Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra
Részletet a X. Újszegedi Bioépítészeti Napokon elhangzott előadás anyagából (a teljes anyag letölthető).
Részlet a X. Újszegedi Bioépítészeti Napokon elhangzott előadás anyagából (a teljes anyag letölthető a cikk alján).
Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra
Hőszivattyús rendszerek költségei
- Jellemző példaként ismertetem egy Kft. levegő/víz (A/W) hőszivattyúkkal kapcsolatos, anyagra és munkára vonatkozó tájékoztató árait.
- A készülékek 5−16 kW fűtőteljesítményig kaphatóak.
- Az árak teljesítménytől és gyártótól függően 850.000.- Ft + áfa és 1.650.000.- Ft + áfa között vannak.
- A HMV-tárolók a saját rendszeréhez illeszthetőek. 150, 200 és 300 literesek. Áruk: 190.000.- Ft + áfa és 230.000.- Ft + áfa között vannak.
- A hőszivattyú beszerelési költsége kb. 80.000−100.000.- Ft + áfa (ezt az árat felmérés után pontosítják).
- A továbbiakban ugyanúgy kell szerelni, mint egy hagyományos fűtési rendszert.
- Karbantartási költség évente kb. 10.000.- Ft + áfa (+ kiszállási költség).
A hőszivattyús rendszerek gazdaságosságát alapjaiban meghatározza az adott rendszerrel elérhető COPéves teljesítménytényező értékének alakulása. A földhős zárt hurkos, ún. földszondás hőszivattyús rendszereket jelenleg COPéves = 4,5 értékre tervezik. Ennek az értéknek a megvalósulása azonban számos tényező függvénye. Az üzemeltetés is odafigyelést igényel. Az egyre korszerűbb automatikák beépítésével csökken a beavatkozás lehetősége és így csökken a negatív tényezők szerepe is.
Ezen érték megvalósulása jelenleg 45−50% körüli pénzbeli megtakarítást hoz a megrendelőnek a vezérelt és nappali áram 70/30 százalékos igénybevétele által.
Jellemző példaként az alábbiakban ismertetem egy napjainkban elkészült 11 kW-os teljesítményű, ún. kétkutas hőszivattyús rendszer beruházási költségét:
- Hőszivattyú: 2.060.000.- Ft
- Gépészet: 380.000.- Ft
- Munkadíj: 170.000.- Ft
- 2 db 15 m talpmélységű vízkútpár (termelő+nyelető): 600.000.- Ft
- Kútgépészet: 460.000.- Ft
- Beszabályozás, beüzemelés: 100.000.- Ft
- Összes bruttó költség: 3.770.000.- Ft
Lakóépületek esetében a beruházási költség bruttó 4,0−5,3 millió Ft között mozog zárt hurkos, függőleges kollektoros (földszondás) hőszivattyús rendszerek kivitelezésével.
Ezen érték csökkenése a magyarországi hőszivat-tyúgyártás (az ún. Heller-program) eredményekép-pen képzelhető el. Ez bruttó 0,8–1,0 millió Ft csökkenést eredményezhet.
Amennyiben a rendszerek megtérüléséről beszélünk, külön kell választanunk az újonnan épülő és az átalakításra, fűtéskorszerűsítésre szoruló épületeket, ezenkívül külön kell vizsgálni a családi lakóházakat (ez legfeljebb 10−20 kW hőigény) a nagyobb rendszerektől.
Hőtermelők összehasonlítása
(az olaj- és a gázkazánhoz viszonyítva)
A vonatkozó jogszabályok alapján a környezeti levegőből (a légkör troposzféra rétegéből), és a felszíni vizekből (állóvizek, vízfolyások) vett hőenergia hőmérséklethatár nélkül költségmentes (ingyenes), a földhő (geotermikus energia) hasznosítása pedig akkor, ha a hőszivattyú hőforrásoldali csőcsonkján a hőhordozó közeg hőmérséklete a 30 °C-ot nem haladja meg.
Szinte mindenütt van alkalmas környezeti hőforrás, amelyet csak hőszivattyúval lehet energetikailag kedvezően hasznosítani, ráadásul a hőhordozóját sem kell megvásárolni.
A hosszú élettartam (kb. 30 év) és a kisebb üzemeltetési költség miatt a beruházási többletköltség a berendezés működési ideje alatt többszörösen megtérül (szakszerű tervezés-kivitelezés és üzemeltetés esetén)!
2007. október 11.
X. Újszegedi Bioépítészeti Napok
Bálint Sándor Művelődési Ház
A teljes prezentáció a csatolt dokumentumból letölthető!
Thália Színházban, október 29-én hétfőn, 17 órákor Fuego de la Salsa elnevezéssel lesz egy látványos előadás.
További rövid kiegészítés, vélemény a szerzőtől a hozzászólóknak:
- A szennyvizek melegítő hatásuk miatt károsan hatnak az élővizekre. Néhány Celsius-fokos hűtésük határozottan előnyös az ott élő állat- és növényvilágra.
- A zárt hurkos csövezés, az ún. földszondás változat terjedt el leginkább.
- Magyarországnak kiemelkedő hidrogeológiai adottságai vannak! Felelőtlenségnek tartom nem kihasználni ezt az adottságot. (Sajnálatos, de városaink kevésbé fenntartható állapotban vannak, mint vidéki településeink!)
- Energiaáraink emelkedése, energiafüggőségünk mértéke (75%!), energiahatékonyságunk javítása, légszennyezésünk csökkentése, szén-dioxid-kibocsátásunk csökkentése a nyári villamos csúcs gondja is indokolja a hőszvattyúzás szükségességét.
- A hőszivattyú villamos áram nélkül is működhet. Pl. belső égésű motorral (lehet biogázas motor is...)!
- A tömeges felhasználást szeretném elérni. Lásd a „Heller László terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés" című országos javaslatot (röviden a Heller-program)
- Felhívás, megjelent 2005-08-15-én: Nevezzük a levegőt megújuló energiahordozónak!
10:21
Jó is szép is, csak kérdés az, hogy mennyire szükséges?Előbb hőszigetelj, utána válts energiahordozót...Ráadásul a hőszivattyú nincs meg villamosáram nélkül. Tömeges használata valóban felvetheti az előző hozzászólá által vázolt problémákat.
21:20
@barra: A nyitott kutas rendszer alkalmazása,csak egy lehetőség, s nem biztos,hogy a legcélravezetőbb megoldás. Ha a vizet visszavezetjük a talajba,-abba a rétegbe ahonnét kivettük akkor problémát közvetlenül nem okozunk. Vízvédelmi szempontból azonban kérdéses,hogy a vizet közvetlenül lehet-e az elpárologtatóba engedni,hiszen havaria esetén ebben az eset a víz a hűtöközeggel keveredhet! -Közbenső hőcserélő beépítésével ez a gond orvosolható ,de így csökken a COP érték. A víz hűtése gondot nem okoz,hiszen a vizet a föld hőárama folyamatosan melegíti. Azért nevezhetjük megújuló energiaforrásnak mert belátható időn belül kifogyhatatlan.
A zárt kollektoros megoldással csak a föld hőjét hasznosítjuk,vizet nem veszünk ki a talajból. Tömeges alkalmazásra sokkal célravezetőbb megoldás.Mint bármilyen emberi tevékenységet a zárt kollektorok telepítését is körültekintően, kidolgozott előírások alapján szabad csak elkészíteni - vizeink védelme érdekében -amely hamarosan akkora kincs lesz mint az energia. Megfelelően elkészítve minden károkozás és környezetszennyezés nélkül lehet a földet pufferelni.(télen hőt kivenni,nyáron hőt visszatenni)
Tökéletesen igaz,hogy előbb hőszigetelni kell,s csak ezután alkalmazzunk hőszivattyút! A hőszivattyú elektomos áramot használ-a kérdés az hogy mennyit? A hőszivattyús technika komoly fejlődésen ment illetve megy keresztül. Az új kompresszorokkal , elpárologtatókkal és kondenzátorokkal már zárt kollektoros rendszerekkel elérhetö a évi átlag COP=5-5,4 érték! Ez gázkazánokhoz képest 40-50% primer energiahordozó megtakarítást jelent! Ennél jobb megoldás környezetünk védelmére fűtésnél és hűtésnél jelenleg nem áll rendelkezésünkre!
09:25
A hőszivattyú működtetéséhez igénybe vett víz mértéke réven -ami perpill ismeretlen, de feltételezem, hogy a hétköznapi vízfogyasztás többszöröse - a tömeges alkalmazás esetén ez akár környezetkárosító is lehet a rengeteg felhasznált üzemi víz révén? A víz nyilván nem lesz szennyezett, de nem káros e a pl. 10 fokkal hidegebben visszajuttatott víz?
Az álló/folyóvízekre gyakorlot hatás tömeges alkalmazás esetén nem károsíthatja az ott élő állat/növényvilág környezetét?
Fenntartható ez a megoldás 10 milliárd ember esetében is? Van annyi víz amit erre el lehet használni?