A tatai Kálvária-domb revitalizációja – Szabó Lilla diplomaterve

A diplomamunka célja a tatai Kálvária-domb revitalizációja, mely megfelelően be tudja mutatni az ott található egyedi természeti értékeket. A város különleges hangulata megelőlegezi és el is várja a beavatkozás érzékenységét. Ezekhez igazodva jött létre a Kálvári Központ egyszerű szépsége.

Terület

A diplomaterv tervezési területe Tata, mely gazdag kulturális és természeti értékeivel sajátos hangulatot teremt. Kulturális oldalról leginkább kiemelhető talán az Eszterházy család hagyatéka, de nem szabad megfeledkezni régre visszanyúló, sokszínű történelméről sem. Természeti oldalról pedig a vizek városaként emlegetett Tata több felszín alatti és feletti vízforrásával természetes megállóhelye több ezer vadlúdnak, mindemellett hatalmas zöldfelületek szövik keresztül a várost.

Tata talán legkülönlegesebb értéke a Kálvária-domb, mely Európában egyedülálló természeti jelenség. A triász, jura és kréta kori kőzetek találkozási helye ez, mely a helyszíni kőfejtés miatt jól látható, szabad terepe a geológiai vizsgálatoknak. A domb hatalmas területe a város remek köztere lehetne, azonban osztottsága megakadályozza a programok megrendezését.

A Kálvária-dombot egyik oldalról városi szövet, másik oldalról pedig erdős zöldfelület veszi körbe.

Beépítés

A park revitalizációjának első lépése annak területi összevonása, mellyel a város színes rendezvénysorozata új helyszínnel gazdagodhatna. A beépítés helyszíne a jelenlegi magánterület, amely a park egyik belépési pontján található. Az épület helyét és funkcióit keresgélve egyre inkább egyértelművé vált a jelenlegi beépítés rengeteg jó tulajdonsága. A részekre osztott épület minden irányból jó léptékben tudja kezelni a kapcsolódó tereket, és jól felhasználható tereket hoz létre az épületek között és mellett is. Összekapcsolja a városszövetet a Kálvária-domb puritán természetes szépségével. Sajnos az épületek leromlott állapota miatt a szerkezet megtartása nem lehetséges, azonban 1:1-es modellként felhasználva, megőrizve azok jó tulajdonságait létrejött a Kálvária Központ tervezett formája és helye.

Funkció

A rendezett működéshez elhelyeztem néhány kiegészítő funkciót és egy irányítási blokkot, a Kálvária Központot. A Központ tagjai kiegészítik egymást: a Múzeum irányítja a látogatókat, a Hidrogeológiai kutatóház a terület szakmai vezetéséért felel, míg a közösségi ház a szomszédos lakóterületeket vonja be a park életébe. Az egész napos programokat az étterem egészíti ki, illetve köti össze még inkább a helyiekkel.

A központ funkcióinak gazdagításához és a park megismeréséhez elhelyeztem továbbá egy erdei iskolát, csoportos turistaszállást, karbantartási blokkot és egy kiszolgáló épületet a nagyobb városi rendezvények számára.

A Központ működése

Mivel az épületeket nem ugyanaz a felhasználócsoport látogatja, így nehéz átfogóan bemutatni azok kapcsolatát. A Kutatóház állandó munkahelyei folyamatos használatot biztosítanak az épületnek, a Közösségi ház és a Múzeum interaktív tere pedig helyet ad a kutatók által szervezett nagyobb konferenciáknak, előadásoknak. A látogatók a központi udvarba érkeznek meg, iránymutatást és tájékoztatást a Múzeum épületében kapnak, majd a terület körbejárása után az étterem kínál számukra megpihenési lehetőséget. A Közösségi ház a helyi lakosok rendezvényeinek fő színtere lehet, szabadon felhasználható, átrendezhető belső terei lehetőséget nyújtanak bármilyen program megrendezésére.

Anyagok

A Központ minden épületének anyaga a kenderbeton, melyet a belső síkon elhelyezett favázra hordanak fel. Külső zsaluja az egykor helyileg is bányászott mészkő. A fát és a követ ez a jól hőszigetelő anyag kapcsolja össze. Minden anyag látszó kivitelben készül, így talán még nagyobb hangsúlyt nyerve. A külső térben a Dachstein-i mészkő tűnik fel elsőként, mely beburkolja a falakat és lefordul a vízszintes felületekre is. A belső térben pedig a fa válik ki a szerkezet síkjából és kerül előtérbe, irányítva a szemet és berendezve a tereket.

A homlokzatok anyaga megegyezik az épületek körül található kőzetek egyikével, de ugyanakkor simaságával el is határolódik azoktól.

Terek és részletek

A Múzeum kiemelt helyiségeiben mozdul meg leginkább a szerkezet. A kiállítótérben a kiállítás részévé és alapjává válva egy térrács veszi fel az épületre érkező terheket. A kiállítási vitrinek és a fej feletti installációk alapszerkezete maga a tartószerkezet. Az interaktív teremben pedig a megnyújtott kétállószékes fedélszék centrálisan tereli egy pontba a figyelmet. A bemutatókat és előadásokat a tartószerkezet köré csigavonalban felvezetett galériáról nézhetjük végig.

Szabó Lilla Nikolett

Szerk: Hulesch Máté