Felújítást mindenkinek?

A megfelelő lakhatás az emberi szükségletek egyik legalapvetőbb feltétele; egy ország lakásállományának állapota és jellemzői pedig a társadalom jólétének lenyomata. Épületeink minősége nem csupán a benne lakók és azokat használók életére van jelentős hatással, hanem környezetünkre is – az országos energiafelhasználás és széndioxid-kibocsátás több, mint harmada az épületekhez köthető.

Ma Magyarországon mintegy 3 millió ember él lakhatási szegénységben, míg az épületek 70 százaléka műszakilag és energetikailag elavult[1]. Csakis e két probléma párhuzamos kezelésével lehetséges elérni az EU-s és magyar klímacélokat, azaz a karbonsemlegességet 2050-ig.

Felújítási Hullám

Az államilag támogatott, nagyléptékű lakossági energetikai felújítási programok indítása halaszthatatlan feladat. Az EU ennek ösztönzésére 2020-ban hozta nyilvánosságra a Felújítási Hullám (Renovation Wave) Stratégiát. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) becslése szerint Magyarországra vetítve évente kb. 100-130 ezer lakásnak kellene jelentős energetikai (mély)felújításon átesnie a kitűzött célok eléréséhez. Kérdőíves[2] felmérésük szerint a háztartások több, mint fele végzett valamilyen korszerűsítést ingatlanán az elmúlt öt évben. A válaszok arra utalnak, hogy a pénzügyi támogatások és ösztönzők mellett a műszaki és adminisztratív segítségnyújtás tudja nagyban elősegíteni, hogy a tulajdonosok átfogó energetikai felújításba vágjanak.

Ürge-Vorsatz Diána egy 2021-ben publikált kutatásukra hivatkozva arra hívja fel a figyelmet, hogy "ma már a fűtés-hűtéssel kapcsolatos kibocsátásokat, – sőt, minden működési kibocsátást – a ma rendelkezésre álló technológiákkal le tudunk csökkenteni nullára az egyes épületek éves szintjén, és ez elérhető realitás gyakorlatilag mindenhol a világon".

Jelenleg a Magyarországon elérhető lakásfelújítási támogatások – a falusi CSOK és az Otthonfelújítási program – nem tartalmaznak energetikai kitételeket, azaz akár magasabb energiafelhasználást eredményező beruházásokra is lehet fordítani ezeket. Azonban egyértelműen mutatja ezen programok népszerűsége, hogy a magyar háztartások készen állnak belevágni a felújításba, és hogy mekkora hatást tud kifejteni az építőiparra és a lakáspiacra egy-egy állami program[3]. Amennyiben ezek feltételei energetikai korszerűsítéshez lennének kötve, nemcsak közelebb kerülnénk a klímacélokhoz, de számos egészségesebb és alacsony rezsiköltségű otthon és zöld munkahely lenne biztosított.

Sajnos egy másik hiányosságot is mutatnak az elmúlt évek programjai; szociálisan nem (jól) célzottak, azaz nincsenek kifejezetten alacsony jövedelmű háztartások helyzetére és igényeire kidolgozott támogatási formák. Így jellemzően a források a (felső-)középosztályhoz kerülnek, sokszor azokhoz, akik egyébként saját erőből is képesek lennének elvégezni a felújításokat. Csak úgy tud egységesen megújulni a lakásállomány, ha ezen változtatunk, és bevonjuk a sérülékenyebb rétegeket is a felújítási hullámba.

Akik kimaradtak

A karbonsemlegesség eléréséhez szükséges zöld technológiai átmenet számos kihívást jelent az épületek korszerűsítése terén. Azonban nem feledkezhetünk meg azon százezrekről, akiknek az otthonai az alapvető felszereltség és infrastruktúra szintjén is hiányt szenvednek. A mai Magyarországon a KSH adatai szerint[4] a 4,1 millió háztartásból hozzávetőleg:

 A rossz lakásminőség további alapvető problémáival is rengetegen szembesülnek:

Az elégtelen lakáskörülmények és a rossz anyagi helyzet egymást erősítő tényezők; egy ördögi kört eredményeznek, amelyből önerőből kitörni szinte lehetetlen. Nem meglepő módon a legrégebben épült, legrosszabb energetikai jellemzőkkel bíró épületekben lakik a szegénységben élő népesség túlnyomó része, főként az 1990-es évek előtt épült családi házakban.

Kilátások

A július 1-jén megjelent magyarországi Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégia ambiciózus célja, hogy "a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson"[5]. Azonban a dokumentum címből is kitűnik, hogy a stratégia közvetlen célja, hogy az Operatív Programok EU-s forrásai elérhetőek legyenek:

A stratégia szerint a "lakossági korszerűsítések tehát piaci alapon, a tervezett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében fognak megvalósulni, így költségei alapvetően nem a háztartásokat és az állami költségvetést terhelik majd".  

Míg az államilag finanszírozott és működtetett felújítási program tehát kimaradt a stratégiából, az EU által nyújtott források egy részét köteles Magyarország energiahatékonysági- és klímacélok elérése fordítani, így lakossági korszerűsítésekre is. A jelenleg rendelkezésre álló két fő EU-s forrás:

Ezek felhasználásának tervezeteiből az látszik, hogy a lakóépületek mélyfelúítását ösztönző konstrukciók helyett a közeljövőben elsősorban napelemes rendszerek kiépítésére lesznek nagyszabású állami támogatások.

A helyreállítási tervben leírt, lakás-korszerűsítéshez kapcsolódó beruházások kifejezetten az átlag alatti jövedelemmel rendelkező és a 300 leghátrányosabb helyzetű települést („Felzárkózó Települések") célozzák meg:

Ezen intézkedések nagyságrendje messze elmarad a rászoruló háztartások számától. Továbbá érintetlenül hagyja a lakások energiafogyasztását, így a korszerű technológiával megtermelt energia nagy része pazarlásra van ítélve a szigeteletlen falakon keresztül. Elmondható, hogy a jelenlegi tervek alapján egy óriási lehetőség veszik el, ami százezrek lakhatását tenné megfizethetőbbé és környezetkímélőbbé.

Összehasonlításképp, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) első 5 és fél évében 155 ezer háztartás nyert támogatást lakásvásárlás, -bővítés vagy -korszerűsítés céljából. Egy család átlagosan 3,3 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült, ami összesen mintegy 520 milliárd forint ráfordítást jelentett az állami költségvetésből.[7] A 2021-ben kiírt otthonfelújítási támogatás első 7 hónapjában pedig 13 ezer kérelmet hagytak jóvá 22,6 milliárd forint értékben; ez családonként átlagosan 1,8 millió forint támogatást jelent. [8] Ezek igénybevételéhez azonban jelentős önrészre és előfinanszírozásra van szükség, ami kizárja a szegénységben élő háztartások túlnyomó részét – a 25 éven aluli gyermeket nem nevelő vagy jövendőbeli gyermeket nem vállaló háztartásokon felül.

Civilek a megoldások nyomában

Természetesen rengetegen – hozzáértő építészek, gépészek és kivitelezők segítségével, – külső támogatás híján is végeznek előremutató energetikai felújításokat, melyek mintául szolgálnak másoknak – legyen szó a természetes építészetről vagy a magasabb technológiaigényű passzívházakról.

Számos civil szervezet pedig több fronton fejleszt és kísérletez ki megoldásokat, valamint igyekszik ezeket a döntéshozók felé kommunikálni:

Ezek a tudások, módszertanok és tapasztalatok mind elengedhetetlen részei az előttünk álló óriási kihívásnak, ha egy olyan társadalomban szeretnénk élni, ahol mindenki hozzá tud férni a környezetkímélő és méltóságteljes otthonokhoz. Ráadásul csak így van esélyünk érdemben tenni a klímaválság ellen.

Feldmár Nóra, energiaszegénység szakértő, Habitat for Humanity Magyarország

Szerk.: Hulesch Máté

[1] Innovációs és Technológiai Minisztérium (2018) Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

[2] Magyar Energiahatékonysági Intézet (2021) Hazai Felújítási Hullám

[3] Banai, Á. et al. (2019) Hogyan alakította át a CSOK a hazai lakás- és hitelpiacot?

[4] A Központi Statisztikai Hivatal HKÉF 2018 (ref. év 2019) adatállománya felhasználásával készült. A dokumentumban foglalt számítások és az azokból levont következtetések kizárólag Feldmár Nóra, mint szerző szellemi termékei.

[5] Innovációs és Technológiai Minisztérium (2021) Hosszú Távú Felújítási Stratégia az (EU) 2018/844 számú irányelve alapján a 2021–2027 közötti kohéziós célú támogatások kifizetését lehetővé tevő feljogosító feltételek teljesítése céljából

[6] Palyazat.gov.hu: Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva

[7] Portfolio.hu: CSOK-robbanás Magyarországon: őrület, itt mindenki lakást vásárol?

[8] Portfolio.hu: Lakásfelújítási láz: kiderült, mennyien igényelték már a támogatást és a kölcsönt