Hogyan is állunk az uniós pénzek felhasználásával? – beszámoló a Széchenyi-terv programsorozat zárásáról
Az európai uniós fejlesztési források felhasználásának jelenlegi helyzetéről, a pályázati rendszer problémáiról és az ezek leküzdésére eddig tett, illetve tervezett lépésekről szólt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által szervezett eseménysorozat záró rendezvénye 2012. július 19-én Budapesten, a Millenáris Teátrumban, ahol beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke és Győri Enikő külügyminisztériumi államtitkár. Garai Péter beszámolója.
Az európai uniós fejlesztési források felhasználásának jelenlegi helyzetéről, a pályázati rendszer problémáiról és az ezek leküzdésére eddig tett, illetve tervezett lépésekről szólt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által szervezett eseménysorozat záró rendezvénye 2012. július 19-én Budapesten, a Millenáris Teátrumban, ahol beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke és Győri Enikő külügyminisztériumi államtitkár.
A mintegy 600 fős hallgatóságot Csepreghy Nándor, az NFÜ kommunikációs vezetője köszöntötte, majd elmondta, hogy a most záruló országos eseménysorozat célja az objektív adatok bemutatása, a kedvezményezettek problémáinak megismerése, a segítségnyújtás és a projektek gyorsítási lehetőségeinek ismertetése. Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke számok és adatok halmazával átszőtt nyitó beszédében ismertette az uniós fejlesztési források eddig felhasznált és még igénybe vehető összegeit, valamint a projektek gyorsításának lehetőségeit.
Megtudhattuk, hogy hazánk számára 2007 és 2013 között összesen 8.209 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből eddig 2.720 milliárd Ft-ot fizettek ki, 30.750 projekt finanszírozásához. Emellett 6.283 milliárd Ft-ot képvisel a támogatási szerződéssel lekötött összeg, amely 43.305 projektet jelent – ezek egy része azonban megtorpant, vagy teljesen leállt, ezért 2012-ben még 700 milliárd Ft értékben tervezik újabb pályázatok kiírását, amely a korábbi, lemorzsolódott projektekből visszamaradt és újrafelhasználható 300 milliárd forinttal egészülhet ki, így összesen idén 1.000 milliárd forintnyi keretértékre lehet még pályázni.
Az NFÜ elnöke emlékeztetett rá: a pályázati rendszert „elődeinktől örököltük, ők tették ilyen bonyolulttá", amely alapvetően alkalmatlan volt a maximális támogatási keret lehívására. 2007 januárjától 2010. április 30-ig csupán a teljes keret 6 százalékát használták fel és fizették ki, ez az arány 2012. július 18-ig 28 százalékra nőtt. A szerződött projektek alakulása 2007 januárja és 2010 májusa között átlagosan 103 db/hét volt, a kifizetett támogatás pedig 5,5 Mrd/hét körül alakult. 2010 májusa és 2012 júliusa között ezek az arányok 196 db/hét, illetve 18,3 Mrd/hét értékre módosultak. Hazánk ezzel a teljesítménnyel (6860 millió euró teljes időközi kifizetés) az 5. helyen áll az EU 27 országa között; a listát Lengyelország vezeti, majd Spanyolország, Németország és Portugália következik.
Petykó Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a 2720 milliárd forint tényleges kifizetés mellett 146 milliárd forintról szóló számla van bent a rendszerben, továbbá számlák hiányában 515,3 milliárd forintnyi összeg áll végrehajtási késedelem alatt. Ezért az elnök legfőbb feladatként a rendszerben maradt pénzekre új pályázatok kiírását, valamint a folyamatban lévő projektek felgyorsítását jelölte meg – jelenleg ugyanis a 100 millió Ft alatti projektek átfutási ideje – a beérkezéstől a lezárásig – átlagosan 618 nap, míg a nagyobb, 100 millió Ft feletti beruházások esetében 970 nap körül alakul.
Az utófinanszírozás ténye jelentősen leszűkíti a pályázók körét; jelenleg a kedvezményezettek 48 százaléka államháztartási körbe tartozik (pl. önkormányzatok, egyetemek), akiknek zöme nem rendelkezik a szükséges önerővel sem, a bankrendszer pedig szinte teljesen kivonult a finanszírozásból. Nagy problémát okoz a pályázók felkészületlensége, valamint a beruházások összetett struktúrája – ez utóbbit a projektdoktori rendszer bevezetésével, illetve a projektgazdák cseréjével szeretnének orvosolni. A tervezett fejlesztéseket a különböző jogszabályi nehézségek is jelentősen hátráltatják – például a kisajátítási, a vízjogi, a közbeszerzési vagy a kulturális örökségvédelmi törvény bonyolult előírásai. Az NFÜ elnöke hangsúlyozta: csak összefogva, gyorsítva érhető el a rendelkezésünkre álló európai uniós források teljes lehívása, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság felállításával is igyekeznek segíteni.
Orbán Viktor miniszterelnök beszéde elején köszönetet mondott a pályázóknak a „kötélidegzetért" és „a borzalmas brüsszeli nyelv megtanulásáért", továbbá emlékeztetett arra, hogy „őrült kafkai elven alapuló EU-s pénzlehívási rendszert örököltünk." Az Új Széchenyi Terv 2011 januári elindításakor a korábbi struktúra teljes leállítása helyett a gyorsítások, kisebb-nagyobb reformok mellett döntöttek, hiszen „nincs magyar fejlesztéspolitika EU-s pénzek felhasználása nélkül" (jelenleg a hazai fejlesztések 90 százalékát uniós források adják). A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „ami eddig megvalósult, az nem kormányzati siker, hanem az egész országé" és „mindezt óriási erőfeszítéssel értük el." Az uniós pályázatok ezidáig 2200 településen valósultak meg, mintegy 9,7 millió ember közvetlen lakókörnyezetében.Orbán Viktor elismerte, hogy az NFÜ bürokratikus és hosszú határidőkkel dolgozik - az egész európai rendszer hasonlóan bonyolult felépítésű -, ezért a következő hét éves pályázati időszakban teljesen új rendszerre lesz szükség, amelynek kialakításához a vállalkozói kör tudását és tapasztalatait is figyelembe kívánják venni. A döntéshozatal centralizálása – első lépésként – már megtörtént, amelynek során felszámolták a felesleges bizottságokat. A jövőben általánossá kívánják tenni az előre kifizetés rendjét - amelynek során a támogatási összegből 30 % előleget biztosítanak -, valamint „önerő-alapot" állítanak fel a forráshiánnyal küzdő állami, önkormányzati szereplők számára. Ez utóbbi lépéshez „mintegy 50 milliárdot össze kell gereblyézni a költségvetésből" – mondta a miniszterelnök. A kormány kiemelt célja, hogy a már folyamatban lévő projektek ne hiúsuljanak meg, illetve új pályázatok is elindulhassanak. „A válság nem Brüsszelben, hanem a nemzetgazdaságokban van, ezért ott is kell rá megoldást találni (…), ami együtt sikerülni fog." – zárta beszédét Orbán Viktor.
Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára az Unió 2014-2020 közötti fejlesztési keretéről folytatott tárgyalások állásáról és hazánk jövőbeli kilátásairól beszélt. Az immár négy éve húzódó európai „válságkezelés" miatt egyre csökken a közös költségvetés, így a megpályázható támogatások összege is, amelyek döntő része a közös agrárpolitikán (KAP) és a kohéziós alapokon keresztül érkezik Magyarországra. A pontos keretösszegről 2012 végéig kellene megállapodniuk a tagállamoknak, amelyhez még az Európai Parlament megerősítése is szükséges 2013 első felében. Ehhez kiindulásként szolgálhat a magyar elnökség végére, 2011. június 29-re elkészült MFF (Multi-annual Financial Framework, azaz többéves pénzügyi keret) tárgyalási javaslata, amelynek fő számai az „okos és inkluzív növekedés" (azaz kutatás-fejlesztés-innováció, K+F+I) kiemelt támogatását irányozzák elő, míg a kohéziós alapokra a korábbi 354,8 helyett 339 milliárd euró jutna, a természeti erőforrásokra (KAP) pedig 330 helyett 283 milliárd eurót szánnának – ezzel szemben a külkapcsolatokra és az adminisztrációra fordítandó költségek növekednének. A nemzetközi álláspont szerint a hazánk rendelkezésére álló kohéziós források 25,5 milliárd euróról 18,6 milliárd euróra csökkennének, ami 28 százalékos veszteséget jelentene.
Jelenleg a tárgyalásokon egyensúly- és kompromisszumkeresés folyik, Magyarország alapvető célja, hogy az ide érkező uniós források alapvetően ne csökkenjenek. Ezt a célt szolgálja „a kohézió barátai" elnevezésű, 15 tagállam (a 2004 óta csatlakozott országok, valamint Spanyolország, Portugália és Görögország) közötti együttműködés felélesztése, amely a radikális forráscsökkentést hangoztató, ún. „nettó befizetők" csoportjával szemben azt vallja, hogy kohéziós politikára és közös agrárpolitikára mindenképpen szükség van, hiszen a jelenlegi helyzetben ez lehet a növekedés és a munkahelyteremtés kulcsa. Az elemzések szerint a 2007 és 2013 között elérhető uniós források hatására 2015-re 5 százalékkal magasabb foglalkoztatási arány és 9 százalékkal nagyobb GDP várható – kérdés, sikerül-e - az idővel versenyt futva - túljutni a pályázati bürokrácia útvesztőin.
Petykó Zoltán szerint még minden esély megvan arra, hogy hazánk hozzájuthasson a teljes támogatási kerethez. Hajrá!
Garai Péter