Technológia

Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra
Technológia

Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra

2007.10.21. 07:37

Cikkinfó

Szerzők:
Komlós Ferenc

Vélemények:
3

Letölthető dokumentumok:

Részletet a X. Újszegedi Bioépítészeti Napokon elhangzott előadás anyagából (a teljes anyag letölthető).

Részlet a X. Újszegedi Bioépítészeti Napokon elhangzott előadás anyagából (a teljes anyag letölthető a cikk alján).


Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra

Hőszivattyús rendszerek költségei

  • Jellemző példaként ismertetem egy Kft. levegő/víz (A/W) hőszivattyúkkal kapcsolatos, anyagra és munkára vonatkozó tájékoztató árait.
  • A készülékek 5−16 kW fűtőteljesítményig kaphatóak.
  • Az árak teljesítménytől és gyártótól függően 850.000.- Ft + áfa és 1.650.000.- Ft + áfa között vannak.
  • A HMV-tárolók a saját rendszeréhez illeszthetőek. 150, 200 és 300 literesek. Áruk: 190.000.- Ft + áfa és 230.000.- Ft + áfa között vannak.
  • A hőszivattyú beszerelési költsége kb. 80.000−100.000.- Ft + áfa (ezt az árat felmérés után pontosítják).
  • A továbbiakban ugyanúgy kell szerelni, mint egy hagyományos fűtési rendszert.
  • Karbantartási költség évente kb. 10.000.- Ft + áfa (+ kiszállási költség).


A hőszivattyús rendszerek gazdaságosságát alapjaiban meghatározza az adott rendszerrel elérhető COPéves teljesítménytényező értékének alakulása. A földhős zárt hurkos, ún. földszondás hőszivattyús rendszereket jelenleg COPéves = 4,5 értékre tervezik. Ennek az értéknek a megvalósulása azonban számos tényező függvénye. Az üzemeltetés is odafigyelést igényel. Az egyre korszerűbb automatikák beépítésével csökken a beavatkozás lehetősége és így csökken a negatív tényezők szerepe is.
Ezen érték megvalósulása jelenleg 45−50% körüli pénzbeli megtakarítást hoz a megrendelőnek a vezérelt és nappali áram 70/30 százalékos igénybevétele által.

Jellemző példaként az alábbiakban ismertetem egy napjainkban elkészült 11 kW-os teljesítményű, ún. kétkutas hőszivattyús rendszer beruházási költségét:

  • Hőszivattyú: 2.060.000.- Ft
  • Gépészet: 380.000.- Ft
  • Munkadíj: 170.000.- Ft
  • 2 db 15 m talpmélységű vízkútpár (termelő+nyelető): 600.000.- Ft
  • Kútgépészet: 460.000.- Ft
  • Beszabályozás, beüzemelés: 100.000.- Ft
  • Összes bruttó költség: 3.770.000.- Ft


Lakóépületek esetében a beruházási költség bruttó 4,0−5,3 millió Ft között mozog zárt hurkos, függőleges kollektoros (földszondás) hőszivattyús rendszerek kivitelezésével.
Ezen érték csökkenése a magyarországi hőszivat-tyúgyártás (az ún. Heller-program) eredményekép-pen képzelhető el. Ez bruttó 0,8–1,0 millió Ft csökkenést eredményezhet.
Amennyiben a rendszerek megtérüléséről beszélünk, külön kell választanunk az újonnan épülő és az átalakításra, fűtéskorszerűsítésre szoruló épületeket, ezenkívül külön kell vizsgálni a családi lakóházakat (ez legfeljebb 10−20 kW hőigény) a nagyobb rendszerektől.

1/1

Hőtermelők összehasonlítása
(az olaj- és a gázkazánhoz viszonyítva)


A vonatkozó jogszabályok alapján a környezeti levegőből (a légkör troposzféra rétegéből), és a felszíni vizekből (állóvizek, vízfolyások) vett hőenergia hőmérséklethatár nélkül költségmentes (ingyenes), a földhő (geotermikus energia) hasznosítása pedig akkor, ha a hőszivattyú hőforrásoldali csőcsonkján a hőhordozó közeg hőmérséklete a 30 °C-ot nem haladja meg.
Szinte mindenütt van alkalmas környezeti hőforrás, amelyet csak hőszivattyúval lehet energetikailag kedvezően hasznosítani, ráadásul a hőhordozóját sem kell megvásárolni.
A hosszú élettartam (kb. 30 év) és a kisebb üzemeltetési költség miatt a beruházási többletköltség a berendezés működési ideje alatt többszörösen megtérül (szakszerű tervezés-kivitelezés és üzemeltetés esetén)!

2007. október 11.
X. Újszegedi Bioépítészeti Napok
Bálint Sándor Művelődési Ház


A teljes prezentáció a csatolt dokumentumból letölthető!

Thália Színházban, október 29-én hétfőn, 17 órákor Fuego de la Salsa elnevezéssel lesz egy látványos előadás.

További rövid kiegészítés, vélemény a szerzőtől a hozzászólóknak:

  1. A szennyvizek melegítő hatásuk miatt károsan hatnak az élővizekre. Néhány Celsius-fokos hűtésük határozottan előnyös az ott élő állat- és növényvilágra.
  2. A zárt hurkos csövezés, az ún. földszondás változat terjedt el leginkább.
  3. Magyarországnak kiemelkedő hidrogeológiai adottságai vannak! Felelőtlenségnek tartom nem kihasználni ezt az adottságot. (Sajnálatos, de városaink kevésbé fenntartható állapotban vannak, mint vidéki településeink!)
  4. Energiaáraink emelkedése, energiafüggőségünk mértéke (75%!), energiahatékonyságunk javítása, légszennyezésünk csökkentése, szén-dioxid-kibocsátásunk csökkentése a nyári villamos csúcs gondja is indokolja a hőszvattyúzás szükségességét.
  5. A hőszivattyú villamos áram nélkül is működhet. Pl. belső égésű motorral (lehet biogázas motor is...)!
  6. A tömeges felhasználást szeretném elérni. Lásd a „Heller László terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés" című országos javaslatot (röviden a Heller-program)
  7. Felhívás, megjelent 2005-08-15-én: Nevezzük a levegőt megújuló energiahordozónak!

Vélemények (3)
barra
2007.10.24.
10:21

Jó is szép is, csak kérdés az, hogy mennyire szükséges?Előbb hőszigetelj, utána válts energiahordozót...Ráadásul a hőszivattyú nincs meg villamosáram nélkül. Tömeges használata valóban felvetheti az előző hozzászólá által vázolt problémákat.

geo
2007.10.24.
21:20

@barra: A nyitott kutas rendszer alkalmazása,csak egy lehetőség, s nem biztos,hogy a legcélravezetőbb megoldás. Ha a vizet visszavezetjük a talajba,-abba a rétegbe ahonnét kivettük akkor problémát közvetlenül nem okozunk. Vízvédelmi szempontból azonban kérdéses,hogy a vizet közvetlenül lehet-e az elpárologtatóba engedni,hiszen havaria esetén ebben az eset a víz a hűtöközeggel keveredhet! -Közbenső hőcserélő beépítésével ez a gond orvosolható ,de így csökken a COP érték. A víz hűtése gondot nem okoz,hiszen a vizet a föld hőárama folyamatosan melegíti. Azért nevezhetjük megújuló energiaforrásnak mert belátható időn belül kifogyhatatlan. 

 A zárt kollektoros megoldással csak a föld hőjét hasznosítjuk,vizet nem veszünk ki a talajból. Tömeges alkalmazásra sokkal célravezetőbb megoldás.Mint bármilyen emberi tevékenységet a zárt kollektorok telepítését is  körültekintően, kidolgozott előírások alapján szabad csak elkészíteni - vizeink védelme érdekében -amely hamarosan akkora kincs lesz mint az energia. Megfelelően elkészítve minden károkozás és környezetszennyezés nélkül lehet a földet pufferelni.(télen hőt kivenni,nyáron hőt visszatenni)

Tökéletesen igaz,hogy előbb hőszigetelni kell,s csak ezután alkalmazzunk  hőszivattyút! A hőszivattyú elektomos áramot használ-a kérdés az hogy mennyit? A hőszivattyús technika komoly fejlődésen ment illetve megy keresztül. Az új kompresszorokkal , elpárologtatókkal és kondenzátorokkal már zárt kollektoros rendszerekkel elérhetö a évi átlag COP=5-5,4 érték! Ez gázkazánokhoz képest 40-50% primer energiahordozó megtakarítást jelent! Ennél jobb megoldás környezetünk védelmére fűtésnél és hűtésnél jelenleg nem áll rendelkezésünkre!

beton
2007.10.21.
09:25

A hőszivattyú működtetéséhez igénybe vett víz mértéke réven -ami perpill ismeretlen, de feltételezem, hogy a hétköznapi vízfogyasztás többszöröse -  a tömeges alkalmazás esetén ez akár környezetkárosító is lehet a rengeteg felhasznált üzemi víz révén? A víz nyilván nem lesz szennyezett, de nem káros e a pl. 10 fokkal hidegebben visszajuttatott víz?

Az álló/folyóvízekre gyakorlot hatás tömeges alkalmazás esetén nem károsíthatja az ott élő állat/növényvilág környezetét?

Fenntartható ez a megoldás 10 milliárd ember esetében is? Van annyi víz amit erre el lehet használni?

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.