Keretben a kert – Gy Molnár Joel Barnabás diplomamunkája

Gy Molnár Joel Barnabás diplomamunkája során Szentendre egy óvárosi helyszínére tervezett otthont a Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely számára. Az épület és a kert funkcionálisan összefonódik, játékos, inspiráló teret kialakítva a közösségi és művészeti események számára.

A szándék

Sokakhoz hasonlóan egy személyes vonatkozású helyszínnel szerettem volna dolgozni a diplomamunkám során. Haza szerettem volna tervezni, így már a kutatás előtt elkezdtem nézni Szentendrén a lehetséges helyszíneket. Egy leégett középület, egy elhagyatott ház, egy gazosodó telek. A végleges helyszín hamar kialakult bennem, hiszen valamilyen hiánypótló, hasznos és jó módon kiegészítő beavatkozást kiáltva igényelt az óvárosi helyszín.

 Területhez funkció társítása már kicsit körülményesebb volt, de a város mivoltából adódóan valamilyen művészethez köthető használatot éreztem ide illőnek. Ezt összevetve a helyi – és társadalmi – igényekkel, a Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti műhelynek kezdtem el otthont adni. A közhasznú alapítvány már a 70-es évek óta működik, a városban is jelen van, de megnyugtató, hosszabb távú helyét keresi. A fenntartás érdekében viszont fontos volt, hogy az épület a klasszikus műhely funkción kívül megengedjen széleskörű használatot – művészeti estek, vendégelőadások, kerti foglalkozások, közvetítések, kerti mozis vetítések, zenei próbák és egyebek.

A helyszín

A helyszín – mint óvárosi, műemlékjellegű terület – megkövetelte a beépítésben, homlokzatképzésben a város történeti képéhez való illeszkedést. A funkció és az elsődleges célközönség viszont a kreativitást, játékosságot, izgalmasságot. Célom az utóbbival való tervezés volt a korábbihoz való igazodással.

A telek óvárosi területen, régészeti lelőhelyen és műemlék jellegű védettség körében helyezkedik el, a szabályozások elsőre behatárolóak voltak. Miután megvizsgáltam a terv megvalósíthatóságát – ilyen területen és ilyen funkcióhoz –, a beépítéssel kezdtem el foglalkozni. Ez meglehetősen nehéznek bizonyult, de jó pár próbálkozás után sikerült a kezdeti gondolatokat – a szabályozásokkal együtt alkotva – megvalósítani.

A kert

Az épülettel egy belső kert kialakítása már az elejétől egy fontos elem volt; nem csak egy hozzácsapott van-az-is rész, hanem egy lényegileg hasznos, használható és jó momentum. Az épület használata egyre inkább benyúlt a kertbe. A kert nem csak egy esetleges helyszínváltási opció lett a gyerekfoglalkozásokra, hanem valós módon – inspiráló, pihentető közeggel, kerti foglalkozásokkal, kerti mozis és művészeti eseményekkel – kezdett hozzá adni a használathoz. Miközben az az épületbe kezdett befonódni – nem csak itt-ott elhagyott kiszárítható növényekkel, hanem őszinte gesztusokkal, nagy méretű szerelt zöldfalakkal.

Az elrendezés

A szabályozások miatt az épület ki kellett épüljön a telek külső vonalára, ami egy töredezett tömeget eredményezett. Ez nehezítette a funkciók könnyed működését. A belső udvar kialakításával és a kettő funkcionális összehangolásával igyekeztem ezt feloldani, de egy belső feszültség még maradt. Ezt a kiszolgáló egységek épületen belüli egy sávba rendezésével, az alaprajz letisztításával könnyítettem föl.

A játék

Az elsődleges közönség és művészeti, alkotói funkció miatt egy játékos és kreatív karaktert szerettem volna kialakítani – emlékezve az óvárosi közegre és illeszkedésre. Így a szinteket összekötő közlekedőmagba behoztam a többszintes zöldfalat, a természet színeivel színezett lépcsőt, illetve egy játékos alternatív közlekedő csúszdát. Ezutóbbit a felnőttekre méretezve, hogy a kisebbek a szülőkkel, tanárokkal le tudjanak csúszni. A zöldfalat tartó szerkezet közlekedő felőli oldala kiállítói felületként is szolgál – permanens benyomással, illetve alkalmi rögzítési felületként.

A belső terekben a legtöbb ablak beülővel lett kialakítva, aminek belső síkja kellő mértékben lett behúzva, hogy a könyöklők lefordulva beépített elemet alkossanak. Ezek váltakozva perforáltak és adnak helyet tároló funkcióknak és rejtett fan-coil egységeknek.

Ezek az ablakbeülők jelennek meg a homlokzaton is – finoman megidézve a városra igen jellemző ablakkeretezést –, ahogyan a lábazattal azonos kő kereteket alkot kihúzódva a síkból.

Az összegzés

A célom egy tiszteletet megkövetelő városszövetbe és helyszínre való játékos, de mégis illeszkedő tervezés volt. Mindezt hiánypótló funkcióval, kreatív módon és egy belső kerttel összefonódóan szerettem volna elérni. 

Gy Molnár Joel Barnabás