Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – 1. díj

Részletesen bemutatjuk az első díjat nyert pályaművet, a Mányi István Építész Stúdió munkáját.

A pályamű leírásában már a bevezetőben megfogalmazza ars poeticáját: „Ez a hely a nemzeti öntudat és felemelkedés origója és őrhelye. Lábujjhegyen járjon, aki itt tesz, vesz, alakít!" A pályamű összességében szinte mindenre kiterjedő, körültekintő javaslatot ad. A műleírás alapvetésének hét fő pontja is ül.

A gépkocsi-megközelítés, a parkolás az épület előtti téren a legjobb pozícióba kerül. Talán a lehajtó rámpa helye kedvezőbb lenne a Múzeum körútról nyitva (a jelenleg is működő pozícióban), ezt meg kellene vizsgálni. A terep alatti (-1.) szint elrendezése tiszta, világos, számtalan funkció befogadására alkalmas, könnyen alakítható. Hasznos javaslat a teljes épület (opcionális) körbeépítése a -1. szinten, a meglévő körülfutó angolakna  „bővítése" és új raktárterületek nyerése logikus, ütemezhető.

 

 

A bővítés jól kapcsolódik a monumentális előlépcső alatti terek, illetve az északi udvar kibontásával a főépület funkcióihoz, tereihez, alternatív bejáratként működve. Az udvar lefedése egyszerű, az eredeti tér meghagyásával, az észak-déli tengely összenyitásával izgalmas, változatos térsor jön létre. Az udvar lefedésére a Bíráló Bizottság a kéthéjú üvegtetőt találja alkalmasabbnak.

Az északi udvar földszinti födémébe süllyesztett mobil installációval lehet a lefedett udvarokat berendezni, ami nem olcsó, de elképzelhető lehetőség. Nagy figyelmet szentel a tevező a gépészeti kialakításra, a környezettudatosságra és a környezetrendezésre.

A Múzeum kiállító szintjei jól funkcionálnak, bár a konzekvens körüljárhatóságot mindenhol biztosítani kellett volna. A javasolt fejlesztés-bővítés viszonylag egyszerűen építhető, jól ütemezhető. Kevés eszközzel jól használható, igen nagyméretű terek, felületek jönnek létre. Ezek integrálása és a régi épületrészekkel való kapcsolata logikus. Az épület előtti tér mérete, minősége jó, de az északi, illetve déli udvarrész burkolati felületei túlzott méretűek, rendszere egy kissé merev. A kevesebb több lett volna. A terveken látható terek ábrázolása, látványvilága vázlatos. Ezek részleteinek minőségi kidolgozása a továbbtervezés folyamán kulcsfontosságú. 

 

A múzeumkert egykori karakterét már csak néhány idősebb fa pozíciója őrzi. A pályázó ezért a historikus kert rekonstrukciója helyett kortárs eszközök felhasználásával újrafogalmazza az emblematikus épület környezetét. Az értékes növényállomány megtartásával a kertet, az épület homlokzatával párhuzamos sávokra osztja („évgyűrűk"), melyekben új, használati elemekkel gazdagított térmezőket hoz létre. Ilyen a kert DK-i sarkában elhelyezett játszótér, vagy a D-i homlokzat előterében, a térszín alatti étteremhez kapcsolódó, pergolával fedett szabadtéri terasz kialakítása.

A terv figyelemreméltóan kezeli a kertben elhelyezett szobrok felhasználásával kialakított szoborpark megformálását.

A tervező megvizsgálná a fává nőtt örökzöldek állapotát a K-i homlokzat előtti kertrészen is, ami feltétlenül indokolt. A szigetszerű zöldfelületek kialakítása jó, padokkal határolt. Árnyéki növényeket tervez a fák alá, amelyeket taposástól véd.

Összességében a terv a kiírók legtöbb kérdésére jól hasznosítható válaszokat ad, ezért a Bíráló Bizottság a tervet első díjban részesíti. A Bíráló Bizottság a terv további tervezési munkáihoz a pályázat egészéből leszűrt javaslatokkal él és kéri ezek figyelembevételét.

 

---

Részletek a műleírásból:

 

ÉPÍTÉSZET

Történeti áttekintés

A Magyar Nemzeti Múzeum épülete és kertje nem csupán egy jelentős kulturális intézményünk, nem csupán egy budapesti park a kevesek sorában, hanem egy megkerülhetetlen hely, ha nemzetünk történelméről beszélünk. Ez a tér, a szó legtágabb értelmében, a nemzeti öntudat és felemelkedés origója és őrhelye. Lábujjhegyen járjon, aki itt tesz-vesz-alakít. Múzeumként a legelsőbbek között áll világszerte, születésének körülményei pedig korukban páratlanok.

Magánkezdeményezésként született, mint későbbi társa a Magyar Tudományos Akadémia. E helyt, és ott is a Széchenyiek törték az utat. Itt Ferenc, ott István. Működésük a nemzeti és kulturális emelkedés legfényesebb fejezetében azonosítható. Az alapvetés itt Széchenyi Ferenc műve, majd jött Grassalkovich Antal telekadománya, nem éppen itt, de a mai Kossuth Lajos utca – Szép utca saroktelke már akkor is jól cserélhető. Az alapkőletétel időpontja 1837. június 22., amikor a szomszédos Széna téren még piacozás folyt és marhavásárokat tartottak. Szomjúságát ki-ki a Két Pisztolyban oltotta.

A tudományos fantasztikumok sorába tartozik, mint időnyíródás is, hogy itt és akkor a Nádor személyes szerep és felelősségvállalása mellett, Pollack Mihály tervei alapján 1847-re felépülhetett a Magyar Nemzet Múzeuma, a Múzeum Hungaricum. Nem üresen állt, hanem európai rangú gyűjteményeket, könyvtárat tárazott. Széchenyi – Jankovich – Pyrker és folytathatnánk a sort.

Az első kiállítás 1846. március 19-én még a teljes épületátadás előtt nyitotta kapuit. Az 1848-i forradalmi napokban a forradalmi Népgyűlés helyszíne, majd az országgyűlés képviselőház üléséé. A Nemzeti Múzeum emlékhely és a nemzeti önállóság kivívásának helyszíne. Szomorú momentum, hogy 1949-ben két magyar honvédet az épület falainál lőttek agyon. A folytatás egyaránt bővelkedik szomorú és felemelő eseményekben.

 

Itt helyezték el a Történelmi Képcsarnokot, de a kertben működött a Nemzeti Lóiskola is. E helyt zajlottak nemzeti temetéseink, szoborállításaink, tudományos és kulturális, közöttük jelentős zenei rendezvényeink. Jöttek 1945 és 1956, majd az időnként célt tévesztett helyreállítások. Az átalakítások Kismarty Lechner Jenő tervei szerint 1926-ban vették kezdetüket. Ezek irányultságát érdemeik mellett is megkérdőjelezi a feladat félreértelmezése. A bővítési ötleteket Marschan József nyitotta 1949-ben kétszintes üzletházzal, majd terméketlen javaslatok születtek az udvar szintekkel való megoszlására, raktárbázis létesítésére. 1985-ben megtörténtek az első rekonstrukciós lépések, amelyek 2004-ig kiteljesedtek. A rekonstrukciós program nem tartalmazta, egy részüket nem tartalmazhatta azoknak a bővítési igényeknek, amelyek a XIX. századi múzeumi eszmét meghaladóan, a XX. század végén, már dübörgően jelentkeztek. A gyűjtés és őrzés feladatai multikulturális funkciókkal, időszaki kiállításokkal, kereskedelemmel, vendéglátással, tömegrendezvényekkel bővültek.

A múzeum találkozóhely lett, megnyitotta kapuit a konferenciák, üzleti, diplomáciai rendezvények előtt. A lezárult rekonstrukció eredménye, a programalkotás időpontjában fennálló korlátozások okán nem adhatott teljes körű választ a robbanásszerűen torlódó követelmények kihívásaira. Csupán a nagy létszámú rendezvényeket említve a Múzeumok Majálisa, a Múzeumok Éjszakája, a Mesterségek rendezvényei, a gyermekszínpad, gyermekfoglalkoztatási programok, tudományos konferenciák, időszaki kiállítások, turisztikai célprogramok, kereskedelmi és vendéglátási igények felerősödése, a kerthasználat változása - új bővítési program kialakítását kényszerítették. Pályatervünkben e kérdésekre kerestük a válaszokat.

Alapvetés

A Nemzeti Múzeum épülete és kertje megkerülhetetlen hely, ha nemzetünk történelméről beszélünk. Nem lehet ezt elégszer leírni és kijelenteni.

 

1. A kor kihívásainak történő megfelelés nem kerülhető meg, mert az intézmény sajátja a progresszió. Az épületen belüli változások minőségi jegyei harmonizáljanak az eredeti értékekkel. A régi értékek gazdagodjanak az újak által.

2. A bővítés a történeti értékek csorbítatlan védelme mellett legyen teljesíthető. Az új bővítmények kortárs eszközökkel szervesüljenek a kibővített struktúrába.

3. Új felépítmények ne bontsák meg a kialakult és a történeti emlékezetben őrzött képet.

4. A térszín alatti beépítések a növényzet nélküli, az épület előtti, melletti területre irányuljanak. Legyen primátusa a növényzet védelmének.

5. A tervezett új funkciók hibátlanul, zavaró hatások nélkül illeszkedjenek az új, kibővült épületszövetbe.

6. Az elérendő cél a látogatóbarát múzeum kialakítása, a fenntarthatóság és környezettudatosság követelményei szerint.

7. A fejlesztés legyen ütemezetten megvalósítható.

Az alapvetések megvalósításának eszközei

A kiírásban szereplő, vagy csak utalással indítványozott tervezési programot, a funkciók ésszerű telepítését minden tekintetben teljesítettük. Irányelvnek a kérdésekre adott kiírói választ tekintettük.

„A pályázat alapvető célja annak az építészeti térbeli struktúrának a megvalósítása, amelyikben a múzeum-fejlesztés későbbi működése, változtatásai is megvalósíthatóak. Ennek megfelelően a funkciócsoportok egymáshoz viszonyított működőképes – a folyamatos változtathatóság biztosítása követelmény – kapcsolati rendszere az elsődleges, nem pedig egyes funkcióegységek valamiféle pillanatnyi elhelyezhetősége."

Tervünk, az épületen belüli és az épület kontúrjain kívül tervezett javaslatainkat illetően egyként megfelel ennek a követelményrendszernek. Pályázati tervünk illeszkedik a Magyar Nemzeti Múzeum stratégiai terveiben rögzített irányelvekhez és megfelel az Európai Unió által támogatott pályázatok kulturális és idegenforgalmi követelményeinek, és mindenek előtt a Magyar Nemzeti Múzeum rangjának.

A logisztikai funkciók bővítése – szerkezetépítési, szigetelési feladatok

Az átmenő műtárgyraktárakat, a múzeumi üzemeltetés helyiségeit, az ásatásokból származó régészeti anyagok tárolását, a felszíni és felszín alatt vendéglátó funkciók kiszolgálását a növényzet nélküli, az épülethez gyűrűszerűen kapcsolódó, az épület körüli angol-aknák funkcióit megtartó, új pinceszinti traktusban helyeztük el. Ahol szükségesnek mutatkozott, ott egyedenként vizsgálatot folytatva, a park fáinak pozíciójához igazítottuk a beépítés kontúrjait. Egyszintes bővítményről lévén szó ez szerkezetileg és szigeteléstechnikailag egyszerű eszközökkel követhető. A meglévő növényzet védelmét meghaladóan közel egyméteres földtakarással jelentősen növeltük a kert zöldfelületét. Az útburkolatokkal fojtogatott palotát elegáns, zöld környezetbe emeltük. Ez a zóna talajtakaró és cserjekultúrák telepítésére is alkalmas. A szállítási útvonalakon az igényelt szabad keresztmetszeteket biztosítottuk.

A talajmechanikai szakvélemény a 100 évenkénti gyakoriságú, 1 % valószínűségű mértékadó talajvízszintet a 101,60 mBf szinten adja meg. Járatos szigetelési megoldásokkal kezelni tudjuk a pincebővítmény víz elleni védelmét, de múzeumi funkcióról lévén szó, a szigetelésen túl, állandó telepítésű, automatikus üzemű víztelenítő kútrendszert telepítünk. A talajvíz állandó jelenlétére a résfalakkal védett, kétszintes beépítésnél kell számítani. Itt a porszárazság szerinti követelményeket hegesztett műanyag fólia szigeteléssel teljesítjük.

Fedett utca – alternatív bejárat

A közönségforgalmi, a múzeum részére jelentős árbevételt eredményező kereskedelmi, vendéglátói és multifunkcionális bővítményeket fedett utcára szerveztük, amely az épület előtti tér alatt párhuzamosan fut az épület kereszttengelyével, teljes hosszában és végpontjain áthatja a természetes fény. Kerti bejárata nyitott körlépcső, amelynek fókuszában az így megmentett ginko biloba  (páfrányfenyő) áll. Fedett, akadálymentesített északi bejáratát kivontuk a történeti épület látványából és visszahúztuk a Bródy Sándor utca vonaláig. A bejárat felépítménye csupán a főlépcső posztamens falazatának magasságáig terjed, helyét és jelentőségét a portikusz parafrázisaként létrehozott légies oszlopsor jelöli.

Az így átjárhatóvá tett fedett utca intenzív közösségi tér és képes felvenni a nagy létszámú rendezvények lökéshullámait is. A történeti épület főtengelyében innen nyílik az új, alternatív bejárat, amely nem versenyre akar kelni a régivel, hanem kiegészíti azt. A fedett utcára nyíló terek tág határok között átszervezhetőek. Nagy létszámú konferenciák esetén működhet itt 4 db 100–140 férőhelyes szekció ülésterem, lehetnek itt kamara kiállítások, kreatív gyermek- és felnőtt programok; de a terek összenyitásával monstre időszaki kiállítások és kulturális, ünnepi rendezvények céljára is használhatják azokat. Karaktert adó sajátossága ennek a fedett utcának, hogy összefüggő, nagy falfelületeit, domináns pontjait a kőgyűjtemény legjobb minőségű, legszebb darabjai ékesítik. A fedett utca valamennyi funkciója és gépkocsitároló működtetése leválasztható a múzeum nyitvatartási rendjéről.

Megközelítés gépkocsival – szállítás – gépkocsiparkolók

A sétáló, üzletes – kiülős, teraszos fedett utca alatt optimális pozícióba helyeztük a gépkocsival történő megközelítést, ahol a múzeumi munkatársak, alkalmanként a közönség érkeztetése, a múzeumi műtárgy – régészeti és üzemi, valamint konyhaüzemi szállítás útvonalai, a biztonsági kívánalmaknak megfelelően egyértelműen szétválaszthatóak. Mindez egyetlen bejáraton – lehajtón történő, ellenőrzött áthaladás mellett történik.

A műtárgyszállítás biztonsági zsilipen át szervezhető. A programigényt meghaladó raktárterület átminősítésével, építtetői döntés szerint lehetőség kínálkozik a gépkocsiparkoló kapacitás jelentős növelésére. A szakhatóságként is működő Fővárosi Közlekedési Ügyosztály, Forgalomtechnikai alosztálya korábban a Pollack téri parkolóból történő feltárást favorizálta. Erre ma nincs lehetőség. Az ügyosztály támogatja a tervünk szerinti Múzeum utcai behajtást. A kétszintes beépítést a vízzáró rétegbe bekötött résfalakkal védjük. Ezek a résfalak rövid szakaszon érintik a főlépcső alapszerkezeteit, amelyeket a réselést megelőzően jet-grouting technikával stabilizálunk. Térszín alatti beépítéseink a Metró védősávján kívül esnek.

A főlépcső alatti tér átépítése

A harántfalazatokkal megtámasztott főlépcső kőszerkezetét, annak megbontása nélkül, acél gerendázattal aláfogjuk és a falazatok bontásával, a portikusz kőoszlopainak kiváltásával a lépcsőzet emelkedő síkjaival határolt új, kétszintes előteret alakítunk ki, amely a fedett utcából nyílik és alternatív bejáratot képez. A szintkülönbségek áthidalására az előtér kőburkolata, befelé haladva enyhén emelkedik. Az előtérben, amely egyben ellenőrzött beléptetési pont, információs bázist és pénztárakat telepítünk. Innen haladhatunk tovább a pinceszinti ruhatárak felé. A ruhatári tér iskolás csoportok részére konténeres ruhatárolást biztosít, de rendezvényekhez rendelt ruhatárat terveztünk a fedett utcában is. Mobil ruhatárak telepíthetőek további kiemelkedő létszámú konferenciákhoz. A földszinti előcsarnok galériával kapcsolódik a bejárati térrendszerhez. Az adekvát pozícióba telepített látványfelvonók a pince és első emelet közötti akadálymentesített közlekedést szervezik. A II. és III. emelet a főlépcsőház mögötti, meglévő felvonókkal érhető el.

Az új előcsarnok helyén található alul-hasznosított raktárakat és gépházakat a -2. szinten visszapótoljuk. A restaurátor helyiségeket érintően, az északi udvar alatti funkciókhoz hasonlóan, a más ingatlanba történő kitelepítésüket javasoljuk, és ezt nem helyhiány indokolja. Egy ilyen jelentős restaurátor műhely – műterem bázis jelentős vegyszerfelhasználással és veszélyes hulladékprogrammal működik. Ennek munka-egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi feltételei, ebben a környezetben aligha teremthetők meg. A kérdéskör komplex kezelése e funkciók kitelepítését indokolja.

Az udvarok hasznosítása

A Pollack épület klasszicista karakteréből származtathatóan (változatos pinceboltozatok, pinceszinti és földszinti rotunda, kupolaterem) az udvarokat kupolaformából származtatott, transzparens üvegtetővel fedjük. A „hálóboltozatos" szerkezet statikai modelljét a héjszerkezetek analógiájával vizsgáltuk. A háromszögekből, majd hatszögekből szerveződő, az alapegységeikben is zárt statikai formációra épülő acélszerkezet nem igényel aláfeszítő rudazatot, belső erői oldalnyomást alig indukálnak, ezért könnyed kupolahatásukkal zárják a belső udvarok légtereit. A főpárkány fölötti szegélygerendák jelentős oldalnyomásokkal nem terhelik a meglévő szerkezeteket. Az így kialakuló multifunkcionális tér használati alternatívái korlátlanok. Tervünkben ezekből villantunk fel egy sorozatot.


Az északi udvar esetében hatványozottan igaz ez az állítás. Az udvar alatti kétszintes pincét részleges átépítéssel – a víznyomás elleni szigetelés és leterhelő szerkezet érintése nélkül – galériás, körüljárható kőtárrá alakítjuk. Az így képzett térrendszer és előtere az udvarban tárolt teljes kőanyagot fogadni tudja. A kőtár fölött képzett süllyeszték több alternatívát kínál előadótermi és rendezvényi lelátók kialakítására. Ezek eszköze a járatos, ollós pódiumépítő elem, amely felső állásában síkpadlót képez. De alakítható belőle egy, illetve két irányban lejtő tribün, és fórumszínpad is. A mobil, gyártmányként forgalmazott rácsszerkezettel képezhető profi előadóterem, a rácsokra szerelt hangosítással, világítással, rudazatra tekercselhető ponyvaszerkezettel (vetítés – fényszabályozás), de rendezhető így intimitást igénylő rendezvény és időszaki kiállítás is

.

Az üvegtetők hővédelmére több lehetőség is kínálkozik.

• Nem tükröződő, pontraszterben felhordott, transzparens kerámia védőréteg, amely a beeső hőenergia 80 %-át képes távol tartani.

• Az üvegtető fölött kifeszített árnyékoló transzparens acélháló azonos tulajdonságokkal.

• Automatikus működtetésű fényszabályozásra is alkalmas külső lamellarendszer, amelynek felülete jelentős áramtermeléssel napelemként működik.

E rendszerek robbanásszerűen fejlődnek. Kiválasztásuk későbbi időpontban esedékes. [...]

Játszóház

A kertészház kitelepített funkcióit a III. emeleti tetőtérbeépítéssel pótoljuk. A ház karaktere ideális helyszíne lehet rendszeresen működő kreatív gyermek- és felnőttfoglalkoztató, a nyitvatartási rendtől függetlenített programoknak. Időben elválasztott rend szerint itt működhet a Múzeum Baráti Köre is. Nagyobb létszámú gyermek és felnőtt programok a fedett utca multifunkcionális termeiben szervezhetőek.

Informatika

A múzeum épülete ma is kiterjedt, optikai rendszerű informatikai hálózattal rendelkezik, amelyet a pinceszint átlós pontjaiban telepített szerverekkel és az ezekre szerveződő ellátással bővítünk. A közönségszolgálatot illetően a fedett utca centrális térbővületében érintőképernyős számítógépes információs bázist építünk ki, amelyek az általános internet hozzáférést is biztosítják. E képernyőkön elérhetőek a látogatható és tervezett kiállítások, előadások, programok, a műtárgyak katalógusa, és szolgálhat történeti időutazásra.

A tervezett bővítményeket vezeték nélküli internet hozzáféréssel tervezzük. A programban előirányzott Internet kávézó fogalom olyan meghaladott szóhasználat és relikvia, mint korábban az előcsarnokba telepített vonalas telefonfülkékre vonatkozó igények voltak. Az informatika technológia túllépett ezen az időszakon. Az intézmény és kertje területén teljes körű a szélessávú internetszolgáltatás. Ezek elérhetőségét személyi tulajdonú, mobil készülékek arzenálja biztosítja, természetesen az étteremben, kerthelyiségben és a kávézók, büfék területén is.

Tűzvédelem

A Magyar Nemzeti Múzeum tűzvédeleme egyedi tervezést és engedélyeztetést igényel. Az általánostól eltérő megoldásokat az udvarbeépítés és az ide nyíló terek, valamint a térszín alatti terek füstelvezetése igényelnek. A pozicionálásból adódóan ezek jelentős része a tűzjelzőhálózatról működtetett, üvegtetőszerkezetben kialakított nyíló felületekkel megoldható. A meglévő épület belső udvarra nyíló helyiségei – közlekedői kiszellőzését és füstelvezetését a belső udvaron át történő, átrium rendszerű átszellőztetéssel tervezzük. Ez az eljárás már általánosan elfogadott megoldásnak minősül. A térszín alatti terek egy része az üvegtetők részleges nyitásával szintén átszellőztethető. A térszín alatti zárt terek esetében gépi megoldásokkal kell számolni. Ezek volumene hatékonyan csökkenthető a kötelezően alkalmazandó automatikus oltóberendezést (sprinkler) meghaladóan, vízköddel oltó rendszerek telepítésével. Az új terek automatikus tűzjelző hálózatát a meglévő rendszerekbe és központhoz integráljuk. [...]

 

BELSŐÉPÍTÉSZET

A 90-es években elkezdődött és mára lezárult a Nemzeti Múzeum korszerűsítése. A pályázatunkban kidolgozott megoldásokkal, a közösségforgalmi terek újraszervezésével, látogatóbarát és üzletileg is hasznosuló funkciók kialakításával, egy a kor szellemével azonosuló múzeum jöhet létre.

 

• A főbejárat változatlan megtartásával a látogató számára új, alternatív bejáratokat alakítottunk ki.

• Az épület alá illetve mellé telepített raktár és gépészeti funkciók szervesen kapcsolódnak az eredeti múzeum épületéhez.

• Az udvar alatti labor helyiségek külső területre való áttelepítését követően, új lapidárium berendezését javasoljuk. Ez kapcsolódna a másik udvar alatti, már meglévő kőtárhoz. A felette kialakított födém szerkezetbe süllyesztve mobil padozatú, multifunkcionális teret terveztünk, mobil installációval.

• A tetőtéri középső traktusban tetőtér beépítéssel számolunk.

• A kertészház utcaszintjén gyermekfoglalkoztatót, játszóházat, a pincerészen pedig klubhelyiséget terveztünk a Múzeum Baráti Kör részére.

Előcsarnok – Bejárat

A Múzeum körút felől érkezők nyitott és fedett lejáratokon érik el a térszín alatti fedett utcákat. Erre a szervező térre fűztük fel az új közönségszolgálati funkciókat – étterem, kiállító és előadó terek, a múzeumi üzlet, gyermekmegőrző, valamint egy interaktív tér, ahol a látogatók információt kaphatnak az aktuális kiállításokról. Itt alakítottuk ki a múzeum alternatív bejáratát, amely közvetlenül a felszíni lépcsősor alatt helyezkedik el. Az „előcsarnokot" nem egy nagyméretű „helységnek" tekintjük, hanem egy „fedett utca" részének, amelybe kitelepüléssel kapcsolódnak az éttermi és múzeumi üzlet funkciói. A látogatók számára ücsörgő és találkozó pontokat terveztünk. Érdekessége ennek a térnek a természetes fény jelenléte és a transzparencia. Az álmennyezeti sötétszínű, visszahúzott felületek perforált betétekkel készülnek, akusztikai okok miatt. Ebbe a felületbe kerülnek beépítésre a lámpatestek, sprinklerek, hangszórók és tűzjelző/tűzérzékelők.

A két nagyméretű, multifunkciós helység részekre osztható a mozgatható elemes falrendszerrel. Két-két technikai helyiségcsoport kapcsolódik ezekhez a terekhez (tolmácshelyiségek és installációs raktárak). A multifunkcionális terek előcsarnok felőli oldalfalán, a meglévő gyűjtemény anyagából kőtöredékek kerülhetnek bemutatásra. Az előcsarnok két végén WC blokk és lift található. A liftek a garázs szinthez kapcsolódnak. Az előcsarnok padlója Terazzo, amely a feltüntetett random osztás szerinti fémbetétek közé kerül. Az oldalfalakon vízszintes osztású, világos színű kőburkolat jelenik meg, kivéve a kőtöredékek alatt, ahol homogén felületű beton adja a hátteret a kiállított tárgyaknak. A kiállítóterekben, az üzletben és étteremben sávos, nagy kopásállósági faparkettát terveztünk. Az étterem kialakítását látványkonyha és tálaló résszel tesszük vonzóbbá, így a vendég önkiszolgáló módon végighaladhat a kínálat előtt. A dobogós fogyasztótérben és az előcsarnokban is WIFI használatával lehet internetezni.

A múzeum -1-es szinti bejárat

A -1 szinti előcsarnok felől érkező látogató a térbe helyezett pénztáraknál megváltott belépőjeggyel, a bejáraton át a ruhatárhoz érkezik. Itt a „karusszel" rendszerű gépi mozgatású ruhatárak biztosítják a kabát- és értékmegőrzést. A fedett utcában értékmegőrző szekrényfalat helyeztünk el. A -1-es szinten a padlóburkolat és az oszlopok nagyméretű kőlappal burkoltak. Az álmennyezetbe süllyesztett lámpák biztosítják az általános világítást.

Udvarok

Mind a két udvart transzparens üvegtetővel fedjük. A jobboldali udvart általános funkcióra javasoljuk, míg a baloldali udvari részben alakítjuk ki a többfunkciós előadó, kiállító teret. Az északi udvar centrumában 2 x 1 és 1 x 1 m-es raszterrel osztott, lesüllyesztett padlójú területet jelöltünk ki. Egy-egy mezőbe ollós, állítható magasságú pódium elem kerül. Ez lehetővé teszi körbeültetett térszínpad, lépcsős kialakítású előadó terem és a teljes síkba állított kiállítótér kialakítását.

Az előadó teret határoló, hangsúlyozottan időszakos, gyártmányként forgalmazott vázszerkezet az éppen aktuális programhoz igazodva vízszintesen kifeszített (teljes, vagy részleges) felső textil lezárással, sajátos és önálló térhatások kialakítását teszi lehetővé. A padlósíkba süllyesztett fogadó elemek a függőleges tartók rögzítését teszik lehetővé a tér kijelölt pontjain. Ez a megoldás biztosítja a teljes, illetve az adott határokon belüli - részlegesen beépített - téralakzatok variációit, adott esetben több kisebb egység kialakítását.  A szerkezeti vázzal kijelölt tér a tartókhoz kapcsolódó - felső vízszintes textilsávok befeszítésével grafikai, vagy felirati sávval is erősítheti az adott program karakterét, információs rendszerét. Az elemes csőváz rendszer szerkezeti és formai jellege határozottan és szándékoltan elválik a környezet (az épület) stílus karakterétől. Ez a gesztus – éppen az önállóság hangsúlyozásával fejezi ki a leghatározottabban a klasszicista épület iránti tiszteletet. Kiállítások, vagy egyéb megosztott alapterületet igénylő változatok mindkét udvarban alkalmazhatók. A szerkezet helyi és általános fényhatások kialakítására, valamint projektorok függesztésére alkalmas. Mivel ezt a tervezési program sem igényli, a meglévő kiállító, valamint közösségi tereket nem kívánjuk megbontani. [...]

 

 

TARTÓSZERKEZETEK

A Magyar Nemzeti Múzeum komplex fejlesztésének tervpályázatánál minden tekintetben az értékőrző és látogatóbarát múzeum kialakítását célzó építészeti koncepciót követtük. (A bővítési és rekonstrukciós munkák szerkezeti ismertetéséből csak néhány részletet emelünk ki – a.szerk)

Belső udvarlefedések:

Az épület belső udvarait, a belső homlokzat koronázó párkányszintjén, bevilágító üvegtetővel fedjük, amelynek szerkezete a meglévő főfalakra támaszkodik. Az üvegfelület geometriája egy keresztdonga – hálóboltozatos szerkezet, a sík üvegtáblák a főtartóbordákra támaszkodnak, másodlagos teherhordó szerkezet nincsen. A vizuális hatás érdekében a tartókat háromszög keresztmetszettel alakítottuk ki. […] Az acélszerkezetű üvegetetőről érkező terhek a párkányszinten kialakított bebetonozott, acél fogadókeretre adódnak át. A fogadókeret feladata a dongaperemen ébredő függőleges és vízszintes irányú erők felvétele. A hálóboltozat felülete háromszögekkel merevített önzáró, háromszögű alapstruktúrából szerveződik, így a képződő oldalnyomás nem szignifikáns. Ezzel a modellel a peremgerendákra ható vízszintes erőket sikerült minimálisra redukálni, amely hatásokat az épület a közvetítő szegélygerendázattal fel tud venni. Az üvegtető térelem egyik hosszoldalát rögzítjük, szemben lévő oldalát a vízszintes elmozdulások fogadására alakítottuk ki.

 

Tetőtér beépítés:

Az épület udvarai közötti területen tetőtér beépítés készül. A meglévő tetőszerkezet elbontása után a meglévő bennmaradó födém felett új alulbordás monolit vasbeton födémet építünk. Az új födémszerkezet a főlépcsőház pillérsoraira illetve oldalfalaira támaszkodik. A 17cm vastag kétoldali hálóvasalással készülő födémszerkezetbe ~2,50 m-enként 30/50 cm-es bordák kerülnek kialakításra. (Alternatívaként szolgálhat a könnyű acél gerendás trapézlemezes vasalt betonfödém kialakítása is. A magas bordás trapézlemez min. 150-es 5 cm felbetonnal 2,50 m-es fesztávra, HEA 300-as acélgerendákkal.) A tető alatt kialakítandó térhatárolás acél vázas szerkezetként készül. A törtalakú acéltartók kiosztása, összhangban a födém bordázásával 2,50 m. A sarokmerev keretszerkezetek IPE 220-as acéltartókból készülnek. A keretek és a födémszerkezet csuklós kapcsolattal találkoznak.

Portikusz alatti nyílás és főlépcső kiváltásai:

A portikusz oszlopsorát alátámasztó falszerkezeten, az oszlopok közötti falszakaszokon áttörések készülnek. A falszerkezet áttöréseinek nyíláskiváltásáról HEA200-as acél szelvényekkel gondoskodunk. A főlépcső kő szerkezetét tartó harántfalak kiváltásra majd elbontásra kerülnek. A kőlépcső alá ~1,5-2,0 m-enkét IPE550-es kéttámaszú törtalakú acéltartókat tervezünk. A lépcsőszerkezet hasznos terhelése 5 kN/m2.

ÉPÜLETVILLAMOSSÁG

[…] A multifunkcionális térben a legújabb irányzat alkalmazását tűzzük ki célul, amely a szcenográfia a világításban. A közlekedő függőleges falai az eleddig színpadi környezetben használt világítási eszközök alkalmazásával vetítővászonná alakulnak, ahol megcsodálhatjuk a dinamikus fényhatásokat. A kertvilágítás lámpatestjeit az épület felügyeleti rendszer fogja kapcsolni több fokozatban. Itt a kerttervvel összhangban 3m vagy annál kisebb fénypontmagasságú oszlopok mellett attraktív, egyedi vezérlésű felületek, taposólámpák lesznek, kiemelve gyepszegélyeket, teraszokat. A kertben elhelyezett szobrok, és az alternatív lejárat oszlopainak kiemelő világításáról, az automata locsolórendszerről és a kerti rendezvények energiaellátásáról szintén gondoskodunk. [...]

Az udvarbeépítések, előadóterem elektromos berendezései, eszközei különféle szakmai rendezvények, oktatási feladatok lebonyolításához, illetve rendezvények, kisebb koncertek céljára alkalmasak lesznek. Az udvarbeépítés üvegtetejének külső árnyékolói a napelemes villamos energia előállítással a ház villamos teljesítményigényének egy részét helyben előállítják. Az előadótermekhez technikai helyiségek kapcsolódnak. A szint alatti gépkocsitárolóhoz korszerű garázstechnológiai rendszert tervezünk, automata sorompókkal, rendszámfigyeléssel, kártyás beléptetéssel. A ruhatárba vonalkódos azonosítójú gépesített konvejor rendszerű vállfamozgatású ruhatári rendszer készül. A fogyatékkal élők könnyebb tájékozódása érdekében a bejárható útvonalakra LED-es lépcsőjelzőket, piktogramos táblákat tervezünk, működtetése indukciós hurokkal történik. A korszerű, ingyenesen használható, audió tárlatvezető rendszert a gyengénlátók, a nagyothallók, vagy az értelmi fogyatékosok is használni tudják.

A létesítmény részére olyan strukturált kábelezésű számítógépes hálózatokat tervezünk, mely fel lesz készítve a beléptetõ rendszerek, valamint az épületfelügyeleti rendszer jeleinek fogadására, ugyanúgy mint a kommunikáció, a szórakoztatás és az audió és videó jelek továbbítására. A hálózatokat úgy kell kialakítani, hogy egymással és más külső hálózatokkal kommunikálni tudjanak. Ezek része a műholdprogramok részére alkalmas antennahálózat. [...]

 

ÉPÜLETGÉPÉSZETI KONCEPCIÓ

(itt csak pár részletet közlünk a részletes leírásból – a.szerk.)

Meglévő épületen belüli feladatok

[...] Az udvarok üvegtetejének egy része nyitható, amivel csökkenthető a nyári hőnyereség és esetleg időszakonként a légtechnikai rendszerek leállításával energiát lehet megtakarítani. Az udvarok füstelvezetését az üvegtető részleges nyitásával oldjuk meg. A meglévő oldalfolyosók füstelvezése ugyanilyen eszközökkel, átrium rendszerű átszellőztetéssel történik. [...]

Térszín alatti bővítések

[...] A tervezett épületgépészeti rendszerek két fontos funkciót valósítanak meg. Az ún. komfort épületgépészeti rendszerek biztosítják a terepszint alatti terek használati funkciókhoz tartozó megfelelő ellátását mesterséges szellőztetéssel, fűtéssel hűtéssel, míg a tűz elleni védelmi gépészeti rendszerek garantálják tűz esetén a helyiségek, a helyiségek előírások szerinti védelmét, füstmentesítését a bent tartózkodók menekítését.

A beruházás jellege, különlegessége épületgépészeti szempontból is különleges, a fenntartható fejlődésnek megfelelő energiatudatos és komfortos megoldások alkalmazását vetíti előre. Ennek értelmében az épület fűtési és hűtési hőigényét a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben, megújuló energiaforrások és hővisszaforgatással, hővisszanyeréssel tervezzük. Hasznosítani kívánjuk a talaj és rétegvíz hőtartalmát, valamint kihasználni az épület belső hőtartalmának konzervációját, ezzel megalapozva az épületek energiaigényének korszerű energiatudatos, környezetbarát fedezését.

Az épületrész ellátására monovalens rendszert javaslunk, amelynek bázisa a Duna közelsége miatt rendelkezésre álló rétegvíz, illetve a talaj hőtartalma. Előzetes számításaink szerint a talajvizet tartalmazó kavicsréteg hozama kedvező, az új épületrész energiaigényét mind a téli, mind pedig a nyári időszakban ki tudja egyenlíteni. [...]

 

ÜZEMELTETÉS ÉS ENERGIATUDATOSSÁG

A XXI. században jelentős intézmény nem működhet energiatudatosság nélkül. Energiaforrások tekintetében az alábbiakat vesszük figyelembe:

• Megújuló energiaforrásként a Duna közelségéből adódó talajvíz, talaj hő hasznosítás

• Épületben lévő energia újrahasznosítása – energiakonzerváció

Megújuló energiaforrások

Az energiaellátás szempontjából természetesen az időben folyamatosan, közel állandó energiaszinten rendelkezésre álló megújuló energiaforrásra koncentrálunk, amelyek jelen esetben a talajvíz és a talaj hőtartalma. Kiváló hatékonyságú a talajvíz hőjének közvetlen hasznosítása (nyitott rendszer) jár, amelyet szorosan követ a zárt rendszerben működő talajhő hasznosító talaj kollektoros (szondás zárt rendszer) megoldás.

A Duna közelsége és így a csapadékvíz gyűjtő terület vízbősége jelentős hozamú közvetlen vízkivételre ad lehetőséget. A vízkivétel során stabil kb. 10-11°C hőmérsékletű hőforráshoz jutunk, amelyet hőhasznosítás után visszajuttatunk a talajrétegekbe. Ez a vízmennyiség a napi terhelések, igények figyelembevételével szabályozottan kiemelve megoldja a bővítmények fűtési, hűtési energiaellátását. További megújuló energia mennyiség mozgósítható a talajba beépített zárt rendszerű, függőleges elhelyezkedésű hőcserélővel, azaz szondákkal. Ezt a megoldást csak tartalékként vesszük figyelembe.

Az így rendelkezésre állított hőmennyiséget elektromos hajtású hőszivattyús berendezések hasznosítják és konvertálják az épület ellátásához szükséges hőmérsékletű fűtő-, illetve hűtővízzé, fűtő-, illetve hűtőlevegővé. A hőszivattyúk magasabb COP értékük miatt a nyári üzemviteli időszakban gazdaságosabb üzemelést valósítanak meg, mint a hagyományosan alkalmazott léghűtéses folyadékhűtők, ezzel is növelve a teljes rendszer gazdaságosságát.

Különös hangsúlyt fektetünk a helyiségekben felszabaduló hő újrahasznosítására. A világítás, audiovizuális technika, a konyhatechnológia nagy mennyiségű hőt termel, amit a szellőző és hőszivattyús rendszereken keresztül tudunk újrahasznosítani. A légkezelés energiaigényének további csökkentése érdekében, tekintettel az Múzeum körül a -1 szinten kialakított raktársávnak megvizsgáljuk a friss levegő talajhő által előmelegítésének lehetőségét. A 3-6°C-os hőmérséklet nyereség, mint az alábbiakban látható, lényeges megtakarításokat eredményezhetnek. [...]

 

KÖRNYEZETTUDATOSSÁG / FENNTARTHATÓSÁG

Az új épületrész megújuló energiaforráson alapuló energiaellátása nem csak az üzemeltetés gazdaságossága, hanem a környezetterhelés csökkentése miatt is egy kívánatos megoldás. A közel 500 kW fűtési teljesítmény gázmennyiséget váltunk ki hőszivattyúzással, aminek hatására legalább 100.000 m3/év a megtakarítást eredményez gázfogyasztásban.

A beruházás során az alábbi alapvető környezettudatos megoldásokat tervezzük megvalósítani:

• Talajvíz-, talajhő hasznosítás

• Elszívott levegő hőtartalmának visszanyerése

• Belső hulladék hő újrahasznosítás

• Energiatakarékos berendezések

• Szabadhűtés kihasználása

Kedvező hatások:

• Nincs foszilis energiaigény

• Nincs károsanyag kibocsátás

• Energiatakarékosság

• Gazdaságos üzemelés

Üzemeltetési megtakarítások gázenergia használata és hagyományos fűtési, hűtési rendszerekhez képest:

• Talajvíz, talaj hő hasznosítás átlagosan 32-35% megtakarítás

• Sugárzó fűtési, hűtési rendszerek használata 10% körüli energia megtakarítás

• Belső hulladék hő hasznosítása 10-15% energia megtakarítás.

Az üzemeltetés költségeinek szétválasztását biztosítja a fő funkciócsoportok, különösen a külső vállalkozásban működtetett területek energiafogyasztásának elkülönített mérése. Az üzemeltetés optimalizálására egyesített épületfelügyeleti rendszert tervezünk.

 

KÖRNYEZETÉPÍTÉS – KERTRENDEZÉS – KAPCSOLAT A TÁGABB KÖRNYEZETTEL

Alapvetés

A Nemzeti Múzeum épülete kertjének egyedülálló méretű zöldfelülete zárványként ékelődik a városszövetbe. A történelmi városmag mellett egykor kialakított kert kerítéssel körbevett szabadterei elsősorban az évtizedes fák felnőtt lombkoronáinak látványával kommunikál a környezete felé. Ez az elzártság az idő előrehaladtával előnnyé vált – a Múzeum körút egyre nagyobb forgalma, a zajterhelés és a levegőszennyezettség, a dinamikus városi lét vibrálása ma már szinte teljesen kívül reked a zöld falként funkcionáló fák és cserjék takarásában.

A helyi adottságok és a kiírásban megfogalmazott célok tükrében a környezetalakítási terv koncepciója az alábbiak szerint tagolódik:

• Téralakítás a történelmi jelentőségű helyszín szellemének megőrzésével, az új funkciók befogadásával.

• Egész napos időtöltéshez modern, korszerű, rugalmas funkciók megjelenése, kiszolgálása az ELTE Campus figyelembevételével.

• A múzeumkert és az azt övező városszövet kapcsolatában mutatkozó idő- és térbeli rétegződés megjelenítése.

• A meglévő zöldfelületek mind teljesebb megőrzése, a javasolt faifjítási programot követő ütemezett fapótlás teljesítése.

• Védelem és befogadás.

• Minőségi, klasszikus anyaghasználat és a mai korhoz illeszkedő, a meglévő értékeket méltató térkialakítás.

• További szobrok / emlékhelyek elhelyezéséhez rugalmasan illeszkedő koncepció.

• A kert interaktív bemutatásának integrálása a múzeumi tájékoztató rendszerbe.

Kertkialakítás

A Petz Ármin tervezte eredeti kertkialakításnak és növényállománynak mára csak rajzokon maradt nyoma, talán csak az Arany János szobor melletti íves gyepfelület emlékeztet az egykori angolkert megjelenésére. A fák közt kanyargó sétautak, szigetszerű virágfelületek vonalvezetésének helyreállítása a mára teljesen eltűnt és a kert használatából kikopott stílusjegyek hiányában nem volna életszerű. Az újragondolt kertépítészeti kialakítás ugyanakkor továbbra is meg kell feleljen a klasszikus kerthasználati igényeknek, miközben alternatív megoldásokat kínál fel a látogatóknak. Így az épület körüli kert egyidőben lesz szabadtér, közpark, reprezentatív dísztér, környezetében egyedülálló méretű zöldfelület, szoborpark, vendéglátóhely.

Ahogy a Nemzeti Múzeum telkét időben és térben ’körbenőtte’ a városszövet és a kert fás növényállománya, úgy tagolják a kertet a tervben az épületet övező évgyűrűnként ismétlődő, tömbszegélyekkel kihangsúlyozott sávok, melyek eltérő használatú felületeket jelölnek ki. Az eltérő anyagok és struktúrák alkalmazásával, a növények magasságának váltakozásával pihenőhelyek alakulnak ki.

Az épületet körbevevő homogén gyepfelület kiemeli annak építészeti minőségét, a kiemelt szegély mentén körbefutó burkolat a körbejárhatóság lehetőségét teremti meg. A szilárd burkolatról a telekhatárok felé haladva szigetszerű zöldfelületek és stabilizált kavicsburkolatú terek nyílnak, melyek közelében koncentrálódnak a pihenő- és szoborbemutató helyek.

[...]

Növényállomány

Az értékes növényzet védelmét a bővítés peremfeltételeként értelmeztük. A meglévő növényállomány részletes felmérését kiegészítve meg kell vizsgálni a cserjeállomány és a fává nőtt örökzöldek állapotát és azokat a lehető legteljesebben megőrizni. A kivágásra javasolt fák eltávolítása után hosszútávú telepítési programot kell meghatározni, mely alapján a terület dendrológiai értéke megemelkedhet. A faültetési program társadalmi eseménnyé is alakítható – rendezvények, ünnepségek alkalmával helyi szervezetek, iskolák, stb. képviselői vehetnek részt a tudatos zöldfelületi fejlesztésben, növelve ezzel a közösségi élményt, lokális összetartozást.

A múzeum keleti alagsora mellett létesített sűrű örökzöld cserjesáv ifjítását, felújítását javasoljuk. A tervezett növények két szempont szerint épülnek a terv koncepciójába. Egyrészt az ún. konkáv térélmény kialakítása érdekében a telekhatárok felé egyre magasabb cserjék/fák kapnak helyet, másrészt a tervezett, fajokban gazdag növényállomány bemutatásához ismeretterjesztő tájékoztató rendszert, táblákat, stb. javaslunk kiépíteni; a múzeumkert így bemutató órák, tanórák helyszínévé is válhat.

Védelem-befogadás

A kert meglévő fás növényállományának ritkításával, részleges átalakításával térkapcsolatok nyithatók a környező épületek felé. A kerítést szegélyező térhatároló növények között kialakítható nyiladékok fontos vizuális átlátásokat nyithatnak, a védett érzést azonban nem befolyásolják. Ezzel akár látogatókat is bevonzhat a kert helyenként megnyíló, ezáltal érdekes látványa. A kert körbezártsága megmarad, az éjszakai védelemnek és az átláthatóbb téri szerkesztésnek köszönhetően napközben is biztonságos marad.

Anyaghasználat

A műemléki környezet jó minőségű anyagok használatát kívánja meg. A tömbszegélyek 30x45 cm látszó felületű mészkőből, a burkolatok ettől sötétebb színű (gránit, porfír, andezit), kötésben rakott, nagyméretű vágott kövekből ill. szórt felületű, nemeszúzalékos stabilizált burkolattal épülnek. A burkolatok hierarchiáját ugyanazon kő különböző megmunkáltságával kívánjuk érzékeltetni. A szobrok hátterét adó falak vágott mészkő burkolatúak, a tervezett hasítékokban rejtett világítással ellátva. A főlépcső előtti, rendezvényekre is alkalmas tér színében és méreteiben a legmeghatározóbb burkolt felület, min. 1m x 1m nagyméretű lapokból javasoljuk kialakítani. A padok és világítótestek egyszerű vonalvezetésűek, nemes anyagokból készülnek, puritán megjelenésűek. Nem próbálnak „műtárgyakká" válni, így nem veszik el a figyelmet a valódi épített és környezeti értékekről. Javasoljuk, hogy a múzeumi tájékoztató rendszer integrálja a kert és a szobrok interaktív bemutatását, a múzeum kiállítótereit ezzel a telekhatárokig megnövelve.

[...]

AKADÁLYMENTESÍTÉS

[...] A kerti bejáratok közül a Múzeum körúti főbejáratok lesznek akadálymentesek, a Bródy Sándor utcai bejárat a rámpa lejtése miatt babakocsis látogató számára lesz használható. A Múzeumkert sík felszínű, a kertben elhelyezett kerti elemek így mind elérhetőek lesznek max. 5% lejtésű, szilárd burkolatú, min. 1,50 m széles sétautakon. Az útvonal mentén elhelyezett bútorokat, köztárgyakat és berendezéseket az akadálymentes útvonalon kívül helyezzük el. A burkolt felületekben vakok számára taktilis figyelmeztető jelzések létesülnek a lépcsők alján és tetején, valamint a kapuknál és a bejáratoknál. Gyengénlátók tájékozódását a térelemek (gyalogút, növényzettel fedett felületek, mellvédek, falak) eltérő megjelenése segíti. A burkolat csúszásmentes, egyenletes felületű, max. 0,5 cm felületi egyenetlenségű, szilárd kialakítású. A játszótér sérült látogató számára is megközelíthető, egyes elemei sérült gyermek számára is használhatók. A kerti információs feliratok Braille felirattal is kiegészülnek.

[...]

 

ÜTEMEZÉSI JAVASLAT

A megvalósításra több ütemezési lehetőség kínálkozik, és ezek közül Építtetői rangsorolás és döntések alapján lehet választani. A terv széles körben mozgásteret biztosít e döntések számára.

• I. ütem - Az építkezés indulhat a logisztikai bővítésekkel, a jelenlegi, az épületen belül működő szállítási lehetőségekre támaszkodva.

• II. ütem - A belső udvarok hasznosításával egyidejűleg, vagy ütemezetten. Az egyidejűség feltételezi a restaurátor funkciók ütemezéshez igazított kitelepítését.

• III. ütem - Fedett utca az alternatív bejáratokkal, a szállítási és gépkocsiparkolási feladatokkal. Gépházaik ehhez az ütemhez soroltan, a -2. szinten épülhetnek ki.

• IV. ütem - A kertrekonstrukció. Az I. – III. építési ütemek rugalmasan cserélhetőek, de minden esetben az I. ütem feladatai közé tartozik az energetikai bázisok térstruktúrájának bővítése, a technika szakaszos telepítésével. A sort befejező ütemként, a kertrekonstrukció zárja.

Egy – egy ütem megvalósításának időigénye 12 – 18 hónap. Együtemű vállalkozásba adás esetén ez az intervallum 24 – 30 hónapra csökkenthető.

 

---

pályamű szerzői: Mányi István (Mányi István Építész Stúdió), Gergely László (Stúdió G Bt.), Szabó Lajos (DU-PLAN Kft.), Bogár Péterné (TERTAK Kft.), Gergely Tünde, Martosi József (GEMA-Terv Kft.), Szigyártó Gábor (SMG-SISU Kft.), Balogh Andrea és Majoros Csaba (4D Tájépítész Iroda)