Diósgyőr-vasgyári zeneiskola: Szabó Barbara diplomaterve

Szabó Barbara diplomamunkájában Miskolcra, a Diósgyőr-vasgyári kolónia területére, a Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola telkére tervezett zeneiskolát . Szeretett volna szociális rendeltetésű épületet tervezni rászorulók számára, hogy olyan életteret teremthessen, amelyben az ott tanulók és dolgozók a mindennapjaikat kellemes, motiváló környezetben tölthetik. A társadalmi problémákra érzékeny és az érintett csoportok igényeit maximálisan figyelembe vevő megoldásokra törekedett. A koncepciót a tervező mutatja be. 

Az általános iskolában helyet kapott az országszerte több helyszínen működő Szimfónia Alapítvány zeneiskolai programja. A program fő célja a szociális szempontból leszakadó térségekben a hátrányos helyzetű iskolás gyerekek társadalmi együttműködésre való nevelése és iskolai lemorzsolódásának csökkentése a zene eszközével. Ebben a tagintézményben fúvós hangszeroktatás zajlik, főként rézfúvós hangszereken. Módszerük, hogy a gyerekek a hangszertanulás elejétől zenekarban gyakorolnak, az együttműködést a kezdetektől fogva tanítják. Az iskolában jelenleg szűkösen áll rendelkezésre hely a zeneoktatásra, nincs elegendő tér a zenekari próbákra és a közösségépítésre. A zenetanárok a program során a gyerekek mentoraivá válnak, az együtt töltött minőségi idő alatt motiválják őket a tanulásra és a közösségi életben való részvételre.

A diákok nagy része a lyukóvölgyi szegregátumban és az ún. számozott utcákban él, ahol nincs megfelelő terük az otthoni tanulásra és sokszor a szüleik sem ösztönzik őket arra, így otthon nem tudják elkészíteni a házi feladatot és lemaradnak társaiktól. Az iskola vezetése és a zenetanárok tartják a kapcsolatot a helyi szociális ellátó rendszerrel, hogy a gyerekeknek minél jobb körülményeket biztosíthassanak.

A kolónia négyszöghálós úthálózattal épült szabályos beépítésben, szabadon álló vagy ikres beépítéssel, vörös tégla homlokzatburkolattal. Az itt jellemző stílusban épült több felekezet temploma, kórház, gyógyszertár, tűzoltóság, illetve a telken megtalálható épületek, az iskola és a volt tiszti lakóházak is. A régi vasgyári kolónia helyi karaktervédelem alatt álló terület, ezért meg kell őrizni a történelmileg kialakult térszerkezetét és jellegzetes építészeti hangulatát. Ennek megfelelően szabadon álló beépítést terveztem, és a telekre tervezett új épületek vörös tégla homlokzatburkolatot kaptak.

Az iskolavezetés több funkcióval is bővítené az intézményt, elsőként kollégiummal, ahol hétköznap az ott lakó gyerekeket segíteni tudják a házi feladatok elkészítésében. Két kollégiumi szárnyat képzeltem el a meglevő volt tiszti lakóházakban, ahol összesen 34 fő elhelyezése lenne biztosított 2-3 ágyas, saját fürdőszobával rendelkező szobákban. Olyan térre is szükség van, ahol a gyerekek szívesen töltenek időt, motiválja őket a tanulásra, a közösségi létben való együttműködésre, ezt biztosítaná a magház. Szükség van egy tornacsarnokra is, ahol megfelelő környezetben megtarthatóak a testnevelés órák és a birkózó edzések. A 300 fős lelátóval rendelkező tornacsarnok biztosítaná a helyet az iskolai rendezvények lebonyolítására, amelyre aula híján szintén szükség van. Ezeket az épületeket koncepcióterv szinten megalkottam és elhelyeztem a helyszínrajzon, ahol az udvar átalakítására is javaslatot teszek. A közlekedés fő tengelyét megadó sétány megoldja a meglevő épületek akadálymentesítését, valamint gyülekező helyet, illetve ülőhelyeket biztosít az udvaron. Tervezésem fő témája az új zeneiskolai épület, ahol inspiráló környezetben folytatódhat a hangszeroktatás, elegendő oktatóterem áll rendelkezésre és van megfelelő tér a nagy zenekari próbákhoz is.

A zeneiskola fő célja egy olyan hely létrehozása, ahol a gyerekek szívesen töltenek időt közösségben, motiváltak a zenetanulásra, illetve, ahol időt tölthetnek mentoraikkal, a zenetanárokkal. A fő közösségi tér a zeneiskola udvara, amelyet az L alaprajzú épület mellett, két oldalról perforált téglafal határol le átrium jelleggel. Innen lehet belépni az előcsarnokba, amely társalgásra, közös játékra, és házi feladat írásra is alkalmas teret biztosít. Az emeleti közösségi térből a kültéri közösségi térbe lehet kijutni, ahonnan a belső udvaron tartózkodókkal könnyedén kapcsolatot lehet létesíteni. Az udvaron ülőhelyeket és kis kör alakú süllyesztett társalgó helyet terveztem, amely rögtönzött előadásokra is alkalmas.

A zeneiskola épületében helyet kapott egy kis koncertterem, 6 oktatóterem a főtárgy órák kiscsoportos foglalkozásai számára, valamint a pinceszinten 3 gyakorlóterem, egy kis stúdió és öltözők a koncertek szereplői számára. 

A homlokzatburkolat Terreal Brique MAXX, amely az átriumfalaknál perforált téglafalként folytatódik. Az épület néhány más részénél is fellelhető a perforált megjelenés: a lépcsőház és a koncertterem áttetsző, illetve a vizesblokkok homokfúvott ablakai előtt kevesebb belátást engedve a kint tartózkodóknak. Ezeken a helyeken minden ablaktábla nyitható a könnyebb tisztíthatóság és a természetes szellőztetés érdekében. A perforált falak nyílásainál és az alacsony parapetű ablakoknál acél korlát gondoskodik a biztonságról, és színárnyalatban passzolnak a burkolat acél tartókonzoljaihoz.

Belsőépítészeti szempontból legfontosabbnak azt tartottam, hogy a közösségi terek több funkciósak legyenek és olyan bútorcsoportok kapjanak helyet, amelyek a gyerekek által is könnyen áthelyezhetők, mobilisak. A koncert termi színpadot és nézőteret is mobilnak terveztem, hogy a helyiség átalakítható legyen próbateremmé. Az oktatótermekben a zeneiskolai szabvány szerinti kötelező elemeken (pianínó, tükör) kívül az itteni zenetanárok által használt nagy érintőképernyős monitor megfelelő elhelyezésére is ügyeltem, valamint az akusztikai elemek kortárs megjelenésére is gondot fordítottam.

A burkolatokat, nyílászárókat és beépített bútorokat neutrális színűnek terveztem, a kisebb bútoroknál és berendezési tárgyaknál törekedtem a színes, vidám környezet és az ízléses színválasztás harmóniájára. A legtöbbször megjelenő szín a terrakotta komplementere, a türkiz, ezenkívül a sárga és zöldes árnyalatok jellemzők.