Sariense Borászat – Török Fruzsina diplomaterve

"Diplomamunkámmal szerettem volna egy olyan borászatot létrehozni, ami minimálisan tűnik ki, de maximálisan kiszolgálja a bor készítésének minden lépését és az idelátogató vendégek igényeit." Török Fruzsina diplomaterve Borsos József diplomadíjban részesült. 

A helyi identitás, a bor minőségét és az ezzel együtt járó építészeti minőség összefüggését és ezeknek az egymásra való hatását vizsgáltam egy adott település példáján keresztül, amely végül a diplomamunkámban teljesedett ki. A bor, építészet, minőség és identitás között számos érdekes összefüggés található, különösen akkor, ha egy adott terület vagy régió borászatáról van szó. Ezek az összefüggések a környezet, a kultúra, a tradíciók és a minőség iránti elkötelezettség terén mutatkoznak meg.

Abasáron nagyon kedvezőek a körülmények a bortermeléshez. Itt találhatóak a legmagasabban az országban szőlőültetvények. A Mátra körbeöleli és megvédi ezt a területet az időjárás szélsőségeitől. Az egykor nagy jelentőségű település múltja szorosan összefonódik a bortermeléssel. Itt található Aba Sámuel egykori királyi központja, és a feltárások során találtak bizonyítékot, hogy már ebben az időszakban is volt bortermelés. Mindezek mellett híres volt a szőlőoltványairól is, melyeket külföldre is szállítottak. A lakók törődéssel fordultak egyaránt a pincéjükhöz és a földjükhöz is. Megbecsülték, gondozták, hiszen fő megélhetésük volt. Ezáltal kialakult egy nagyon erős identitás a helynek és a helyieknek is egyaránt melynek köszönhetően kiemelkedő minőségű bort termeltek. Ez a tartás és büszkeség a jó minőségű, gondosan karbantartott pincékben is megnyilvánult, amiket nem csak melléképületekként kezeltek. Az idők során a különböző átalakulások a borvidék kulturális és társadalmi összetételét is érintették. Az olyan fontos épített örökségek, mint a pincék, elvesztették korábbi jelentőségüket. Némelyik pincében még aktívan zajlik borászat, de többségük átalakult, feledésbe merült vagy a természet visszafoglalja azokat. 

Diplomamunkámmal szerettem volna egy olyan borászatot létrehozni, ami minimálisan tűnik ki, de maximálisan kiszolgálja a bor készítésének minden lépését és az idelátogató vendégek igényeit.

Abasáron közel 350 pince helyezkedik el három részen; a Kővágón, a Völgy úton és az Aba téren. A pincék fő jellemzőjük, hogy mindegyiket kézi erővel andezittufába vájták. Az Aba téri pincéknél helyenként megjelenik a palakőként emlegetett kőzet is. Jellemzően 2-20 méter hosszú egyenes ágú pincéket vájtak, de ez olykor eltérhetett és szabálytalanabb formát is felvehetett, amikor kemény kőzetet találtak. A tervezési helyszínem jelenleg két lakóépületből, az általuk közre fogott telekből, 7 darab pincéből és 6 darab présházból áll. A sarki L-alakú épület kisméretű téglából falazott, ablakai a Múzeum utca felé tájoltak, míg a kétszintes lakóépületen jól megfigyelhető, hogy egykor a földszinti rész egy kőből falazott présház lehetett, amelyre később ráépítettek kisméretű téglából egy szintet. A présházakon megfigyelhető, hogy szinte nem találunk köztük két egyformát és jellemzően magastetős kialakításúak.

A kiindulásom alapja az volt, hogy a már meglévő szövethez a legfinomabban nyúljak hozzá. A két meglévő lakóépületet minimálisan alakítottam át úgy, hogy a lehető legjobban kiszolgálja a funkciókat. Ezeket látható módon nem kötöttem össze, így a szőlőfeldolgozás és a vendéglátás is tud önállóan működni. Viszont a hét pincét teljesen átjárhatóvá tettem, olyan módon kötöttem össze, hogy a már meglévőket ne sértse meg és ne akarja azokat helyettesíteni, hanem ezáltal “közösen" alkotnak egy egészet a mai kornak és technikának megfelelően. Az épülettekkel való kapcsolatot az üzemi területből megközelíthető palackozó biztosítja, melyből egy szintén új és az összekötés magját adó pincébe juthatunk.

Az utcafronton helyeztem el a szőlőfeldolgozó üzemet, amihez kapcsolódik egy gazdasági udvar, három présház és három pince is. Az L alakú épületet további két részre osztottam, az egyik az üzemi terület, a másik egy dolgozói blokk és egy iroda. A vendégek fogadására egy vinotéka szolgál, melyhez kapcsolódik egy lugas és három pince. Az idelátogatók további kényelmét szolgálja az emeleten és a tetőtérben kialakított három vendégszoba.

A kialakított közlekedőrendszer biztosítja, az épületek közötti „láthatatlan" összeköttetést, így akár a vendég is bele láthat a bor készítés rejtelmeibe miközben az itt készültet kóstolja.

Az épület megjelenését a látszó anyagok jellemzik, mint a meglévő kisméretű tégla vagy a falazott kő. Ezt egészíti ki a látszóbeton tetőként való megjelenése és a faburkolat használata az új épületrészeknél. Így egy egyszerű, környezetébe illeszkedő és az évszázadok alatt kialakított ritmust nem sértő épületegyüttes jöhetett létre.

Török Fruzsina