Interkontinentális eszmecsere az okos városokról
A Lechner Tudásközpont képviselte Magyarországot a Kuala Lumpurban megrendezett nemzetközi okos város konferencián. "Az Okos városok: az okos megoldások újragondolása a digitális korban" című rendezvényen kiderült, bármennyire különböző nehézségekkel küzdenek a társadalmak, a közösség bevonásával történő okos városok fejlesztése megoldásként szolgálhat.
A március 28-29-i nemzetközi rendezvényen "A befogadó, fenntartható és zöldebb hibrid városok fejlődése a társadalmi és területi kohézióért" téma került a fókuszba. A résztvevők nem csupán a legsikeresebb okos város gyakorlatokról, stratégiákról és a jövőbeli trendekről tájékozódhattak, hanem új ötleteket, nézőpontokat is megismerhettek.
Az okos városok jövője, az okos tervezés, épületek és környezet átfogó témáján belül a közművek, a digitális infrastruktúra, a kreatív finanszírozás és közlekedés okos fejlesztése is felmerült. Mindezekről többek között maláj, portugál, japán, olasz, indonéz, hongkongi, holland és angol szakértők is megosztották értékes tapasztalataikat.
"Az okos és kreatív finanszírozás alkalmazása a legkorszerűbb digitális ökoszisztémákért" szekcióban Rab Judit, a Lechner Tudásközpont Települési Szolgáltatások Osztályának vezetője adott elő. A magyar okos településfejlesztés helyzete mellett részletesen bemutatta a Lechner által felállított tudásplatform elemeit, ezen belül is a városértékelés, az online példatár, valamint a fejlesztési módszertan elemeit. Emellett beszélt a megvalósítás alatt álló projektekről, azokról a digitális építésügyi rendszerekről és megoldásokról, amelyekkel a Tudásközpont a magyar e-közigazgatást támogatja.
Ebben a szekcióban az érdeklődők a magyar megoldások mellett japán, hongkongi és indonéz példákon keresztül kaphattak betekintést abba, hogy a délkelet-ázsiai térség városai hogyan integrálták az okos technológiát és értek el a közösség számára is pozitív és hatékony eredményeket. A különböző modelleket és megközelítéseket alkalmazó vezetők megerősítették, hogy a város és a közösség igényeinek felmérése, vagyis a helyi részvétel és közreműködés, valamint a megoldandó probléma meghatározása az első lépések, melyek után elindulhat egy okos tervezés kialakítása.
Míg Európát az elöregedő társadalom kihívása foglalkoztatja, a délkelet-ázsiai térség számos országa a túlnépesedés problémájával néz szembe - mindkét kérdés megoldásban azonban az okos város fejlesztésekre számítanak a felek. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a történelmi, gazdasági, politikai vagy földrajzi háttértől függetlenül, különböző problémák esetén is ugyanaz a hatékony megoldás mechanizmusa: többek között a közösség bevonása a tervezés, végrehajtás és ellenőrzés folyamatába, a kommunikáció, a stratégiai tervezés, illetve a figyelemfelhívás mellett a figyelem fenntartása.
A technológia gyors fejlődését nehezen tudja követni a szabályozás, így az okos város adatkezeléshez kapcsolódó kérdései, és a személyes adatok védelmét szabályozó, az Európai Unióban májustól bevezetendő GDPR (General Data Protection Regulation - általános adatvédelmi rendelet) rendelkezései is előkerültek a konferencia kerekasztal beszélgetésein.
A Lechner Tudásközpont Magyarország Kuala Lumpur-i Nagykövetségének meghívására érkezett a konferenciára. A Magyarország és Malajzia közötti kétoldalú gazdasági együttműködésről szóló 1172/2018. (III. 27.) kormányhatározathoz kapcsolódóan a két ország közötti okos város együttműködés lehetőségeinek feltérképezése jelenleg zajlik, Káli Attila nagykövet és Dr. Fábián Emília külgazdasági attasé részvételével.
Lechner Tudásközpont
11:28
Egyértelműsítő konferencia.
"Az év közepéig tíz kísérleti program indul digitális eljárásokkal támogatott okostelepülések kialakítására - mondta a Digitális jólét programjáért felelős miniszterelnöki biztos csütörtökön Tatán, a "Civitas sapiens - okosvárosok - bölcs közösségek" konferencia nyitóelőadásán."
Nem kell a hókusz-pókusz! Van, aki pontosan tudja, érti a lényeget, mely a DIGITALIZÁCIÓ!
"A Digitális jólét program által biztosított fejlődési ütemet azzal érzékeltette, hogy Magyarországon a rendszeresen internetet használók aránya 2015 és 2017 között 73-ról 79 százalékra emelkedett, és 2018-ra várhatóan meghaladja majd a 80 százalékos uniós átlagot."
"Deutsch Tamás elmondta, a következő egy-másfél évben legalább 500 embert szeretnének kiképezni az okostelepülések számára használható programok fejlesztésére. Szólt arról is, hogy a konferencia a „digitális térségfejlesztés” elnevezés szakirányú továbbképzés második oktatási napja. A továbbképzést az Edutus Főiskola szervezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel együttműködve.
Némethné Gál Andrea, az Edutus Főiskola megbízott rektora az MTI-nek elmondta, hogy a képzést kifejezetten a közigazgatásban dolgozó diplomásoknak alakították ki. "
https://magyaridok.hu/belfold/kiserleti-programok-indulnak-okostelepulesek-kialakitasara-3040213/
09:32
A káoszt segítő, a hamis definíciójú fogalmakat szaporító a trend.
Mi van már eddig?
Tűzvédelem, balesetvédelem, katasztrófavédelem, árvízvédelem. A magyar nyelv pontos nyelv, melytől teljesen idegen az ehhez hasonló agyament fogalmak léte. Tényleg védjük az árvizet? Nem megelőzzük, nem elhárítjuk inkább? Minek ezeket szaporítani, a kiírtásuk helyett. Mióta szolgálja a tudományt a pongyolaság?
Helyesen: tűz elleni védelem, baleset elleni védelem, katasztrófa elleni védelem, árvíz elleni védelem.
Az angol nyelv egyik sajátossága az, hogy ugyanaz a szó jelentheti akár a körömlakkot, az űrhajót, a szűz lányt és a fokhagymát.
Erre jön szerencsétlenségünkre a felületes fordító, aki természetesen a lehető legrosszabbat választja ki ebből a kínálatból. Már akkor téved, amikor ezek közül választ! A fordítónak tartalma szerint kellene szót választani, de erre képtelen, mert semmit sem ért az egészből.
Így születhetett az "okos" város is. Így függ össze az okos város a buta fordítóval!
Csak technológiák használatáról van szó. Akik annak idején bevezették a városba a villanyvilágítást, nem voltak "okos" városok? Ma már ugyanezek nem azok? Meddig tart az okosságuk? 10 év után visszabutulnak és megint kell valamit lépni az okossághoz?
Nem csak arról van szó, hogy használ-e egy város infokommunikációs technológiát? Információs és kommunikációs technológia a pontos név. Rövidítve IKT, vagy ICT.
http://tanarblog.hu/attachments/2787_PILAkademia_bevezeto.pdf
Minek, kinek kell akkor ez a parasztvakítás? Ha van pontos fogalom, miért használunk helyette egy flikflangost?
Minek akkor a fenntartható, a zöld, az intelligens, az innovatív stb. város? Ezt mindet beszippantja az "okos" város? Nem a polgármesternek, a város lakóinak kell okosnak lennie inkább? Lehet okos város buta városlakókkal? Ha van okos város, akkor lennie kell buta városnak is? Tényleg? Nem kellene lelépni végre erről a fogalomhasználatról? Miféle érdeket szolgál a népbutítás?
Oda kellene figyelni arra, hogy meddig megy, mehet el ez a mellébeszélős folyamat!
Van már okos város, okos ház, okos tégla, okos cipő, okos tégla, okoskanál, okos villa, okos TV, okos asztal, okos dohányzóasztal, okos ágy, okos pingpongasztal, okos busz, okos telefon, okos gyár, okos visszapillantó tükör.
https://napidroid.hu/xiaomi-mijia-okoscipo-elorendeles/
https://wienerberger.hu/okos-tegla
https://autopro.hu/szolgaltatok/Ki-mondta-hogy-egy-regi-auto-nem-lehet-okos-videoval/23723/
https://www.novakhunor.hu/vegyes-hirek/emberek-millioinak-eletminoseget-http://www.origo.hu/techbazis/20130927-az-okosteve-utan-itt-az-okosasztal.html
javitja-a-google-okos-evoeszkoze
http://www.technokrata.hu/kutyuk/smart-home/2017/04/28/igen-mar-dohanyzoasztalbol-is-letezik-okos/
http://smartify.blog.hu/2017/03/09/hican
http://pingpongoldal.hu/asztalitenisz-hirek/ime-az-okospingpongasztal/
https://www.zaol.hu/mobilegerszeg/okos-buszok-a-nagyvarosok-kozott-1832672/
http://jarmuipar.hu/2018/03/okos-gyar-lesz-az-esztergomi-suzuki/
https://index.hu/i2/#bloghu/rendeljkinait/2018/05/09/okos_visszapillanto_tukor_valogatas
Stb.
Ilyen ragályos.
Meg kellene keresni azt, ami az előbbiekben KÖZÖS, és arra átnevezni az "okos" várost. Ne legyünk kapásból ostobák!
Nem olyan, mintha egy örület-hullám közeledne felénk? Muszáj ehhez csatlakozni?
Ezekből islátható: legfeljebba gyártó ember lehet okos.
Nem kellene inkább az okos emberrel, az okos diákkal foglalkozni?
Ha ez így megy tovább be lehet zárni az iskolákat, gimnáziumokat, egyetemeket, hiszen ha minden okos lesz, naradhat az ember akár még buta is.
Félek attól, hogy egy héten belül megjelenik az okos WC-papír!