Egyéb cikkek

"A XIII. kerületi városrészközpont térfalainak városépítészeti kialakítása" ötletpályázat

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Egyéb cikkek

"A XIII. kerületi városrészközpont térfalainak városépítészeti kialakítása" ötletpályázat

2006.07.12. 09:05

Építészek: van der Burgh, Sanne, García Serdio, María van Gemert, Mick Machado Silva, Renato Korényi Balázs, Z. Halmágyi Judit

Költségtérítésben részesült, illetve emléklapot vehetett át:
van der Burgh, Sanne
García Serdio, María
van Gemert, Mick
Machado Silva, Renato
Korényi Balázs
Z. Halmágyi Judit
építészek, Erick van Egeraat Associated Architects (EEA) - Budapest


 

Műleírás

Alkalmas-e egy közlekedési csomópont, hogy a kerület központjává váljon?

A helyszínen útvonalak metszéspontjában: eltérő sebességű „ haladás" zajlik…..
Gyalogos, gépkocsi, teher, metró és villamos dinamikájával állunk szemben…..ill….áll szemben látszólag egy köztér találkozási helyen – levés elképzelt idill-je, nyugalmával szemben…
Vagy éppen a nyüzsgés, forgalom, látványosság, gyorsaság az elérhetőségben, a "mindent egy helyben kapni" legújabb városi igény megtalálása az, ami a friss megközelítését a problémának jelenti…..és jelölheti ki egyben a hely identitását.
E területen a (lég)térnek, vagy űrnek kettős jellegtelen-jellege van: a csomópontban a városi térfalak eltérő minősége és távolsága miatt széteső, míg a Duna irányában a közlekedési útvonalat övező foghíjas térfalnak és zöldsávnak viszont erős húzása van.
Lényegében a hatalmas “ember-folyamot" átengedő városrésznek a dinamika a lételeme, alapja.
Ezt a forgalmat kell megállítani azzal, hogy valami eltérő hatás történjen és az embereknek kedvük támadjon “csak úgy ott-lenni" huzamosabb ideig. Ezek az elemek a következőek:

- ott képződik tér, ahol ezek az utak keresztezik egymást: …és fedett vagy nyitott városi köztérré olvadnak össze, még a közlekedési útvonalak fölött is, védett terekben.

- a föld alatti területek is napfényre jutnak: a „horpa" révén

- a környező lakózóna élhetősége védelmében az újonnan javasolt forgalmi rend zaját lokálisan fogjuk meg: üvegalagutakba burkoltan.

- mindegyik szegmens területnek más és más az identitása. (magas, vagy tranzíciós, vagy tájépítészeti zóna ill. zöldsáv….

- intermodális központot kell itt létrehozni, melynek középpontjába az embert kell állítani.

- a csomópontot vertikális, toronyház arányú építészeti formálással hangsúlyoztuk. A jelszerűség mellett a karcsúságnak és a tömeg-kompozíciónak is jelentősége van. A denzitás növelése és egyben a városi terek kompressziója és izgalma emeli szellemi és fizikai gócponttá a helyet.

- az alagútak formáját a rohanó járművek dinamikája keltette légnyomás és „ svung" formálta táj-szobrokká.

- a gyalogos, akadálymentes vonulás a városias fejtől alakul át a Duna felé haladva tájépítészetté, majd Duna-parti parkká …

Ilyen feltételekkel, a genius loci, vagy a hely karakterét megfogó városépítészeti elemekkel, az eltérő minőségű “élhetőségi paraméterek"-kel megteremthető különböző fizikai szinteken a valóságos kerület-központ.

q.e.d.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.