A NAUTES Építészműterem megvételt nyert pályaműve a Ranolder-iskola tervpályázatán

A Nautes Építészműterem a meglévő városszövetet és környező épületállomány léptékét tiszteletben tartva mértéktartó pályaművet készített a Ranolder-iskola tervpályázatára, melyet a bírálóbizottság döntése alapján megvétellel honoráltak.

Tervezési alapgondolat

Keszthely belvárosának izgalmas, térben és időben is változatos, mély történelmi rétegzettségű területén összetett intézménynek otthont adó nagyléptékű épületeket tervezni, a meglévő történeti épületekkel kapcsolatba hozni nagyszerű feladat, ugyanakkor komoly kihívás. A városszövet nem csupán hagyományos kisvárosi, hanem olyan történeti épületeket foglal magába, melyek időben és térben markánsan eltérő karakterűek, különlegesen és egyedi módon kapcsolódtak, illetve határolódnak el egymástól. A jelen feladat új helyzet elé állítja az örökséget: a korábban össze nem tartozó emlékek, helyek, és területek egy egységgé kovácsolódnak egy iskola égisze alatt. Olyan épületegyüttest kívántunk létrehozni és illeszteni a meglévő szövetbe, amely a megőrzi a helyi értékeket, integrálja őket az iskola életébe, és amely vigyáz a meglévő és az új épített környezet egyensúlyára, a terület heterogenitására és szerves összefüggéseire, épített hagyományokra is, mindeközben izgalmas életteret ad a diákoknak.

Építészeti koncepció - területalakítás, épületek elhelyezése

A terület sűrűn átszőtt történelmi korok beépítéseivel, értékes kertrészekkel, tagolt domborzattal, és szintkülönbségekkel, föld alatti és föld feletti beépítéssel egyaránt. Nem csupán belakni, hanem jelentős építményekkel kiegészíteni is szükséges a meglévőket. A környező városszövet karakteréből hiányoznak a sportcsarnok vagy uszoda méretű épülettömegek, így azok arányos, és a beépítést nem zavaró elhelyezése olyan fontosságú feladattá vált, mint a meglévő épített értékek újjáélesztése.

Az építési terület 3 fő részre tagolódik. Mindhárom fő területegységet saját karakteréhez mérten arányosan és egységesen kívánunk használatba venni, miközben elkerüljük a túlépítést, és az utcai és városi karakter jelentős megváltoztatását.

A Kossuth Lajos utcai Ranolder János együttesének az iskolai funkciója megmarad az igényelt bővülés mértéktartásának köszönhetően. Az Erzsébet-szárny és a Sörház - Deák Ferenc utcai védett park irányában további iskolai bővítésre adunk lehetőséget. A Sörház épületegyüttesében, annak történeti tömegét, térrendszerét szem előtt tartva kollégiumot, közösségi tereket, kiadható apartmanokat és szolgálati lakásokat alakítunk ki. A terület déli harmadában nagy belső területre az utcavonaltól távol sportcsarnok, sportpálya és uszoda funkciókat rejtettük el oly módon, hogy azok kényelmes iskolai és utcai elérhetősége egyaránt biztosítva legyen súlyponti pozíciójuknak köszönhetően.

A felszabadult, illetve épülettömegek által újradefiniált térszínek és udvarok adják a lelkét az új beépítésnek, mint habarcs a téglák között kötik össze és egészítik ki az épületek kontúrjait. Minden meglévő és új szint új térkapcsolatokon keresztül új értelmet nyer.  A terület lelke nem egy épület, hanem az udvar és épületek egysége, melyhez minden irányból csatlakozik kert, zárt vagy nyitott közösségi, és oktató és sport-terek.

Funkcionális kialakítás

A Ranolder- és az Erzsébet-szárny

A Ranolder- és az Erzsébet-szárny egy újszerű és tiszta közlekedőrendszeren keresztül egy egységgé forr össze, ahol a Ranolder-szárny az oktatási szerepet kapja. A déli oldali korszerű bővítéssel együtt szintenként 6 db tanteremmel (összesen 18 db), 3 db csoportteremmel (összesen 9 db) a kapcsolódó pihenő térbővületekkel és tércsoportokkal együtt. Az előírt 4 db szaktanterem és szertár a nyugati oldali bővítésben kapott helyet.

Az alsó tagozatosok az alsó szinten közvetlen kertkapcsolattal, a felső tagozatosok a két felső szinten helyezkednek el. A szigorúan, de közben szabadon szervezett Ranolder-szárny visszakapja régi ékkövét, nagy belmagasságú kápolnát, így a meglévő épület belső terének és a homlokzatának minősége is javul.

Az Erzsébet-szárny a közösségi tereké, tanároké, az igazgatásé és az összeköttetéseké. A két épület közé feszülő helyzetéből kiforgatott közlekedő mag mind északi és déli, mind keleti és nyugati átmenetet biztosít, és szervesen kapcsolódik az épületszárny alsó két szintjén kialakított lépcsős elrendezésű aula térhez. Az aula a szíve a közösségi létnek, mely közvetlen kapcsolatban áll, szinte egybenő a két szintes iskolaudvarral, a könyvtárral, az új étkezőépülettel, és a Ranolder-szárnnyal is.

Az új étkező szárny

Az Erzsébet szárny nem értelmezhető az új bővítés nélkül. Az új épületrész a térbeli meghosszabbítása az aulának, miközben függőleges közlekedőmagot, szükséges vizesblokkokat és szintkülönbségeket áthidaló lépcsőket és közlekedőket foglal magába mind a kert és mind a csatlakozó épületszintek között. Az 150 férőhelyes, közvetlenül a kertre és zöldre néző étkezőhöz kiszolgáló terek és konyha tartozik az alsó szinten. Felette két szaktanterem szertárakkal, csatlakozási lehetőséggel az Erzsébet-szárny belső üvegfalakkal elhatárolt igazgatói, titkársági irodákhoz és a tanárihoz, és a tornác feletti kerthez. Épülettömege igazodik a meglévő épületekhez, és egyszerre hoz létre izgalmas térbeli játékot.

Sörház-épületegyüttes

A legszokatlanabb módon ékelődik a sörház egykori épületegyüttese az iskola épületei közé. A barokk és 19. századi épületrészekből szőtt izgalmas tömegű együttes külső megjelenését műemléki gondossággal állítanánk helyre, megjelennének az eredeti tetősíkok, homlokzatdíszek, vakablakok, korhű megjelenést biztosító nyílászzárók. Az utcára merőleges szárny belsőjét elfoglalja a kollégium funkciója. A 19. századi épülettömegek alkalmasak a fogadó és közlekedőterek kialakítására, magasságuk a rendezett függőleges közlekedő mag elrejtésére. Az alsó szint 60 fő számára biztosít étkezési lehetőséget, klubhelységet, sporteszköz- és biciklitárolót. A felső szinteken, részben a tetőtérbe fűződik 16 db 4 fős kollégiumi szoba, egy szoba akadálymentes. A malátaszárító izgalmas tornyát közösségi és tanuló tér tölti fel élettel. A barokk utcai szárnyban 4 db 45 és 60 négyzetméteres apartman (2) és szolgálati lakás (2) alakítható ki. A különálló déli barokk épületbe kávézó kerül közvetlenül kiszolgálva a tornacsarnok és uszoda városi használóit.

A sportcsarnok és uszoda

A sportkomplexum a legnagyobb épülettömeg, mely csendes kulcsszereplője az együttesnek. Egyszerre bújik el az utcai szemek elől, egyszerre helyezkedik bele a súlypontba is. Elválasztja egymástól az utcai és iskolai használatot, a lenti és a fenti térszíneket, de össze is kapcsolja őket. Fontos szempont volt, hogy az iskolaudvarról, vagyis az együttes súlypontjából jól elérhető helyen legyen minden sportfunkció éppen úgy, ahogy az utcáról is. Éppen ezért összetett, több szinten elhelyezkedő, részben ütemezve építhető egység a sport és uszodacsarnok. A sportcsarnokban egy szabványos kosárlabdapályát helyeztünk el, 17x32 méteres játéktérrel, hozzá 400 fős lelátót biztosítunk sport és fedett iskolai rendezvények számára. A tanítási időszakban 3 osztály tud egyidőben a függönyökkel elválasztott térben tartózkodni. A fedetlen játéktér 19x39 méteres és az uszodacsarnok tetején helyezkedik el. A sportcsarnok lelátója a Deák Ferenc utcai, a játéktere a közbenső és öltözői az uszoda öltözőivel és vizes tereivel együtt a Kossuth Lajos utcai szinten helyezkednek el. A függőleges és vízszintes térkapcsolatok az épület északi oldalát fogják össze elegáns lépcsőművek, akadálymentes lift és föld alatti jól átlátható közlekedőterek segítségével az utca kapcsolattól egészen az udvar oldali bejáratig, illetve azon is túl a Sörház pincerendszeréig.

A pincerendszer

A pincerendszer a sportkomplexum utcai használatú bővítménye, mely edzőtermi funkciója a sportkomplexum fő közlekedőjéből érhető el, az uszodai szolgáltatásokat kiegészítő wellness funkciók pedig az uszodán keresztül közelíthető meg.

Az iskolaudvar és kert

A Ranolder- és Erzsébet-szárny, a Sörház oromfala és a Sportcsarnok-uszoda komplexum által kijelölt központi terület az iskolaudvar, a kert központi kétszintes része, mely minden környező épülethez csatlakozik és kertrészhez közvetlenül kapcsolódik, a komplexum fő elosztó tere, egy kültéri zsibongó. Északról a nyaktagon keresztül alsótagozatosok játszóterei, a Sörház és ebédlő között felsős játszótér és kültéri foglalkoztató, napközis helyszín érhető el a védett park fái között. Az iskolaudvartól délre a sportkomplexum egyik oldalán veteményeskert, másikon sportjátéktér érhető el. Az összefüggő iskolaudvaroktól elhatárolva ékelődik be a kollégiumi udvar és a Sportcsarnok utcai közönségforgalmi tere a délnyugati oldalon.

A Ranolder-szárny előkertje a továbbra is díszkertként, találkozóhelyként, biciklitárolóként és az északi sarkon dolgozói parkolóhelyént funkcionál. A sportcsarnok és uszoda utcai használatot kiszolgál parkolói az együttestől elzárt helyen, a déli oldalon bújnak el.

Parkolás

A telken belül az iskolaépület mellett 15 db, a tornacsarnok és uszoda mellett összesen 29 db parkolót tudunk elhelyezni. Ezen túlmenően az iskola főbejárata előtt a Kossuth utca oldalán közvetlen vizuális kapcsolattal a bejárattal javasoljuk kialakítani a 15 db Kiss and Ride rendszerű parkolót.

A sörház utca jelenleg kétirányú forgalmát a jövőben javasoljuk egyirányúsítani. Az így lecsökkentett útpálya-szélesség lehetőséget biztosítana további 15 db gépjármű elhelyezésére. 

További javaslatként felvetjük a Sörház utca meghosszabbítását a Kócsag utca irányába, ami a jelenlegi lakótelek kisajátításával válna lehetővé.

A fentiekben ismertetett lehetőségek együttes igénybevétele sem tudná biztosítani a jogszabály által alapesetben előírt parkolóhely darabszámot. A tervünk arra koncentrált, hogy a két legkritikusabb ponton, az iskola mellett a tanároknak és a tornacsarnok, valamint az uszoda mellett a városi látogatóknak tudjunk korlátozott parkolást biztosítani olyan mértékben, hogy az még ne zavarja az iskola belső kerthasználatát. Mindezek miatt a HÉSZ módosítása és a telekre előírt gépjármű parkolóhely mennyiségének csökkentése szükséges.

Gazdaságosság

A takarékosság a helyi meglévő épített emlékek, mint erőforrások figyelembevételével és megtartásával kezdődik. Ne bontsunk sokat, ha nem szükséges. A telepítés alapelve, hogy nem bontunk épületet, csak azért, hogy másikat építsünk a helyébe, csak akkor bontunk, ha egy épületegység alacsony igényszintű és felesleges, és helyet szeretnénk felszabadítani a kert számára. Elsődleges cél volt a meglévő épületek belakása és térrendszereinek korszerűsítése, és lehetőség szerint a bontás elkerülése.

Gazdaságos térszervezés

A telepítés során törekedtünk az egymáshoz köthető funkciók térbeli közelségére így a telken belüli közlekedés egyszerűen, rövid útvonalakon megoldható, takarékos, nem igényel külön műtárgyakat, az új épületrészek alapvetően bővítések, melyek az eredeti térszerkezet meghosszabbításai (Ranolder- és Erzsébet-szárny bővítései), illetve az új építésű tornacsarnok és uszoda komplexum összevonása és súlyponti elhelyezkedése is ezt a célt szolgálja. A meglévő épületeken belüli közlekedés a hagyományos középfolyosós rendszer megtartásával, de lényeges fellazításával egy rendkívül gazdaságos, kevés közlekedőterületet igénylő, kompakt térrendszer alakult ki.

Épületenergetika

Az épületet gépészeti, légtechnikai megoldásai visszafogottak, alapvetően kihasználják a régi építés előnyeit (vastag, hőtartó falazatok, nagy belmagasságok), azonban kiegészítő gépészeti egységek időszakos üzemeltetésével a korszak igényeinek megfelelő légállapotok érhetőek el. A gépészeti számítások alapján nem feltétlenül szükséges a tantermek nyári hűtése a Ranolder-szárnyban, a légállapotok hagyományos módon szabályozzuk, így elkerülhető a nagy alapterületet és üzemeltetési költséget igénylő légtechnika telepítése. A széndioxid-szint szabályozására elegendő a folyosók álmennyezete fölött decentralizáltan telepített lokális légkezelő berendezéseket telepíteni, melyek időszakosan automatikusan lépnek működésbe. Az Erzsébet-szárny közösségi és tanári tereiben szükséges a nyári hűtés is. A kollégiumi szobákban lehetőség van a nyári hűtésre, így azok szünidőben szállásként is kiadhatóak.

Az új építésű sportcsarnok és uszoda épületegyüttes kompakt egységgé alakítása és részben a térszín alá süllyesztése a lehűlőfelületek, és a nyári besugárzásos hőterhelés jelentős csökkentése miatt kiemelten fontos. Az egybeépített épülettömeg geometriájából adódóan 40%-kal kevesebb lehűlőfelülettel rendelkezik, mint két külön térszín felett elhelyezett épület.

Tetőformák

Az új építésű épületrészek tetőformáit alapvetően a meglévő épületekhez történő igazodás határozta meg. Ez alól kivételt képez a sportcsarnok tömbje, ahol a szabad formálási lehetőség adott, azonban a bevilágítási és az energetikai, legfőképpen a fotovoltaikus panelek és napkollektorok telepítésének lehetőségét szem előtt tartva a hagyományos északi irányba tájolt shed-tető kialakítás mellett döntöttünk. Ez a tetőforma arra alkalmas időben lehetővé teszi a természetes szellőztetés alkalmazását is, melyet külső hőmérséklet és páratartalom-mérő szenzorok vezérelnek.

Hűtés-fűtés Geotermikus energia hasznosítása a területen

A tantermek, tornacsarnok, uszoda, kollégium stb. számára levegő-víz hőszivattyút tervezünk, mellyel télen fűtünk, nyáron hűteni tudunk (lásd épületgépészeti leírás). A HMV fűtését részben napkollektorokkal tervezzük biztosítani. Javasoljuk megvizsgálni a mélyfúrású termálkút megvalósíthatóságának elemzését, hidrogeológus szakember bevonásával. Megfelelő termálvíz rendelkezésre állása esetén várhatóan a teljes fűtési igény fedezhető. A javasolt épületgépészeti berendezések alkalmasak mind a talajszondás, mind pedig a mélyfúrású termálkút hőjének hasznosítására.

Építészeti értékteremtés, belsőépítészeti- építészeti formálás, anyaghasználat

Az építészeti formálás vezérelve a megőrzés a meglévő épületek külső megjelenése estében, de újjászervezés a belsőjükkel kapcsolatban. Visszafogottság és kompakt racionalitás az új épületekkel kapcsolatban, kerülendő minden terjengősséget, túlzó gesztusokat. Visszafogott illeszkedés, és finom távolságtartás, igényes tér- és részletképzés a történeti épületek új bővítményein.

A régi korok építészetében a külső megjelenés olyan karaktert hordoz, ami megdobogtatja a szívet, és kötődünk hozzá. A korabeli belső térszervezés azonban olyan elvek alapján épült, ami ma már gátja, legalábbis nem támogatója a korszerű, érzelmi és szociális fejlődést is szem előtt tartó oktatásnak. A történeti épületek belső tereit új közlekedőkkel, gyülekező és pihenőhelyekkel könnyítjük fel. A tantermek 2-es csoportokba szerveztük hozzájuk tartozó tanári helységgel, lehetőség szerint pihenő-közösségi terekkel együtt. A csoportok a legrövidebb úton csatlakoznak a központ közösségi terekhez, és azon keresztül a többi iskolai funkciókhoz, mint szaktantermek, udvar, étkező. A közlekedő- és közösségi terek mozgalmasak és térben differenciáltak.

A belső terek építészete visszafogott, letisztult, kevés anyagból építkezik, de határozott. Nem akar dominánssá válni, nem harsány, és mesterkéltség nélkül természetes módon teret ad a tanár-diák személyes kapcsolat kialakulásának.