LCA 1: Az életciklus-elemzés jelentősége

Az épületek nem csak működésük során bocsátanak ki szén-dioxidot – már a megépítésük is jelentős karbonlábnyommal jár. Ahhoz, hogy épített környezetünket mihamarabb karbonsemlegesítsük, elengedhetetlen, hogy átfogó képet kapjunk az épületek teljes élettartama során keletkező kibocsátásokról. Ebben az életciklus-elemzés (LCA) segíthet, azonban gyakorlati alkalmazása során számos kérdés merülhet fel, valamint a hazai és EU-s szabályozási környezet változásait is kihívás nyomon követni. Cikksorozatunk első része az életciklus-elemzés alapjait és a szabályozási környezet legújabb változásait mutatja be, ezzel is segítve épületeink és városaink fenntarthatóság irányába való elmozdulását.

Az épületek környezeti hatása
Épületeink nem is olyan régen természetes, biológiailag lebomló anyagokból, például fából, agyagból, szalmából és kőből épültek. Ezen erőforrások minimális feldolgozást igényelnek és alacsony karbonlábnyommal rendelkeznek. Mára azonban az iparosodással és az építési igények változásával megkerülhetetlenek lettek az olyan anyagok, amelyek előállítása, feldolgozása és lebontása is energiaintenzív. Ilyen anyag például a beton, melynek fő összetevője, a cement, magas hőmérsékleten történő előállítása révén olyan mértékű energiát igényel, hogy önmagában felelős a globális CO₂-kibocsátás mintegy 8%-áért[i]. 

A World Green Building Council (WBGC) tanulmánya szerint a globális energiafelhasználáshoz köthető, éves üvegházhatású gázkibocsátás 39%-áért épületeink felelnek[ii]. Ezen kibocsátások 11%-a beépített karbonként jelenik meg, amely az építőanyagokhoz és az építési folyamatokhoz kötődik, míg a fennmaradó 28% működési vagy üzemelési karbon, mely az épület évtizedeken át tartó üzemeltetéséből származik (például fűtésből, hűtésből és villamosenergia-felhasználásból)[iii].

Ahogy épületeink egyre energiahatékonyabbá válnak és az áramellátás is a megújuló forrásokra áll át, üzemeltetési karbonkibocsátásuk is jelentősen csökken[iv]. Míg az épületek üzemeltetési energiafogyasztásának számítása – egyre szigorodó elvárások mentén – lassan húsz éve elengedhetetlen az engedélyezéshez és használatbavételhez, ahhoz, hogy a beépített karbontartalmat csökkenteni tudjuk, először meg kell tanulnunk számszerűsíteni azt.

Az ABUD Mérnökiroda szakemberei több mint 10 éve végeznek életciklus-elemzést az épületek környezeti lábnyomának felméréséhez és – többek között – a zöld épületminősítések legmagasabb szintjeinek eléréséhez, mint például a BREEAM Excellent és a LEED Platinum. Az LCA alkalmazása számos esetben járult hozzá a környezeti hatások csökkentéséhez.

Napjainkban az életciklus-szemlélet a hazai jogszabályokban is egyre nagyobb hangsúlyt kap, így az építőipar számára is kulcsfontosságúvá válik ezek átlátása. Nem meglepő, hiszen az épületek energiahatékonyságáról szóló európai uniós irányelv (Energy Performance of Buildings Directive, EPBD) [v] megköveteli, hogy 2028-tól kezdődően az energiatanúsítvány kiegészítéseként kötelező legyen életciklus-elemzést végezni egy épület tervezése során.

Az életciklus-elemzés alapjai
Az életciklus-elemzés (angolul: Life Cycle Assessment, vagy LCA) egy szabványosított, tudományos módszer az épületek és nyersanyagok (vagy termékek és szolgáltatások) teljes élettartama alatti környezeti hatásának mérésére és értékelésére. Az LCA szerint egy épület már a megépülés pillanatától számítva (vagy az anyagbeszerzés elindításakor) komoly környezeti hatással bír, és még azután is jelentős karbonkibocsátással számolhatunk, hogy lebontják. Az LCA elemzések ugyanis az erőforrás-kitermelés, anyaggyártás, szállítás, építés, üzemeltetési energia- és vízfelhasználás, karbantartás, felújítás és végső bontás során keletkező kibocsátásokat is számszerűsítik.

A teljes életciklusra vonatkozó karbonlábnyom elemzés (Whole Life Cycle Carbon Assessment – WLCA), más néven cradle-to-grave LCA ("bölcsőtől a sírig" LCA), az épületek életútjának minden egyes szakaszát figyelembe veszi, a "bölcsőtől", vagyis a nyersanyag-kitermeléstől kezdve az építőanyag-előállításon és feldolgozáson át (a gyártóüzemből való kilépési ponttól, a "kaputól", angolul "gate"), valamint az épület üzemeltetésén keresztül egészen a hulladékkezelésig (vagyis a "sírig", angolul "grave")[vi]. Létezik "bölcsőtől a kapuig" (cradle-to-gate) és a "bölcsőtől a bölcsőig" (cradle-to-cradle) terjedő LCA, ezek a kifejezések az értékelés különböző hatóköreit jelentik.

Az életciklus-elemzés során számos környezeti hatást rögzítenek, mint például az ózonréteg elvékonyodását (Ozone Depletion Potential, ODP), az eutrofizációt (a vizek foszforral és nitrogénnel való túlzott dúsulását, mely a vízminőség romlásához vezet)[vii] és a globális felmelegedési potenciált (Global Warming Potential, GWP), mely utóbbi az építőiparban leggyakrabban használt mérőszám. Ebben a keretrendszerben a beépített karbon az építőanyagok és az építés során felhasznált energia globális felmelegedési potenciálját jelenti, míg az üzemeltetési karbon az épület használata során felhasznált energia kibocsátásait foglalja magában[viii].

LCA négy lépésben: módszertani áttekintés
A regionális eltérések és az építőanyagokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztés előrehaladásának köszönhetően az életciklus-elemzés módszertana is folyamatosan változik. Az LCA megbízhatóságát és egységességét az ISO 14040 és az ISO 14044 szabványosítási törekvések biztosítják[ix].

A gyakorlatban az épületléptéken végzett életciklus-elemzés négy szakaszból áll. Először is meg kell határozni az elemzés célkitűzéseit és hatókörét, beleértve a vizsgálandó rendszereket és az élettartamot, amelyet az építőanyagokra összpontosítva jellemzően 50-60 évben szabnak meg. Ezt követően az adatgyűjtési szakaszban össze kell gyűjteni az anyagmennyiségekkel, építési folyamatokkal, szállítási- és üzemeltetési energiafelhasználással kapcsolatos bemeneti adatokat. A környezeti hatások kiértékelésekor a környezetvédelmi terméknyilatkozatokat (Environmental Product Declaration, EPD) veszik alapul, valamint alkalmazzák az LCA eszközeit. A negyedik, végső fázisban a tanulmány eredeti céljának megfelelően értelmezik az eredményeket. Ez lehet az eredmények regionális referenciaértékekkel való összehasonlítása, a tervezési kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatal elősegítése, vagy a zöld épületminősítés megszerzése.

Épületszerkezetek = a kibocsátás 60%-a
Az életciklus-elemzés az új épületek építése vagy meglévő épületek felújítása során is irányt mutat.

"…létezik egy optimumra való törekvés, ami mély elemzésekkel jár. Meg kell vizsgálni, hogy az adott épület bontása a teljes életciklusra vetítve – akár az energia-, vagy akár az anyagkörforgásban – megéri-e vagy sem." – említette Dr. Reith András, az ABUD ügyvezetője az Építészfórumnak adott interjújában 15 évvel ezelőtt[x].

Az elmúlt tíz évben 8 új építésű hazai irodaépületen, 1 kereskedelmi és 1 ipari ingatlanon végzett LCA számításunk összehasonlítása alapján megállapítottuk, hogy az épületek teljes életciklusa során keletkező beépített kibocsátás több mint 60%-a a szerkezeti elemekből származik (lásd: 4. ábra).

A fentiek ismeretében jelentősen felértékelődik a felújítás lehetősége, ugyanis a meglévő szerkezetek újrahasznosításával csökkenthetjük a beépített karbon mennyiségét. Amennyiben mégis úgy döntünk, hogy új épületet építünk, kulcsfontosságú, hogy a meglévő szerkezetek minél nagyobb arányban legyenek újrahasznosíthatóak, és előtérbe helyezzük a jövőbeni funkcióváltást is, biztosítva ezzel a szerkezetek újrafelhasználhatóságát és élettartamuk meghosszabbítását.

A kibocsátások nyomon követése: szabályozói nyomás
A kormányok és szabályozó testületek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az életciklus-elemzés (LCA) alkalmazására, valamint az épületállomány környezeti hatásainak felmérésére. A globális dekarbonizációs forgatókönyvek szerint az építőiparnak 2030-ig 40%-kal csökkentenie kell a beépített karbon mennyiségét ahhoz, hogy a század közepére elérje a nettó zéró kibocsátást, összhangban a Párizsi Klímamegállapodás céljaival[xi].

Az EPBD (Energy Performance of Buildings Directive) Európai Parlament és Tanács (EU) 2024/1275[xii] az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelve 2028-tól kezdődően először az 1 000 m²-t meghaladó hasznos alapterületű új épületek esetében, majd 2030. január elsejétől az összes új építésű épület esetében megköveteli az életciklus-elemzés elvégzését. Ennek a hazai joggyakorlatba való implementálása meg kell, hogy történjen a következő években.

Európában gyors ütemben növekszik azoknak a nemzeti szabályozásoknak és önkéntes tanúsítási rendszereknek a száma, amelyek a teljes életciklusra kiterjedő szén-dioxid-kibocsátást veszik alapul[xiii]. Ezek már magukban foglalják az uniós tagállamokra vonatkozó irányelveket, valamint olyan nemzetek feletti előírásokat és önkéntes tanúsítási programokat, amelyek a fenntartható építési gyakorlatokat segítik elő. Számos uniós tagállam saját módszertant dolgozott ki vagy adatbázist fejlesztett ki a karbonkibocsátás mérésére, biztosítva ezzel a nemzetközi szabványoknak való megfelelést.

Az LCA hazánkban is egyre inkább előtérbe kerül a vonatkozó jogszabályokban, és a hazai szakpolitika is sürgeti az egységesített életciklus-elemzés építőiparban való alkalmazását. A 2023. évi C. törvény a magyar építészetről (Méptv.)[xiv] bevezette a "Zöld kártya – Zöld útlevél" fogalmát. A törvény szerint az épületenergetikai tanúsítványokat indokolt kiegészíteni egy úgynevezett zöld kártyával, mely kiegészítő információt hordoz az épület épített zöld környezetére, esetleges zöld közműellátására vonatkozóan. Ezen dokumentum része lenne egy zöld útlevélrendszer kialakításának, amely nyomon követhetné az épületek életciklusa alatti "zöld energia, zöld környezet és zöldtudatos használati mód" komplex rendszerszemléletét. A Méptv. értelmében építményt, építményrészt úgy kell megtervezni, megépíteni és használni, hogy a rendeltetésszerű használatot megelőzően energetikai tanúsítvánnyal, zöld útlevéllel, és a teljes életciklusa alatti szervizkönyvvel rendelkezzen. A részleteket kidolgozó végrehajtási kormányrendelet még nem jelent meg, azonban a 2025.01.01-től hatályos (építési tevékenységek esetében 2025.07.01-től alkalmazandó) TÉKA[xv] már előírja, hogy az építmény és részeinek tervezése, megvalósítása és bontása során figyelembe kell venni a fenntarthatósági szempontokat, köztük az életciklus vizsgálatát is.

EU Taxonómia és zöld épületminősítések – az LCA katalizátorai
A szabályozási követelményeken túl két kulcsfontosságú tényező befolyásolja az LCA széleskörű elterjedését: a piaci kereslet és a pénzügyi ösztönzők. A fejlesztők és beruházók is egyre inkább megkövetelik, hogy az épületek teljes környezeti hatása átlátható legyen. Az életciklus-elemzés a zöld épületminősítések megszerzésében is segíti a vállalatokat, javítva az erőforrás-hatékonyságot és növelve a versenyképességet a fenntartható építés irányába elmozduló piacon.

Az olyan nemzetközi zöld épületminősítési rendszerek, mint például a LEED, a BREEAM és a DGNB felismerték az életciklus-elemzés elvégzésének jelentőségét. Az utóbbi időben a minősítések kritériumrendszere is úgy módosult, hogy több pontot adnak a szigorúbb követelmények teljesítéséért. A LEED v4.1 például olyan LCA-elemzést ír elő, amely a globális felmelegedési potenciál (GWP) kiindulási szinthez viszonyított, akár 40%-os csökkentését írja elő. Az idei évben változások várhatók a BREEAM terén is. A közeljövőben bevezetendő V7-es rendszerben már nem lesz elegendő számításokat végezni a megfelelőséghez, hanem a minimumértékeknek is meg kell felelni a pontszerzéshez.

Emellett az EU Taxonómia[xvi] egyértelmű fenntarthatósági kritériumokat határoz meg az építőipar számára, és az 5 000 m²-nél nagyobb új épületek esetében megköveteli az LCA-ra alapozott jelentéstételt. Ezen önkéntes követelményeknek való megfelelés elengedhetetlen a zöld finanszírozások elnyeréséhez és az ESG-re alapuló befektetési stratégiák megvalósításához.

A teljes életciklusra vonatkozó karbonlábnyom-elemzés (WLCA) segíti a beépített kibocsátás számszerűsítését, beleértve az úgynevezett Scope 3 közvetett kibocsátásokat. Ez a 2001-ben bevezetett fogalom a Greenhouse Gas Protocol (GHG Protocol) keretrendszeréből származik és az üvegházhatású-gázkibocsátások egyik kategóriája, amelyet a vállalatok az ESG (Environmental, Social, Governance) jelentéseikben is feltüntetnek[xvii]. A Scope 3 kibocsátás alá tartoznak az egyéb közvetett, az értékláncban a beszállítóktól a végfelhasználókig keletkező kibocsátások, amelyek nem közvetlenül ellenőrizhetők. Ilyen például az anyaggyártással, a szállítással, az építéssel, a hulladék- és az üzemelési energiafelhasználással kapcsolatos kibocsátások, melyek egyre inkább a vállalati környezetvédelmi politika alapkövetelményévé válnak.

Összegzés
Az életciklus-elemzés mára már a környezeti hatások csökkentésének és az erőforrás-használat optimalizálásának kulcsfontosságú eszközévé vált, melynek alkalmazását a hazai és nemzetközi jogszabályok is megkövetelik. Építészként, ingatlanfejlesztőként vagy beruházóként óriási felelősséggel tartozunk környezetünkért, egyben törekednünk kell karbonkibocsátásunk minimalizálására. Az LCA alkalmazása révén számszerűsíthetjük egy-egy építőanyag vagy megoldás tényleges, teljes életútja során okozott környezeti hatását, ami elősegíti a hatékonyabb, környezetbarátabb és nem utolsósorban költségkímélőbb megoldások kiválasztását.

Cikksorozatunk második és harmadik részében az LCA gyakorlati alkalmazásban fogunk elmélyedni, kiemelt figyelmet fordítva az épülettervezés különböző fázisaira, építési, üzemeltetési karbonkibocsátásra és az életciklus végére. A cikksorozat negyedik részében pedig a termékek szintjén használatos LCA-t ismertetjük.

Sofia Rostilova
Junior Fenntarthatósági Tanácsadó, ABUD – Advanced Building & Urban Design

Orova Melinda
Senior Fenntarthatósági Tanácsadó, ABUD – Advanced Building & Urban Design
Okl. építészmérnök (BME)
Város- és Létesítményenergetikai Szakmérnök (PTE)
LEED Accredited Professional BD+C

Dr. Gelesz Adrienn PhD
Partner, ABUD – Advanced Building & Urban Design;
Okl. építészmérnök (BME)
Város- és Létesítményenergetikai Szakmérnök
LEED AP BD+C
BREEAM International Assessor
BREEAM in Use Auditor

[i] Environmental Science & Technology. (2022). Material Diets for Climate-Neutral Construction. 56, 8, 5213–5223. https://doi.org/10.1021/acs.est.1c05895

[ii] World Green Building Council. Advancing Net Zero. (2025). https://worldgbc.org/climate-action/embodied-carbon/?utm_source=chatgpt.com

[iii] World Green Building Council. Advancing Net Zero. (2025). https://worldgbc.org/climate-action/embodied-carbon/?utm_source=chatgpt.com

[iv] Low Energy Transformation Initiative. (2020). Embodied carbon primer. LETI. https://www.leti.uk/copy-of-embodied-carbon-primer

[v] European Union – EUR-Lex Access to European Union law. (2025). Directive (EU) 2024/1275 of the European Parliament and of the Council of 24 April 2024 on the energy performance of buildings (recast) (Text with EEA relevance). https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=OJ:L_202401275&pk_keyword=Energy&pk_content=Directive

[vi] European Committee for Standardization. (2011). EN 15978—Sustainability of construction works—Assessment of environmental performance of buildings—Calculation method. Brussels, Belgium.

[vii] Kopernikusz Tengeri Szolgáltatás. (2025). Eutrofizáció. https://marine.copernicus.eu/hu/explainers/phenomena-threats/eutrophication

[viii] The Carbon Leadership Forum Department of Architecture University of Washington. (2019). Life Cycle Assessment of Buildings: A Practice Guide. https://mcgrawimages.buildingmedia.com/CE/CE_images/2020/mar/CLF-LCA-Practice-Guide_2019-05-23.pdf

[ix] International Organization for Standardization. (2006). ISO 14040: Environmental management—Life cycle assessment—Principles and framework. https://www.iso.org/standard/37456.html

[x] Építészfórum. (2010). Klímadizájner, széles látókörű, szelíd mérnök: Dr. Reith András. https://epiteszforum.hu/klimadizajner-szeles-latokoru-szelid-mernok-dr-reith-andras

[xi] One Click LCA. (2022). Construction carbon regulations in Europe: Review & best practices.

[xii] European Union – EUR-Lex Access to European Union law. (2025). Directive (EU) 2024/1275 of the European Parliament and of the Council of 24 April 2024 on the energy performance of buildings (recast) (Text with EEA relevance). https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=OJ:L_202401275&pk_keyword=Energy&pk_content=Directive

[xiii] World Green Building Council. (n.d.). Embodied carbon. https://worldgbc.org/advancing-net-zero/embodied-carbon/

[xiv] Nemzeti Jogszabálytár. 2023. évi C. törvény a magyar építészetről. (2025.03.21.). https://njt.hu/jogszabaly/2023-100-00-00

[xv] Nemzeti Jogszabálytár. 280/2024. (IX. 30.) Korm. Rendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról. (2025.03.21.). https://njt.hu/jogszabaly/2024-280-20-22

[xvi] European Commission. (2025). EU taxonomy for sustainable activities. https://finance.ec.europa.eu/sustainable-finance/tools-and-standards/eu-taxonomy-sustainable-activities_en

[xvii] Greenhouse Gas Protocol. FAQ. (2025). https://ghgprotocol.org/sites/default/files/standards_supporting/FAQ.pdf

Szerk.: Hulesch Máté