pedig új, méretét és formáját, anyagát tekintve megfelelő tárolóba helyezni a helyreállított dokumentumokat.

Az állomány legnagyobb részét a tervezővállalati gyűjtemény teszi ki: tervlapok ezrei, százezrei, milliói őrzik az 1945 utáni időszak magyar építészetének emlékét, fázisait, fejlődését, történetét – ismert és ismeretlen alkotóit és alkotásait. Elsőként az ÉVM Központi Tervtára került a gyűjteménybe, majd évről évre vettük át a nagy vállalati gyűjteményeket, többek között a KERTI, az AGROBER, az ÁÉTV, a MÉLYÉPTERV, a BORSODTERV, a HAJDÚTERV, a KIPTERV, a GYŐRITERV, a PÉCSITERV, a DUNABAU 43. ÁÉV anyagát, majd 2008-ban szinte a teljes UVATERV-tervtár, illetve 2014-ben az IPARTERV 1973 utáni időszakának tervanyaga is a gyűjtemény részévé vált (az 1950–1973 közötti állományt a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik).

Az egykori tervtár hihetetlen kincseket rejt magában: megtalálhatjuk például a Ferihegyi repülőtér 1-es terminálját; a kettes metró Népstadion megállójának eredeti, szocreál épületeit; a Budai Várnegyed rekonstrukciós munkáit, de számos műemlékről és lakótelepről is őrzünk terveket – a közigazgatás, a közlekedés, a lakhatás, az oktatás, a művelődés, a szórakozás és a szabadidő, a sport építményei és épületei mind-mind megtalálhatóak nálunk.

Több évtized térségi és települési tervezése, rendezési és fejlesztési anyagai, helyi szabályozási tervei kerültek hozzánk "kötelespéldányként" jogszabályi előírás folytán. Az állományrész döntően helyhatósági szervek által elfogadott, meghatározott időszakokban hatályos dokumentációkat tartalmaz, de nem ritka, hogy terv szintjén megmaradt ötletek, víziók és illúziók is előkerülnek a gyűjteményből, így az egy-egy területtel kapcsolatos fejlesztési szándékok vagy azok hiánya jól nyomon követhető az 1950-es évektől napjainkig.

2009-ben a Dokumentációs Központ átvette a Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól az ország egész területét lefedő talajmechanikai szakvélemények gyűjteményét, amely azóta állományunk egyik legkeresettebb részévé vált.

A többszázezer papírképet, diapozitívot- és negatívot, üvegnegatívot számláló "színes-szélesvásznú" fotótári anyag (https://fototar.dokkozpont.hu/) pillanatképeket mutat a korszak építészeti és építésügyi valóságából: a metróépítéstől a vállalati télapóünnepségig, a hídfelújtástól a parasztházakig, a lakótelep kialakításától a brigádtalálkozókig, a balatoni kempingektől a kékesi tv-torony építéséig mindenről is találunk fotót – egy korszak lenyomataként.

Az Építésügyi Tájékoztatási Központtól átvett, 1952 és 1992 között készült filmarchívum egyszerre kínál szárazabb-komolyabb szakmai tartalmakat (építési technológiák, anyagismeret, szakipari tudnivalók, kivitelezés stb.) és mókás-szórakoztató életvezetési tanácsokat, illetve korabeli életképeket, hangulatokat  a film eszközével: van lakáshasználati propagandafilm az újonnan épült lakások rendeltetésszerű használatáról, megtudhatjuk, hogy milyen veszélyek leselkednek ránk egy építkezésen, ízelítőt kaphatunk arról, hogy miért jó modern óvodába/iskolába járni, de még az acél-orrmerevítős munkabakancs hasznáról is találunk egy filmet 1971-ből… A filmek digitalizálva elérhetőek a közgyűjtemény honlapjáról, de megtekinthetők YouTube-csatornánkon is.

Amíg felnőnek... 1. rész (Bölcsődék, óvodák, iskolák)
Gyártási idő: 1981
Rendező: Gyöngyösi Lajos
Megrendelő: ÉVM

Szakkönyvtárunk egyik különlegessége a gyűjtőkörhöz kapcsolódó, magyar és idegennyelvű, főként angol, német és francia szakmai könyveken és folyóiratokon kívül az ún. szürkeirodalmat tartalmazó kutatási archívum, amely nagyrészt a VÁTI-ban folyó több évtizedes szakmai munka nem publikációs céllal, belső használatra készült, rendkívül egyedi és értékes vállalati munkaanyagait tartalmazza az építésügy, az építészet, a területi és települési tervezés-rendezés, illetve fejlesztés és a műemlékvédelem terén, hiánypótló forrást nyújtva a korszak feltáráshoz, kutatásához, megismeréséhez és megismertetéséhez.

SZOLGÁLTATÁS
Mint közgyűjtemény, a Dokumentációs Központ egyik legfontosabb feladata a dokumentumokhoz való hozzáférés, vagyis a kutathatóság biztosítása. 2010-ig a VÁTI Gellérthegy utcai székházában, ezt követően a Budafoki út 59. szám alatti, egykori dohánygyári telephelyen alakítottunk ki kutatótermet, betekintési lehetőséget biztosítva a nyilvánosság számára. Bár online, regisztráció és bejelentkezés nélkül mindenki számára elérhető katalógusunk szabadon használható, tervtári anyag kikérésére elektronikusan nincs lehetőség, az csak telefonon vagy e-mailen keresztül érkező megkeresés nyomán történik. Szakértő kollégáink (akad közöttük építészettörténész, építész, történész és könyvtáros) bevonása – akik mintegy végigvezetik a kutatókat az egyes ügyeken – elengedhetetlen, mert a keresett épület vagy épületrész, telek vagy terület gyakran nehezen beazonosítható, a kutató által ismert címeken, neveken és funkciókon nem található a katalógusban, így a "külső" keresés hamis képet mutathat. Ilyenkor közös információkutatás veszi kezdetét az egykori és a jelenlegi címekről és helyrajzi számokról, közterületnév-változásokról, funkciókról és funkcióváltásokról, elnevezésekről, tervezőkről és tervezővállalatokról – az egyik legfontosabb kiindulópont mégis az, hogy ki milyen céllal keresi a terveket, dokumentumokat.

Kollégáink számára fontos szempont, hogy egy épület újjáépítéséhez, helyreállításához, felújításához vagy áttervezéséhez-átépítéséhez szükségesek-e a tervek, avagy egy szemináriumi dolgozat, diplomamunka, offline vagy online kiadvány, esetleg kiállítás illusztrálása a cél. Ez részben a szerzői jogok tisztázása, részben a bevonható anyag miatt fontos, hiszen gyakran előfordul, hogy több anyaggal tudunk szolgálni, mint azt a kutató sejtette volna: képekkel, filmekkel, kapcsolódó tervekkel.

A szerzői vagyoni jogok tisztázása után – szükség esetén a jogosult engedélyének megszerzését követően – másolat is kérhető a dokumentumokból.

NEMZETI TERVVAGYON
Egy 2018-ban hatályba lépett jogszabály egyértelműsítve és rögzítve az építészeti szerzői jogokkal kapcsolatos szabályokat, bevezette a nemzeti tervvagyon fogalmát: az építészeti alkotásoknak az állam és az önkormányzat tulajdonába tartozó építészeti-műszaki dokumentációi, valamint az azok vonatkozásában az államot és az önkormányzatot a mindenkori szerzői jogi szabályozás alapján megillető szerzői vagyoni, illetve felhasználási jogok összessége, ideértve az állami, önkormányzati tulajdonú szervezetek általi megrendelésre készült épületek azon építészeti-műszaki dokumentációit is, amelyen a megrendelő a szerzői vagyoni jogokat vagy a felhasználási jogokat megszerezte.

Ehhez kapcsolódóan – mint az érintett tervek legnagyobb intézménye – a Dokumentációs Központ feladata a nemzeti tervvagyonba tartozó tervek felhasználásának előkészítése: az érintett épületek és az azokhoz tartozó építészeti-műszaki tervek fellelhetőségének és kutatásának segítése, a felhasználás feltételeiről, lehetőségeiről és korlátairól való tájékoztatás, a felhasználási szerződések és engedélyek el(ő)készítése. Ez a hétköznapokban azt jelenti, hogy ha egy beruházó/tervező/kivitelező/magánszemély áttervezés, átépítés, bővítés, részleges bontás, tehát az eredeti és az egyedi jelleget megváltoztató építészeti tevékenység vagy publikálás céljából hozzá kíván nyúlni egy tervhez vagy a terv felhasználása nélkül egy olyan épületcsoporthoz, épülethez vagy épületrészhez, amely állami tervezővállalatnál készült, akkor – a jogszabályban rögzített feltételek teljesülésekor – a Dokumentációs Központhoz kell fordulnia felhasználási engedélyért.

ISMERETTERJESZTÉS ÉS TUDOMÁNYNÉPSZERŰSÍTÉS
Igyekszünk folyamatosan feltárni, bemutatni az általunk kezelt egyedi gyűjteményt, hogy ne csak passzív, raktárban porosodó papírtekercsek gyűjteményeként tekintsenek rá, hanem élő, sokak számára érdekes és beszédes forrásként, egy korszak lenyomataként. Rendszeresen tartunk tervtári sétákat, bemutatókat és beszélgetéseket, workshopokat szakembereknek, diákoknak, érdeklődő magánszemélyek kisebb és nagyobb csoportjainak, de megjelenünk országos szakmai eseményeken is (Kulturális Örökség Napok, Budapest100, Kutatók Éjszakája stb.), illetve igyekszünk hosszabb-rövidebb publikációkban közreadni a napi munkánk során felbukkanó érdekességeket. 

Ajánljuk Dokumentációs Központunk gyűjteményét…

• azoknak az építészeknek, tervezőknek és kivitelezőknek, akik munkájukhoz keresnek korábbi terveket,
• azoknak a terület- és településtervezőknek, -fejlesztőknek, akik az elmúlt 80 év hazai rendezési és fejlesztési eszközeit, településtörténeti és helytörténeti dokumentumait keresik,
• azoknak a geotechnikusoknak, építészmérnököknek, statikusoknak, akik az Építési Geotechnikai Adattár állományából keresnek szakvéleményeket,
• azoknak a köz- és felsőoktatásban résztvevő diákoknak, például középiskolai, főiskolai vagy egyetemi hallgatóknak, akik tanulmányaikhoz nélkülözhetetlen háttéranyaghoz juthatnak hozzá tervtárunkban,
• azoknak a magánszemélyeknek, akiknek hivatali ügyintézésükhöz van szükségük szűkebb-tágabb lakókörnyezetükhöz kapcsolódó tervekre,
• azoknak a magánszemélyeknek, akiket érdeklődési körük a településtörténet, településrésztörténet, épülettörténet, építészettörténet felé sodort,
• azoknak a nemzeti tervvagyonba tartozó tervek és épületek felhasználását fontolgató szakembereknek, beruházóknak, akiknek felhasználási szerződést szükséges kötniük,

További hasznos információk a https://dokkozpont.hu/ oldalon találhatók.

Szerk.: Hulesch Máté