A tér belső kapcsolatai - Papréti Zsinagóga épületének rekonstrukciója
Kurkó Andrea diplomamunkájában az évek óta romos állapotban lévő soproni Papréti Zsinagóga épületének rekonstrukciójára, új funkció betöltésére, ehhez kapcsolódóan szükséges melléképületek tervezésére adott választ. Kialakított a városi tömbön belül egy új átkötést, melyet egy új épületszövet egészít ki, ami a tervében a Soproni Közkönyvtár funkcióját vette fel.
Helyszín
Paprét Sopron belvárosához közel található, egy viszonylag nyugodt, főként lakóövezeti terület. Szervezője egy méltatlanul parkolóként használt parkos rész, körülvéve lakóházakkal, egy óvodával és egy tornacsarnokkal. A park helyzete lassan enyhülni látszik, 200 férőhelyes parkoló fog ugyanis épülni az Árpád utcában, mely felszabadítja a területet az autóktól. A közvetlenül a zsinagóga előtt húzódó Torna utca mentén most építkezések zajlanak, a közeljövőben új társasházak épülnek.
Papréti zsinagóga
Az 1890-ben Schiller János építész tervei alapján épült zsinagóga épülete 1956 óta használaton kívül áll, állapota folyamatosan romlik. Hasznosítására a város önkormányzata 2014-ben ötletpályázatot hirdetett, melynek megvalósítására egyelőre nem került sor. Szűkös belső kertjét két különböző építészeti minőségű lakóház tűzfala határolja, melyeknek magassági eltérése körülbelül 5 méter. Hátsó kertje a tömb Pócsi utca felőli családi házak szedett-vedett elosztású magánkertjeivel határos.
Koncepció
A Papréti zsinagóga kérdésköre kapcsán nem láttam elegendőnek önmagában az épület és kertje rehabilitációját, szükségesnek éreztem az egész tömb szerkezetének újraszervezését. Tervezésem során igyekeztem arra törekedni, hogy ne egy általam meghatározott funkció elhelyezése vezéreljen a terület kiosztása során, hanem határainak és belső kapcsolatainak tényleges megértése. Mindaddig feltétlenül, amíg a tér belső kapcsolatai nem rajzolnak ki lehetséges válaszokat.
A tervezés során megvizsgáltam a zsinagógát körülvevő terület szerkezeti felépítését, majd a rosszul, vagy egyáltalán nem kezelt részeket új nézőpontból kezdtem vizsgálni. A Torna utca 20. szám alatti kihasználatlan foghíj telket összekötöttem a zsinagóga telkével, illetve új átkötést nyitottam a Torna utcával párhuzamos Pócsi utca irányába. Az így létrejött épület viszonylag nagy, magánkertek által határolt területen helyezkedik el, magassági terjedelme azonban a környező, főként egyszintes családi házakra, s azok belső kertjeire való tekintettel korlátozott. Terjedelme okán több bejáratot igényelt, melyek bizonyos tekintetben különböző funkcionális részekre osztják az épületet.
Program
Az épületszövet egy olyan, Sopron igényeinek megfelelően releváns programot igényelt, mely elhelyezhető egy olyan térösszefüggésben, ahol a különböző funkciók folyosókkal, kertekkel összekötött, kisebb-nagyobb épületrészekre bomlanak. A válasz a Pócsi utca másik végén rejlett: a zsinagóga köré szerveződő intézmény a régi közgazdasági szakközépiskola épületében méltatlanul elhelyezett Soproni Városi Közkönyvtár funkcióját vette fel.
Működés
A helyszínre egy olyan szabadon használható, átjárható, védett városi teret szerettem volna létrehozni, mely részét képezi a könyvtárnak, de nem szigeteli el azt az utcától. A könyvtártermek működéséhez elengedhetetlen ellenőrző kapuk megtalálhatóak a házon belül, de az őket összekötő folyosók nem szűkítik le látogatóik körét a könyvtárba regisztrált vendégek számára. Az intézmény belső kertjei, kávézója, nyitott és fedett terei nyitva állnak a város minden lakosa számára, mintegy, az utca folytatásaként, nem egyértelműen elhatárolt módon.
A beépítés szervezésében nagy szerepet játszott a tömb lejtése, a zsinagóga felőli Torna utca és a tömb déli részén húzódó Pócsi utca közti közel 3,5 méter szintkülönbség. Ez főként a hosszú átkötésben lévő épületrész kialakításában játszott szerepet. Az épület lakóházak és magánkertek közti beszorított helyzete miatt azok felé zár, belső kertjei felé pedig intenzív módon nyit, ezzel természetes fényt biztosít.
A zsinagóga épülete bizonyos fokú renoválásban részesült, belső tereiben – a karzat újjáépítésével két szinten is - a fő irodalmi részleg kapott helyet. Földszintjén, déli oldalon lévő utolsó ablakait földig lenyitottam, s nyitott átjárókat hoztam létre. Itt kapcsolódik szervesen az olvasóteremhez nyugati oldalon a gyerekkönyvtár részlege, keleti oldalon pedig egy tágas belső bejárati tér öltözőszekrényekkel, mosdókkal, kávézóval és egyéb kiegészítő funkciókkal.
A foghíjtelket betöltő épületrész földszintjén a könyvtárhoz szükséges irodai helyiségek találhatóak, adott esetben ide érkezik könyvszállítmány, itt végzik a könyvkötést, regisztrációs ügyeket. Ehhez kapcsolódik egy kisebb belső kert, ami a két családi ház és magánkert közé beszorított helyiségeknek természetes fényt biztosít.
Az intézmény Pócsi utca felőli bejárata egy nagy belmagasságú, lépcsőzetesen felépített előadóterembe vezet. Emellett húzódik egy átjárható sáv, amiből belátás nyílik az olvasóterembe, s ami egyenes úton az épületnyúlványok találkozásába, az intézmény centrumába érkezik, ahol egy kisebb szabad tér, kávézó, illetve különböző tevékenységekre használható tágas belső kert található.
Kurkó Andrea
Beleszövés
A városfejlődés tendenciái nem csak koronként, hanem helyenként is változók. Nincs függvény, melyet rá lehetne húzni a pulzálások, növekedések, sűrűsödések, ritkulások és elhagyások egymást váltó ritmusára. Csak annyit tudunk mondani, hogy ez ott, akkor jó volt, lesz, lenne. (A többször idézett
Meggyesi Tamás életműve is erről a reménytelennek tűnő megértésről és rendszerezésről szól) Egy helyzet – mint most Jelölt tervében a zsinagóga és környezete elhagyatottsága – előállásának számtalan tényezője megismerhető. Andrea tett azért, hogy értő módon nyúljon a kérdéshez. Megértette a hely és a pillanat kívánalmait. Megoldás iránti kutatása eredménnyel járt, olyan sehol máskor és sehol másutt nem – de itt és most viszont nagyon is – alkalmas programot és beépítési elképzelést készített, amelyen komolyan elgondolkodhatna Sopron vezetése: egy csapással old meg több, régóta halogatott kérdést. Mindezt úgy, hogy a sebek és hiányok, alulhasznosítások sújtotta tömböt életre kelti. Sűrít és metsz, tágít és köt egyszerre. Valódi sebész módjára úgy operál, hogy minden funkcionális egység a helyére kerül, újra életet adva a szervezetnek. Az ilyen beleszövésnek csak kezdete és módszere van, vége nincs. Folytatható egészen addig, amíg a kézbevett egység – esetünkben a történeti külváros egy tömbje – a felismerhetőség határáig át nem alakul. Nem célja van, hanem módszere. Arra, miként tehető közhasznúvá ami elhagyatott. A könyvtár egységekből összetett szervezete kitűnően alkalmas arra, hogy beleszövődésével kulturális megújulást gerjesszen itt. A részletek Jelölt beépítési koncepciójában azért fontosak, mert konkrét rendeltetésük mellett megjelölik a kialakított „hely" kívánt arculatát. Ha folytatni lehetne, én ezen dolgoznék tovább. A szakdolgozat és a terv egyaránt magas színvonalát ajánlom mindenki figyelmébe!
Hadas László