Csillagvizsgáló Budapesten

Kajtár Péter Budapest II. kerületében található üres telekre tervezett csillagvizsgálót. Az ismeretterjesztő funkcióval is rendelkező épület frekventált helyen van, minél könnyebben elérhető és figyelembe veszi a fényszennyezést, rezgéseket és turbulens légköri viszonyokat is.

Témaválasztás

Diplomámnak egy gyerekkorom óta kedves témát választottam egy Csillagvizsgáló tervezésével.

Kicsit utánajárva a témának, rájövünk, hogy országszerte számos csillagvizsgáló működik, de sokuk csak kutatási céllal funkcionál és kevés olyan hely van, ami bármilyen égi eseménykor megfelelő helyet biztosítana az érdeklődőknek.

Szükségünk lenne egy olyan ismeretterjesztő funkcióval is rendelkező épületre, ami frekventált helyen van és minél könnyebben elérhető, viszont figyelembe kell venni a fényszennyezést, rezgéseket és turbulens légköri viszonyokat, így mindenképpen kompromisszumokat kell kötni.

Helyszín

Budapest II. kerületében található egy körülbelül 700 méter hosszú zöld zárvány, körülötte teljesen be van építve szabadon álló és társasházi épületekkel. Ennek a területnek szinte a közepén terpeszkedik egy tisztás, ami megfelelő helyszínt tudna nyújtani a csillagvizsgálónak. Teljesen fák veszik körül, így eléggé el van zárva a várostól, mégis könnyen megközelíthető autóval vagy tömegközlekedéssel, illetve már elég távol van Pest fényeitől, hogy nagymértékben ne romoljon a fényszennyezés következtében az észlelés, így budapesti viszonylatban ez jónak tekinthető. A terület még belesik Budapest korlátozott légtereibe, ezzel is mérsékelve a nemkívánatos légköri viszonyokat.

Koncepció

Mindenképp akartam egy összekötő elemet belevinni az épületbe. A téma tanulmányozása és kutatása, illetve a helyszín felmérése után találtam meg a Föld Naphoz viszonyított tengelyferdeségét, ami 23,4°. Ha megnézzük, a tisztásra bevezető út is pont ennek megfelelően csatlakozik a helyszínre. Eleinte egymáshoz képest elforgatott, kettős koordinátarendszerben gondolkodtam, de később, a funkcióból adódó előadó tervezésekor merült fel bennem, hogy ezt az elforgatást a vízszintes tengely körül mentén is meg lehetne lépni, ezzel is növelve a számomra nagyon fontos térélményt.

Ennek hatására jött létre a közlekedő és az előadó közt lévő döntött vasbeton fal, ami a külső homlokzaton is megjelenik. A teret fokozzák a nagyméretű, pontmegfogásos üvegezésű ablakok, amik a közlekedő két végén, az egész épületen átlátva, illetve az előadó külső falán helyezkedik el. Fontos elemei az épületnek a különböző függőfolyosók vagy hidak, ami közül a kutatóba vezető keresztül hatol az előadó légterén és így az emberi természetből adódó kíváncsiságot felhasználva készteti a látogatókat az épület felfedezésére. A csillagvizsgálók a főépülettől külön kerültek kialakításra, aminek formai és funkcióbeli okai is vannak. A távcsöveknél alapvető, hogy használatukkor felvegyék a kinti hőmérsékletet ezért fontos, hogy külön legyen a fűtött terektől, illetve formailag, amikor átmegyünk az üveggel borított folyosón, jelképesen kilépünk az épületből és egy másik világba teszünk utazást.

A csoportos foglakozások végett az emeleten egy kiselőadó és egy foglalkoztató is kialakításra került, illetve a kutatóknak külön a látogatóktól elszeparált helyiségek biztosítják a téma komolyabb tanulmányozását.
Mindenképp szerettem volna úgy kialakítani az épületet, hogy lehetőség szerint minél szélesebb körben lefedje az érdeklődőket, így képes nagyobb rendezvények lebonyolítására, akár a tisztást szervesen felhasználva, de akár egy személy is otthon tudja magát érezni.

A magasságot legfőképpen a környező fák határozták meg, így az épület a funkció léptékéhez képest még nem hivalkodó nagyságú, de már elegendő betekintést enged a légkörbe a járható tetőről is.
Két fő homlokzat van, az Délnyugati és Északnyugati az érkezés és a tisztás felől, ezért a tömegkiképzésben innen nézve, szemmagasságból mutatja a legarányosabb formáját az épület és a bejárati portál is úgy tárul fel, ahogy közelítjük a csillagvizsgálót a parkoló felől.

Funkcionálisan széttagolható az épület; megérkezéskor egy előtérrészbe érkezünk, ahol az információs sarok, ruhatár található és egyszerűen betérhetünk az előadóba. Az akadálymentesítés végett is alkalmazott üvegfalú, toronyszerkezetű hidraulikus lift a közlekedőn térelválasztóként is használtam, hiszen mellette elhaladva balra már a kiszolgálórészleg, irodával, teakonyhával, jobbra a döntött fal mögött a földszinti mosdók találhatóak. Mind a belső, mind a külső lépcsőről az emeletre feljutva célirányosan megközelíthető minden helyiség. A külső lépcsőn tovább haladva a járható tetőre jutunk, ami első sorban szabadtéri észlelőhelyként, illetve a fák lombvonaláig magasló kilátóként használható.

Anyagok és szerkezetek

Statikailag evidens a vasbeton szerkezet, de szerettem volna, ha az anyagválasztás is reflektál a témára. A fekete szín adott a témában, de a homogén felület talán túlzó lett volna, így alakult ki a 6 centiméter vastag, táblás, beton előtétfal - mögötte átszellőztetett réteggel -, aminek felületére különböző frakciójú és eloszlású kavicsokat szórva, majd száradás után kiszedve és szivacshengerrel lefestve különleges, a csillagos égbolthoz hasonló felületet kapunk, ahogy a festék csak a külső felületet színezi be.
A funkcióbeli eltérések (bemutató és kutató csillagvizsgáló) és a homlokzati egyhangúságot megtörően corten-acél burkolat jelenik meg több helyen. Azért esett a választás erre a természetességet sugárzó anyagra, mert a fekete burkolattal együtt szép és elegáns hatást kölcsönöz.

Fontos volt, hogy az épületnek ne legyen magas gépészeti hőkibocsájtása, így a fűtés/hűtést szondás hőszivattyú oldja meg, a nyári felmelegedés ellen az előadóban elektromos árnyékoló rendszer működik. A kisebb ablakok elé Fiber C, üvegszál erősítésű fekete betonlap árnyékoló húzható, hogy a homlokzat még egységesebb legyen. A fekete felület felmelegedését csökkentheti a kerámia tartalmú hőszigetelő festék is.

Helyszín: Budapest, II. ker., Ferenchegyi-út