Nemzeti Hauszmann Terv - elindul a budai vár rekonstrukciója?!

@lecsó: Nem kéglit, hivatalt. De ettől eltekintve egyetértek. És okulásul ideírom Salazar, a portugál diktátor történetét: a coimbrai pénzügy-professzorét, aki - szenvedélyes rózsakertészként - csak harmadik kérésre állt kötélnek, hogy odahagyva a rózsatöveit és a katedráját, a korai 1930-as évek gazdasági válságából kivezesse Portugáliát. Kivezette. Sőt ügyesen elkerülte a második világháborút, mi több, a vészkorszak idején, ezrek, tízezrek menekülési hídfőállásává tette Lisszabont. Majd - leider, leider - a dicsőség a fejébe szállván, a kora ötvenes években betiltotta az ellenzéket és titkosrendőrségére bízta a rendteremtés feladatát. Ezrek kerültek börtönbe 1974-ig, amíg - négy évvel Salazar halála után - egy Soares nevű szocialista poltikus óriási erőfeszítésekkel megmentette Portugáliát a salazari diktatúra kései utód-figurái és az Alvaro Cunhal vezetésével tettrekészen odapenderülő kommunisták kettős szorításából. 

@lecsó: A Versailles-i kastélynak vagy a Hoffburgnak jelenleg mi a funkciója? Vagy Schönbrunnak. A Gödöllői kastély is eléggé le volt pusztulva 205 éve. Gondolom szerinted azt is le kelett volna bontani.

 

Budapest turisztikai központjában van az épület, kétlem, hogy probléma lenne kihasználni.

@Tarzi: Tegnap jártam a várban. A Nemzeti Galéria bejárata mellett egy piaci standot láttam, lényegében elképesztően igénytelen módon, fadobozokból tákolt étterem szerűséget működtet ott egy merci terepjárós cigány maffiózó. Elnézést az etnikai és foglalkozásbeli jelzőkért, csak itt feltétlenül hozzátartozik a képhez, mert konkrétan erről volt szó és épp akkor ment ki a terepjárójával a tulaj a Munkásmozgalmi melletti kapun, amikor én is visszafelé sétáltam ott és le voltam döbbenve, hogy a Balaton déli parti maffiózós igénytelneség hogy költözhetett a várba. Hát ennyit arról, hogy a turisztikai központ hogy van kihasználva. Ugyanakkor rávilágított arra is, hogy lényegében a Vár déli fele egy holt zóna, nincs egy kávézó, egy étterem, semmi. Csak a járhatatlan állapotra morzsolódott kő"kockákon" egyensúlyozó-bukdácsoló turisták kielégítetlen kereslete, amit kerületet vezető haverok maffiózó haverjai már felismertek, de semmilyen más szerv nem. Pedig bőven lenne hely ott kialakítani megfelelő építészeti minőségű szolgáltató létesítményeket. Erre a felújítás során mindenképp oda kell majd figyelni.

 

Amúgy ide tartozik az is, hogy a budai vár története lényegében bontások és átépítések története. Felújítást itt nem nagyon csinált soha senki, hanem minden kisebb-nagyobb építkezési ciklus az újraformálásról, átépítésről szólt a kezdetektől máig. Szal ez itt a helyi hagyomány a várhegyen. Ettől függetlenül persze létezik az építészek között egy a rekonstruálható múlttól való indokolatlan ódzkodás. 

@Pákozdi Imre: A korlátlan hatalomnak nehéz lehet ellenállni. Ezért kellenek a fékek és ellensúlyok, és ezért baj, ha szándékosan leépítik ezeket. A Vár felújítása nyilván örömteli önmagában, de ha így haladunk, a 2020-as évekre leginkább az 1920-as éveket fogjuk visszaépíteni. Kupolával, mindennel. Az építész B-közepek lelkes lelátói szurkolása mellett. (Hiszen ez az ő Népstadionjuknak számít. Amit épp ezért nyilvánvalóan "ajándékba" fognak kapni a Vezértől és az ő Építészétől, az alanyi költőtől.) Éppen a napokban jelent meg a hír, hogy egy közvéleménykutatásban azt kérdezgették, akarnak-e a népek erősebb köztársasági elnököt. Megfelelő embert a megfelelő palotába.

"A Versailles-i kastélynak vagy a Hoffburgnak jelenleg mi a funkciója? Vagy Schönbrunnak. "

Az a funkciójuk, hogy emlékeztessenek a szerencsére LETŰNT múltra. Gondolod, hogy azok a szándékok, amelyek most építkezni akarnak a Várban, szintén a letűntséget akarják felépíteni? Az említett helyek kívül állnak a politikán abban az értelemben, hogy kevesen szeretnének változtatni a múzeum jellegükön. Ami alatt természetesen nem elsősorban az épület napi funkciójára kell gondolni, hanem az illető ország politikai berendezkedésére. De Versailles is rögvest problémássá válna, ha valamelyik hatalommal rendelkező politikus kitalálná, hogy király akar lenni.

@blogen: Tényleg nem bántani akarom, de ha a Savoyai Jenő lovasszobra mögött, a C épület árkádja alá, az MNG főbejárata mellé beépített fatákolmány lepte meg, akkor a mostani sétája előtt régen járt arra. Mert az bizony időtlen idők óta ott éktelenkedik. Ettől persze még botrány, igaza van. Amúgy tekintsük azt a barátságos kis vendéglátóipari zugot a Baán László-i műemlékvédelmi alapelvek kvinteszenciájának. Hiszen ki is már évek óta az MNG igazgatója? Kicsiny fagerendák, egy csöpp kis nádtető és farácsocska a neoreneszánsz, de mégis leginkább neobarokk kő- és téglamonstrum, a Királyi Palota titkos ráncaiban. Így mulatunk a Monarchia emlékei között. Mindenesetre az igazgató úr nem az ordítóan oda nem való, gagyi bisztót távolította el, hanem inkább a Galériát telepítené le a Városligetbe. 

@Pákozdi Imre: Igen az árkád alatt a konyhával, a kis átjárófolyosóban a konyhai zajok és szagok teljes spektrumával. Régen jártam arra igen, azért mentem fel, mert nagyobb holtidőm volt és körbenéztem egy kicsit az építkezések körül, mit változott a várhegy. És tényleg úgy néz ki, most hogy írja, mintha valami ideiglenesen bevackolt népesség mementója lenne, kis vályogból tapasztott falakkal az egykorvolt birodalom roggyant márványoszlopai között. Közel-keleten lehet ilyesmit látni öreg városokban, ahol méteresre szűkült sikátorokban itt-ott szabályosabbnak tűnő oszlopsorok kontúrjai tűnnek elő a borzalmas struktúrák alól a tervezettség jeleivel felvillantva, hogy voltak ott egykor nagyobb ígények is. Vajon, ha most a lovak közé dobják a gyeplőt, akkor a budai vár is domitianuszi stadion (ma Piazza Navona) transzformációján fog átesni?

@lecsó: Versailles és a Hofburg több száz éves, veretes, a dicsőséges múltat, a valamikori nagyhatalmi helyzetet felidéző, valódi műemlékek. A Budai Királyi Palota hauszmanni alakzata nem igazán műemlék; lényegében 1900 körül épült, historizáló, "hauszmanni" neobarokkos és neoreneszánsz épületként*. Ráadásul a Palota, hauszmanni állapotában, egyáltalán nem a dicsőséges múlt emléke, hanem a vereséggel és Trianonnal végződött I. világháborúba torkolló Habsburg elnyomás, pardon, uralom építészeti mementója.

Persze, ha egy messziről indult, pláne vidéki születésű kormányfő elhatározza, hogy ő bizony a Budai Várból fogja dirigálni az országát, akkor mindez - és minden - tök hiábavaló érvelés. Különösen, ha szándéka egybecseng a Nemzet Múzeumigazgatója, a sem múzeológusi, sem művészettörténészi, sem városépítészi végzettséggel nem rendelkező Baán László azon gyanítható szándékával, hogy Budapest főbb múzeumait látótávolságban maga köré gyűjtve, egy személyben irányítsa azokat.

* ami a mai Budavári Palotában valódi műemlék, a dicső magyar múltra és nagyhatalmi helyzetre emlékeztet, az a Zsigmond és Mátyás királyok által épített és 1948 óta felszínre hozott és bemutatott gótikus palotarész a kerttel...

@lecsó: Mi a Hofburg ma? Nemzeti Könyvtár és Sissi Múzeum. Mi ma Versailles? Kiállítási helyszín, múzeum. Mi Schönbrunn? Ugyanez. És a Louvre, a francia királyok ősi, párizsi palotája? Képtár és múzeum. Amikor Kádárék a Budai Vár a nagy nyilvánosság számára való megnyitása, kulturális hasznosítása mellett döntöttek, helyesen, európai előképek szellemében tették. Amikor pedig Janáky, Gerevich, Hidasi, Czagány, Kotsis és a többiek lemondtak egy akkoriban alig ötven éves építményi állapot méregdrága és inadekvát visszaállításáról, nem csupán a szocreál eszmei hatása, hanem a józan ész és a valós gazdasági lehetőségek hatása alatt cselekedtek. Itt most mindezek meghágására készülnek hozzá nem értő magyar férfiak, súlyos közpénzeken. Miközben éppen 110 milliárdos költségvetési nyirbálás van műsoron, az adóbevételek alacsony szintje miatt. Tudják hogy ez mit jelent? Azt, hogy nagyon nem dübörgünk, szó nincs a mindennapokat érintő gazdasági fellendülésről.

Orbán, Baán, Potzner, Mozsár amúgy elmehetnének egyszer Ozorára. Na nem a pszichedelikus fesztiválra (ami egyébként nem Ozorán, hanem a falutól kilométerekre, a nyílt mezőn lesz), hanem a faluba, mondjuk megnézni a 2002-ben rendbehozott Várkastélyt. Nagyon szép és hiteles építészeti, főleg belsőépítészeti és kiállításrendezői munka, igényes tárlatvezetéssel. És amíg az Ozora táblától, a község határától odajutnak, megtapasztalhatják ennek a ragyogó termőfölddel megáldott "kistérségnek" a mérhetetlen nyomorát. A falut az élettelen, omladozó centrummal, a bezárt boltokkal, a bicikliláncból készített köztéri kerítéssel (!), az elhanyagolt portákat, a szegénységet. A teljesen ellehetetlenült falu közepén az a szerény kis vár úgy áll, mint az ápoltság és a civilizáltság szigete. Na ez van, ezzel kéne valamit kezdeni a 150 milliárdos Liget-elcseszés és az 1250 milliárdos Budai Vár "rekonstrukció" álomvilága helyett. De nem közösségi vagy teleházat építeni vagy térkövezni, vaze please: mert az előző három köztér-rendezés benőtt maradványai még ott láthatók. Aztán mire mentek vele?

@Pákozdi Imre: A Budavári Palota műemlék. Ma még műemlék, ha az Államtitkár Úr nem döntött róla a héten. Nem létezik valódi-, kicsit-, nem igazán műemlék. A középkori királyi vár, az újkori várpalota Ybl Miklóssal, Hauszman Alajossal együtt műemlék. Az pedig ízlés kérdése, hogy kinek melyik tetszik jobban, a Hofburg-, a Versailles-i kastély együttes-, vagy a Budapesti Történeti Múzeum belső udvarának eredeti barokk homlokzata. Biztos vagyok benne, hogy az Építészfórum valamennyi olvasója büszke az egykori palotára és építész tervezőire. (Kivétel persze néhai ifjabb Janáky István, de Neki volt rá oka.)

Kinek jut eszébe Ybl Miklós és Hauszmann Alajos művéről a dicstelen történelmi múlt, a Habsburg elnyomás, az I. világháború, Trianon, Orbán Viktor és Baán László?

Amit az 50-es, 60-as években összebarmoltak a Budavári Palotán, arról lehetne esztétikai vitát folytatni.

@belter: Most, most kéne nem válaszolni. De a hatalom nyaloncainak egyszerűen nem lehet nem... Ki az az Államtitkár Úr, meséljen, maga sunyitó kis névtelen? Ki az az Államtitkár Úr, aki majd eldönti, hogy valami műemlék vagy nem? Bizottság nélkül, vita, nyílt vita, szakmai vita nélkül, egy rejtélyes Államtitkár Úr, egyszemélyben, a maga prezentálásában, Ön által lenyalva... Amúgy nyilván nem Hauszmann vagy Ybl művét vitatom. Ha állna, büszke lennék rá, nem mint műemlékre, hanem mint építészeti alkotásra, mert az Építész Urak csúcsra jártak, a legjobbak között voltak, a Budai Királyi Palota pedig a főműveik egyike. De azokat az épületeket elvitte a háború, és az azt követő szegénység, ember. A tét az újjáépítésük, egy újabb háború költségvetési terhe árán: erre mondunk nemet, és az indokok egyike a hauszmanni épületegyüttes műemléki és történeti értékének hiánya - no, mondjuk, viszonylagossága. További gond a szerepük. Én amellett érvelek, hogy a mai hasznosításuk rendben van, mert a Louvre, Versailles, a Hofburg és Schönbrunn előképeit követi, tehát a kulturális, nagy nyilvánosságú használatot valósítja meg.

@Pákozdi Imre: De, én most nem értem, hogy mi azzal a baj, ha mondjuk kap a KEH majd egy épületszárnyat?

Mondjuk ezt sem tudhatjuk biztosan, egyelőre csak annyit tudunk, hogy a hauszmanni külsőt kapja majd vissza a Palota. Persze ez is felvet egy fontos kérdést, ugye a kupola, mert a régi kupola visszaépítése min tudjuk nem olyan egyszerű.

Másrészt honnan tudjuk azt biztosan, hogy a fenti Államtitkár úr (gondolom az L. Simon Lászlóra gondolunk) nem kérte-e ki szakemberek véleményét?

Az újjáépítés is (most belsőre gondolok) sem olyan biztos, hogy teljes lesz, hiszen a kutatások még csak most zajlanak, hogy mit lehet meg érdemes újjáépíteni, miről vannak biztos forrásaink, terveink, minek mekkora lehet a költsége.

A BTM meg még az OSZK is marad a jelenlegi helyén, szóval a külső homlokzaton kívül semmi sem biztos, de már megy a háborgás, vagy éppen az áradozás, de mire fel? A bizakodás az más tészta

@kronosz: "Másrészt honnan tudjuk azt biztosan, hogy a fenti Államtitkár úr (gondolom az L. Simon Lászlóra gondolunk) nem kérte-e ki szakemberek véleményét?"

 

Nohát ez most a kérdésben a válasz klasszikus esete.

@Pákozdi Imre: Le style, c'est l'homme

http://www.origo.hu/itthon/20140714-l-simon-laszlo-szerint-uj-szemlelet-kell-az-oroksegvedelemben.html

Szakmai vitát fórumokon is lehet kezdeményezni, folytatni. Az Építészfórumon is. Gondolom azért íródott ez a remek cikk éppen itt. Szeretnék ajánlani egy alig ismert könyvet: Kalmár Miklós: Historizmus Századforduló

ISBN 963 19 2243 X

A 239-240. oldalon szó esik műemléki és történeti értékekről.

@belter: A stílus maga az ember, egyetértek. Ön szerint mit tükröz, milyen emberi, gondolkodási, mérlegelési stílust, milyen döntéshozatali viszonyokat mutat a következő mondat: "Ma még műemlék, ha az Államtitkár Úr nem döntött róla a héten." Első olvasásra azt hittem, ön ironizál. De nem! Úgyhogy rám marad, hogy mondatának helyénvaló, gunyoros fordítását megadjam. Tehát: "a héten, legkésőbb a pénteki mákostészta előtt - azt mindenki szereti - az Államtitkár Úr dönt a Királyi Palota műemléki státuszáról". A maga mondata ugyanis semmiféle szaktestületiséget, demokratikus döntési rendet, algoritmust, visszacsatolást, szándékot a vélemények figyelembevételére nem enged sejtetni. 

Elolvastam a belinkelt cikket. Említésre kerül benne a társadalmi egyeztetés, a széleskörű vita. Csakhogy ugyanúgy, ahogy a Liget Budapest esetében. (Először a kormányhatározat a megvalósításról, azután a törvény a többi törvény és a demokratikus önkormányzatiság meghágásáról, utána a nemzetközi pályázat kiírása, ezt követően a nyilvános vita...) Itt is: Előbb a koncepció-pályázat, utána a kormányhatározat, a három (!), a projekt végrehajtásáért felelős kormányhivatalnok kijelölése (Fürjes Balázs, Lázár János, L. Simon László), utána a széleskörű társadalmi vita belengetése. Tudja mi ez, nyájas ismeretlen? Álságos visszaélés a demokráciával, a szubszidiaritással, a társadalmi együttélés Európában járatos kormányzati rendjével. Ez a stílus, na ez az, ami jellemzi "az embert": a hierarchiában készségesen szerepet vállaló teljes társaságot, élén a miniszterelnökkel (kis "m", naggyal az Országgyűlést írjuk, no meg ön az Államtitkár Urat).

@Pákozdi Imre: Bizony, bizony. Eljött az ideje a Magyar Királyság (székhelye) helyreállításának.

@nagylaszlo71: Szerintem elég lesz a hisztiből.

@nagylaszlo71: Miért, nem működik? Még meg se nyitották, még nem mondhatott csődöt. No persze ha arra gondolok, hogy néhány évvel ezelőtt ugyanezt a saját pénzéből akarta egy vállalkozó megcsinálni, de őt az önkormányzat kiebrudalta a projektből, majd néhány évig altatta a sztorit, hogy az adófizetők pénzén a haverok felügyelete mellett és kivitelezésével megcsinálta ugyanezt, akkor egyetértek: a Várbazár a csőd emlékműve.

@nagylaszlo71: "De az, hogy ’itt egykoron vár állott és falak’ az nem lehet kiindulási pontja semminek, csak valami teljesen öncélú építészeti onanizálásnak."

Miért ne lehetne? Már Kant is megmondta, hogy az a szép, ami érek nélkül szép, vagyis ami minden funció vagy belemagyarázás nélkül, ha úgy tetszik öncélúan tetszik.

"Hogy Sólyom László alkotmányozási kényszeres kitételét idézzem szabadon: jelenleg NINCS építkezési kényszer a Várhegyen"

 

Jajj. Ez kemény volt. Miért is érzett volna Sólyom kéynszert arra, hogy megváltoztassák a dédelgetett torszülöttjét.

@nagylaszlo71: 2. Miért elítélendő a visszaépítés, ha elpusztított építészeti értékről van szó? Miért ragaszkodunk az értéktelen, az elavult, a korszerűtlen átépítésekhez csak azért, mert öregebb, mint mi magunk? Egyáltalán mi a jó a mai lepusztult, 60-as évek rossz leheletét árasztó állapotban? Ezt tartom a városvédelem/városvédők legfőbb tévedésének és ez vonatkozik Városliget kérdésére is.

A Budavári Palota újjáépítése során, a Várkert Bazár területén máris születtek kortárs építmények (rozsdásvas mozgólépcső tető, lépcsőházak, liftházak, folyosók, gyilokjárók). Ezek jól látszódnak a pesti Duna-partról és részei az UNESCO Világörökség területének. Ezeket lehetne elemezni esztétikai-, építészeti-, műemlékvédelmi szempontból.

@belter: Mert abban egy építész számára se pénz, se dicsőség. Ráadásul nem is eléggé progresszív (ez utóbbi irónia volt).

@belter: Sok kérdés bennem is megfogalmazódott, bár én nem vagyok a teljes visszaépítés híve, pontosabban nem feltétlen.

@blogen: Nem is rossz elképzelés. Számomra tetszetősebb, mint azok a pályázatok, amiket az indexen láttam az elmúlt évekban a témában, vagy akár a Flanszteren a 20-as/30-as évekből.

Mondjuk én inkább valahogy tükrözném a nyugati homlokzatot a körút felőli oldalra, mert szeritnem az egy nagyon finom megoldás, és több szabad tér maradna előtte.

@Tarzi: Az épület tömegéhez képest hiányzik róla a hangsúlyos elem, aminek a révén egy nagy térrel szemben funkcionálni tudna. Unalmas és lapos lenne, amit szűk városi utcában nem érzékelsz. Mivel a meglévő utcai homlokzat nem arra lett tervezve, hogy nagy szabad térség előtt álljon és az épület alaprajza sem teszi lehetővé az egyszerű tükrözést, mert a homolokzat ritmusát a meg nem épült belső szárnyak diktálják (kis belógó csatlakozások a belső udvarba készültek csak el), amelyek a körút felőli részen nem jelentenek realitást. Ugyanakkor, más ritmusban, de 90%-ban tükröztem én is, csak a kihangsúlyozott főbejárat és a kupola a 10% eltérés, aminek az alapvető formáját a bécsi Karlskirchéről emeltem át.

@blogen: OFF

Ezzel - mármint hogy feltétlenül kellene egy nagy, domináns kupola - nem értek egyet. Nagyon sok olyan tér van, aminek egy-egy épület dominns elem/kupola nélkül tud hangsúlyos eleme lenni.

Viszont vissza térve a helyszínre, nekem már régóta szúrja a szemem a Károly körút Király utca és kb. Dob utca közti szakasza (kivéve talán a déli sarokház a kis toronnyal).

Ha újra lenne Budapestren tudatos várostervezés, azt a részt kibontatnám, mert bár a Madách-házak önmagukban figyelemre méltó alkotások, de legalább anynira nem illenek a legbelebb belvárosba, mint pl. a Kálvin-téri förmedvények.

Az ilgy felszabadult terület pl. nagyszerű helye lett volna a Nemzeti színháznak.

ON

Ami a várnegyed felújítását illeti, a neten számos helyen fellelhető, fekete-fehér fotókon kívül tudható, hogy esetleg vannak-e jobb minősíégű - akár szíbnes - felvételek az egyes épületek belsejéről? Különös tekintettek az elpusztult freskókra, díszítésekre.

@blogen: A Budavári Palota jelenlegi kupolája az évtizedek alatt beleégett a szemünkbe, Budapest látképének legkarakteresebb építészeti elemévé vált.

Elfogulatlanul nézve azonban ez sajnos nem egy jól sikerült Martinelli kupola, hanem egy ritka rossz Hidasi Lajos kupola 1960-ból. Hamisítatlan szocreál a szocreál korszak után.

Mind tömegében, az eredeti barokk kori és historizáló épülettömbhöz viszonyítva, mind formájában, részletképzésében, mind vasbeton anyagában vállalhatatlan. Bátran, tiszta szívvel visszabontható.

A Központi Városházát meghagynám Anton Erhard Martinellinek. Ő tényleg jó kezű mester volt, sajnos ma már az egykori tere sem őrzi nevét.

Ha valami jó terv volt, akkor az id. Janáky István tervváltozatai 1951. és 55. között:

http://logosz.tumblr.com/post/91731281027/eidosz-1-5-id-janaky-istvan-kozepulettervezo

 

@belter: "Pontosan erre az egy félmondatra vártam harminc évig egy felelős államférfitól."

^^ Én is.