Programok

Makovecz Imre kiállítása Rómában

1/0
Hirdetés
1/0
Programok

Makovecz Imre kiállítása Rómában

2001.04.19. 22:00

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Makovecz Imre [1935-2011]

Makovecz Imre építész legjelentősebb munkáiból szerdán nyílt kiállítás a római La Sapienza Egyetem keretében működő Modern Művészetek Laboratóriumi Múzeumában.

Makovecz Imre építész legjelentősebb munkái láthatók azokon a tablókon, amelyekből szerdán kiállítás nyílt a római La Sapienza Egyetem keretében működő Modern Művészetek Laboratóriumi Múzeumában.

A kiállítást - amelyet Paolo Portoghesi, az olasz építészet egyik legnagyobb alakja nyitott meg - egyszerre álmodta meg néhány évvel ezelőtt Szabó Győző, a Római Magyar Akadémia igazgatója és Valter Boldrini építész, a római egyetem tanára. Összefogásuk eredményeként az ötlet megvalósításába bekapcsolódott az olasz felsőoktatási intézmény több más építésze és professzora, így Donatella Scatena Makovecz-kutató és Giancarlo Priori, és sokat tett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is. A kiállítás katalógusának összállításában tevékeny részt vállalt Parádi Ildikó Krisztina építészmérnök, aki nemrég a milánói egyetemen - Olaszországban elsőként - Makovecz Imre munkásságából doktorált. 

Makovecz Imre az MTI római tudósítójának elmondta: negyven "panelnek"  (építészeti alkotások színes fotóit tartalmazó tablónak) ad otthont ez a kiállítás, azokat időben visszafelé haladva, kronológiai sorrendben állította össze az alkotó. Köztük látható a nemrég Beneventóban készült terv, akárcsak a legutóbbi velencei bienállén kiállított számos rajz is. Makovecz elmondta: olasz kollégája, Paolo Portoghesi felismerte, hogy a Kelet-Európában született alkotások is képesek impulzust adni annak a Nyugat-Európának, amelynek jobb sorsa volt a miénknél. Az olaszok azért is fogékonyak erre a stílusra, mert építészetük közel áll a természethez és a kultúrához, művelői nem gondolkoznak végletesen mérnöki szempontok alapján, nem uralkodik rajtuk annyira a pénz, mint például az amerikai, az angol vagy a német kollégák jelentős részén - mondta a magyar építész.

Parádi Ildikó Krisztina úgy látja: az olaszok azért szeretik Makovecz alkotásait, mert érződik rajtuk a művész erős egyénisége, amelyben oly nagy a hiány a modern itáliai építészet berkeiben. Tetszik nekik az is, hogy alkotójuk szerves módon használja fel alapanyagként a fát, ez Itáliában meglehetősen ritka. Ugyancsak sikert arat olasz földön a sok jelkép, ami ugyancsak egyéni jelleget kölcsönöz a magyar építész munkáinak.

Paolo Portoghesi a kiállítás megnyitóján elmondta: Makovecz építészetének legnagyobb érdeme, hogy képes volt ötvözni a legmerészebb újítás szellemét a memória kritikus felhasználásával. Építészete saját népének gazdag és mély örökségéből merít, képes ugyanakkor egyetemes üzenetet intézni a világhoz. A magyar építész munkái azt bizonyítják, hogy vissza lehet állítani az ember és a természet között megbomlott egyensúlyt, új szövetséget teremtve közöttük - mondta Paolo Portoghesi.

(MTI)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.