Közélet, hírek

Lehetséges egy nagyvárosban is egészségesen élni?

1/3

Fotó: Egészséges utcák kiadvány, Járókelő

Fotó: Egészséges utcák kiadvány, Járókelő

Fotó: wikicommons

?>
Fotó: Egészséges utcák kiadvány, Járókelő
?>
Fotó: Egészséges utcák kiadvány, Járókelő
?>
Fotó: wikicommons
1/3

Fotó: Egészséges utcák kiadvány, Járókelő

Fotó: Egészséges utcák kiadvány, Járókelő

Fotó: wikicommons

Lehetséges egy nagyvárosban is egészségesen élni?
Közélet, hírek

Lehetséges egy nagyvárosban is egészségesen élni?

2019.07.24. 10:00

Elindult az „Egészséges utcák" weboldala. A Healthy Streets szempontrendszer – amelyet a Járókelő honosított – lényege, hogy minden városi közterület- és közlekedésfejlesztést egy általánosabb célrendszer alá rendel, amelynek középpontjában az emberek egészségi állapotának és életminőségének javítása áll. A koncepciót 2014 óta a Transport for London, vagyis a brit főváros közlekedésszervező hatósága a hétköznapokban is alkalmazza.

Az Egészséges utcák megközelítés megalkotója Lucy Saunders, brit egészségügyi és közlekedési szakértő, aki munkájáért több díjat is átvehetett. Az eredeti kiadvány adaptálását a Járókelő csapata végezte, amelynek bemutatójáról így számoltunk be: „Saunders többször kitért arra, hogy a motorizáció visszaszorítása az egyik kulcskérdés, a levegő- és zajszennyezés visszafogásánál azonban többről van szó, ami nem orvosolható például az elektromos autók térhódításával: az utcát vissza kell adni az embereknek, hogy szívesen használják és csábítsa őket a mozgásra, amely nem csak a magas vérnyomásra és a túlsúlyra gyógyír, de elősegíti a mélyebb alvást, a kipihentséget, nagyobb összeszedettséget a mindennapokban, orvosolja a fáradtságot és a depressziót." Az Egészséges utcák magyar nyelvű weboldala - ahol a kiadvány is elérhető - a napokban indult el.


Fotó: Egészséges utcák kiadvány, Járókelő
1/3
Fotó: Egészséges utcák kiadvány, Járókelő




„Bár London és Budapest több szempontból is különböző városok, az ott élő emberek és igényeik, akárcsak bárhol a világon, nagyon hasonlóak egymáshoz. Így ha a helyi viszonyokból fakadóan néha eltérő olvasatban is, de mindkét városra érvényesnek tartjuk az Egészséges utcák jellemzőit. Hiszen akárcsak más országokban, Magyarországon is veszélyezteti a városokban lakók egészségét és közérzetét a közlekedésből származó légszennyezés, a kevés testmozgás, vagy éppen a csökkenő zöldterületek aránya. A magyar kiadvány nemcsak az eredeti szöveg magyarra fordítását tartalmazza, de igyekeztünk releváns, budapesti példákat is bemutatni. Így az olvasó az elméleti háttér mellett a gyakorlatban is megismerkedhet a koncepció lényegével" – írják az egeszsegesutcak.hu szerkesztői.


Fotó: Egészséges utcák kiadvány, Járókelő
2/3
Fotó: Egészséges utcák kiadvány, Járókelő




Balogh Samu Márton városépítész szerint a Tompa utca az, ami legközelebb áll egy elképzelt budapesti egészséges utcához: lehet autóval közlekedni – igaz, folyamatosan változik az amúgy egyirányú utca járhatóságának iránya, miközben biciklivel mindkét irányba végig járható –, van sok beülős és kiülős hely, az egész utca árnyas, tele van fákkal, miközben egymást érik a padok és csiripelnek a madarak." 

ÉF

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.