Nyelvi gyarmatosítás?

A Magyar Szabványügyi Testület angol nyelven bevezette az EC szabványokat, kiegészítve egy jóváhagyó közleménnyel, majd második lépésben visszavonta a hasonló tartalmú magyar nemzeti szabványokat. Az építés status quo-ját képezik a szabványok, ezek nem csíkos-pöttyös könyvek, hanem nagyon bonyolult mérnöki és jogi szaknyelven megfogalmazott alapdokumentumok. A környező országokban mindenhol sikerült ezeket állami pénzből honosítani, csak nálunk nem. A szaknyelv elsorvadásáról, a felelősség ide-oda tologatásáról és ennek szerteágazó, hosszútávú következményeiről Dr. Rigó Mihály ír, és egyben ötletes javaslatot is tesz a közfeladat elvégzésének kikényszerítésére.

 „Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, És áhitattal ejtsétek a szót,
A nyelv ma néktek végső menedéktek, [...]
E drága nyelvet porrá ne törjétek,
Ne nyúljon hozzá avatatlanul Senki"

(Reményik Sándor)

Körülbelül egy évtizede zajlik a vita az EN, EC szabványokról. A viták részben azok tartalmáról, az eddigi hazai szabványokhoz való viszonyáról és főleg magyarra fordításukról szólnak. Ha az igazat akarom írni, akkor megállapíthatom azt, hogy alig, vagy egyáltalán nem jutottunk előbbre. A Magyar Szabványügyi Testület angol nyelven bevezette az EC szabványokat, kiegészítve egy jóváhagyó közleménnyel, majd második lépésben visszavonta a hasonló tartalmú magyar nemzeti szabványokat. Nem tudom, hogy ezt pl. Franciaországban meg merte volna-e tenni? Nem törölték volna-e nevének első harmadát azonnal?

Az alábbiakban javaslom, hogy az eddigiektől eltérő irányba tegyünk egy lépést, hátha az segít. Kezdjük az ehhez szükséges fogalmakkal (a Wikipédia segítségével):

• diszkrimináció: „A szociológiában: modern használatban ez olyan megkülönböztető bánásmód (cselekedet, tevékenység, kijelentés, elmulasztott tett, viselkedés), mely az egyén (személy) vagy a csoport esélyegyenlőségére hat. A hatása lehet negatív vagy pozitív, módszere pedig nyílt vagy burkol.
• „A hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció vagy negatív diszkrimináció a szociológiában ösztönös vagy tudatos kirekesztő, megalázó cselekedet. Indítéka lehet a fölérendeltség (uralom, elsődlegesség, dominancia) megszerzése vagy megtartása az embercsoporton belül vagy csoportok között. Az egyenlő bánásmód elvével ellentétes eljárás. Általa létrejön az esélyegyenlőtlenség, a gazdasági vagy a társadalmi igazságtalanság, melyet a meglévő elsődlegesség, privilégium, aránytalan mentelmi jog, protekció vagy a protekcionizmus bármelyike jellemez. Ürügye pedig a személy vagy embercsoport másiktól eltérő tulajdonságáról (másságáról) szerzett ismeret."
• „Burkolt diszkrimináció akkor fordul elő, amikor egy látszólag semleges előírás, ismérv vagy gyakorlat kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe hoz valakit. A burkolt megkülönböztetés egyik példája: amikor munkára jelentkező embereket vizsgára köteleznek valamely nyelvből, noha a nyelv ismeretére nincs is szükség a munka ellátásához. Az ilyen vizsga sok olyan embert kirekeszthet, akinek más az anyanyelve."
• „A hivatalos nyelv az az egy vagy több nyelv, amelyet egy adott állam (vagy szervezet) a hivatalos működése során használ
• A demokrácia modern felfogása szerint a polgároknak alapvető joguk anyanyelvük szabad használata és hogy hivatalos ügyeiket anyanyelvükön intézhessék"

Ez a mondat nagyon lényeges egy olyan országban, amelynek politikusai 20 éve fennen hirdetik a demokrácia megvalósulását. Magyarországon 1836., 1844 óta hivatalos nyelv a magyar, őseink hatalmas küzdelmének köszönhetően. Kazinczy és más nagy hazafiak 1770. és 1870. között, egy évszázad alatt illetve egy évszázadon át újították nyelvünket, kb. 10000 szóval gyarapították, kifejezőképességét növelték. Így lett a magyar a világ legszebb nyelve, amellyel minden kifejezhető.

Egy figyelembe veendő érdekesség: az EU-ban hivatalos nyelvek: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén. Az EU minden jogszabályát valamennyi hivatalos nyelvre lefordítják. Az EU alkalmazottainak ezért több mint ötöde (!) tolmács vagy fordító. Lehet, hogy az EU-ban hivatalos nyelv a magyar, de Magyarországon nem?

Mi a hivatalosnak tekinthető vélemény? Az alábbi idézet, melyet az igazságügyi minisztérium szakállamtitkárának az önkormányzati minisztérium szakállamtitkárához írt leveléből vettem, talán jól képviseli a „hivatalos" álláspontot:

• „A szabványok magyar nyelven történő megjelentetésének problematikájával kapcsolatban tájékoztatom, hogy a kérdés folyamatosan napirenden van a Magyar Szabványügyi testületben (MSZT), amely a Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete, és mint ilyen, felelős a nemzetközi és európai szabványok nemzeti szabványként történő közzétételéért. A kérdés azonban anyagi vonzatú, ugyanis az MSZT csak abban az esetben tudja minél több szabvány fordítását finanszírozni, ha ehhez megfelelő anyagi fedezet áll rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy az MSZT független köztestület, amely költségvetésével maga rendelkezik, a kormányzatnak (és így az IRM-nak) nincs ráhatása arra, hogy az MSZT mely szabványokat fordíttatja le, illetve milyen mennyiségű szabványt fordíttat le." (www.heveskozig.helyinfo.hu)

Tehát ez egy „problematika", amely ráadásul „folyamatosan napirenden van", ennek ellenére ügye sehová nem jut. Érdekes az is, hogy a levél szerint az MSZT a Köztársaság szabványügyi szervezete, a felelősség tehát az övé. Ahhoz azonban, hogy ennek megfelelően járjon el, pénzt megbízójától nem kap. Hasonló helyzettel másutt is találkozhatunk (pl. az önkormányzatok, a MÁV, stb.). Írva vagyon az is, hogy a Köztársaság szervezete független köztestület. Tehát akár lehetne bűnös is.

Marad a magad uram? Komolyan gondolja valaki azt, hogy egy angol középfokú vizsgával nekiállhat fordítást barkácsolni? El lehet ütni a gondot azzal, hogy tetszettek volna idegen nyelvet tanulni? Vagy: tessenek sürgősen megtanulni angolul?

A fordítás sajátosságaira, szépségeire és nehézségeire hívja fel a figyelmet a Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete (www.mfe.hu). Bár jogi vonatkozásokat taglal, a műszaki szakszöveg, főleg jogi vonatkozásokkal, mindenben hasonló:

„Jogi szövegek fordításánál figyelembe veendő tudnivalók:

A jog témakörével azért kell külön is foglalkoznunk, mert gazdasági szöveg alig akad valamiféle jogi vonatkozás nélkül, s a jogi témák, terminusok műszaki szövegekben is egyre gyakoribbak.  …A jogi kifejezés rendkívül nehéz és nehézkes, a műszaki kifejezésmód szöges ellentéte. Ha ugyanis a műszaki nyelv mindent világosan, pontosan és egyértelműen igyekszik kifejezni, a jogi nyelv előnyben részesíti a ködösséget, a többértelműséget és a pontatlanságot. Ezt a jogászok persze tagadják, de amióta jogszabályok léteznek, a hatalom rendszerint arra törekszik, hogy lehetőleg minél szélesebb diszkrecionárius keretek között alkalmazhassa a - bizonyos mértékig a saját kezét is megkötő - tételes jogot. A nem törvényhozási és nem bírói jogi aktusok: az államközi és magánjogi szerződések, a magánfeles írásos megállapodások (például a biztosítási szerződések) meg éppen bővelkednek homályos részletekben. A jogi szövegek másik jellegzetessége a véget érni nem akaró mondatkígyók láncolata, amelyet meg lehet ugyan indokolni a formális építkezés szerkezetével (cikkelyek, pontok, bekezdések), de tagadhatatlan, hogy közvetve szintén a ködösséget szolgálják. …"

Példa az egyes fogalmak tartalmára, definiálásának bonyodalmaira függetlenül azok jogi vagy műszaki jellegétől:

„Svájcban például ún. prezidenciális kormányforma van érvényben, ami azt jelenti, hogy a Bundespräsident egy személyben államfő és kormányfő. Nem így Ausztriában, ahol a Bundespräsident mellett ott áll a Bundesregierungspräsident és Németországban, ahol ott áll a Bundeskanzler.

Az Egyesült Államokban szintén nincs külön miniszterelnök, s a miniszterek a puszta secretary (titkár) címet viselik. Az államtitkár, vagyis a Secretary of State külügyminiszter, éspedig szövetségi külügyminiszter, nem pedig valamelyik szövetségi állam minisztere, amire a névből egyébként következtetni lehetne. Nagy-Britanniában a miniszter Secretary of State, a külügyminiszter Foreign Secretary. A kormányfő Prime Minister, de ezt a nevet újabban a franciából átvett Premier szóval helyettesítik. Franciaország miniszterelnöke Président du Conseil. A franciák kézzel-lábbal tiltakoznak az angolból reimportált Premier Ministre alak ellen.

A tartományi miniszterelnök Ausztriában Landeshauptman. Ezt az összetett szót tehát lehetőleg ne fordítsuk magyarra az ‘országos kapitány’ szó szerinti egyenértékűséggel! Németországban a Land-ok élén viszont a Ministerpräsident áll. A svájci kantonális miniszterelnök Landmann vagy Präsident des Regierungsrates, ti. a Regierungsrat a kantonális kormány.

Az Egyesült Államok minden egyes tagállamának az élén viszont kormányzó, governor áll. A Bundesrat Svájcban kormány és miniszter. A Ständerat felsőház és felsőházi tag, a Nationalrat alsóház és alsóházi tag. A Grosser Rat kantonális parlament. Természetesen mindezen kifejezéseknek megvannak a maguk francia és olasz ekvivalensei, mert bár a Bund-nak négy hivatalos nyelve van, az alkotmányt csak három nyelven szövegezték meg.

Külön „csemegék" az olyan metonimiák, mint a francia Elysée (köztársasági elnök) és a Matignon (miniszterelnök), a volt birodalmi német Wilhelmstrasse (külügyminisztérium), a volt osztrák-magyar Ballhausplatz (külügyminisztérium) stb. Az UK angol Downing Street viszont a teljes brit kormányt jelenti, mert a legfontosabb kormányhivatalok ebben az utcában helyezkednek el.

Mindez jól szemlélteti, hogy nem lehet egyszerűen angolból, franciából vagy németből fordítani. Mindig tisztázni kell a forrásnyelvi szöveg eredetét, mert e nélkül a helyes értelmezés gyakorlatilag lehetetlen. A közigazgatási beosztás még a kormányformánál is bonyolultabb, s kétséges, lehet-e ezen a területen teljes értékű egyenértékűségekre találni."

Biztos találnak mérnök kollégáim hasonló példákat a műszaki szakterületre is. Ha majd lesz Magyarországon bírósági ügy a fogalmak fentiekhez hasonló eltérő értelmezése miatt, majd jusson eszünkbe: kár volt angol szöveget Magyarországon szabványként elfogadni.

Hogyan készül egy „rendes" fordítás?

„Az európai betonszabvány nem túl régi, az EN 206-1 számú szabványt 2000-ben tették közzé, majd viszonylag hamar, 2002 januárjában már Magyarországon, magyar nyelven is bevezetésre került. Az, hogy ehhez a szabványhoz szükség van nemzeti alkalmazási dokumentum-ra, NAD-ra, hamar kiderült. E tárgyban először 2000. október 16-án dr. Balázs L. György egyetemi tanár szobájában ült össze a beton hazai szakértőinek egy csoportja, valamint a Magyar Betonszövetség képviselője, akik ad hoc bizottságot alakítottak a NAD elkészítésére."

• „A betonszabvány NAD-jának elkészítésére dr. Balázs L. György vezetésével alakult ad hoc bizottság próbált megbízót keresni. A betonszabvány mielőbbi elkészítésében és bevezetésében szakmailag érintett szervezetek, nevezetesen:
  
  a Magyar Mérnöki Kamara,
  a Magyar Betonszövetség,
  a MÉASZ,
  az ÉVOSZ,
  az ÉMI,
  a Szilikátipari Tud. Egyesület,
  a Magyar Cementipari Szövetség
  
  közös levélben több helyre is folyamodott a NAD ügyének anyagi támogatásáért, de attól elzárkózott a GM is, az építésügy akkori gazdája az FVM is, a közúti innováció gazdája az ÁKMI is, érzéketlen maradt az Építési Fórum nevű politikai alakulat is. Világossá vált, hogy itt a szakmát képviselő fentebb felsorolt szervezeteknek kell a zsebükbe nyúlniuk, ha valamit akarnak. A felsorolt szervezetek innen kezdve sorra kihátráltak a témából, magára maradt a 28 tagvállalat alapította Magyar Betonszövetség, mely végül 2001 októberében egyedül adott megbízást a BME Építőanyagok és Mérnökgeológiai Tanszékének a NAD, az MSZ 4798-1 elkészítésére. A Betonszövetség főtitkára, Szilvási András 2002. augusztusában kötötte meg bruttó 5.750.000.-ért a szerződést a BME Beton Bizottságának képviseletében, dr. Balázs L. György tanszékvezetővel."
• „Az elkészült szabványtervezetet a Beton Bizottság véleményezésre széles körben szétküldte, majd a beérkezett észrevételek alapján javította. Ezen túlmenően a tervezetről 2003 május 26-án országos szakmai vitát rendezett a BME-n. A Magyar Betonszövetség 2003 április 29-én rendelte meg a Magyar Szabványügyi Testületnél, az MSZT-nél, a készen hozott szabványtervezet bevezetését. A bevezetés szó nagyjából az alábbi tevékenységeket takarja: a szabványjavaslat műszaki bizottsági jóváhagyása, a notifikációs eljárás lefolytatása, a szabványkézirat nyelvi és módszertani lektorálása, a szabványkéziratok jóváhagyása, a nyomdai előkészítés és nyomtatás, a szabvány közzététele.
• Az MSZT-nél a szabványtervezet a 26 fős, 107-es számú műszaki bizottság, a Beton Szabványosító Műszaki Bizottság elé került. A bizottság titkári teendőit az MSZT szabványmenedzsere, Kutassy László látta, látja el. A bizottság elnöke előbb Dr. Újhelyi János, később Dr. Erdélyi Attila voltak. A Műszaki Bizottság, az MB 107, még jó ideig elvitatkozott az anyagon, majd annak lektorálásával Dr. Erdélyi Attilát bízta meg. A szabvány végleges formája Dr. Kausay Tibor számítógépén 2004. június 26-ára állt össze. És itt újra előjöttek a finanszírozási problémák."
  
  (www.mernokujsag.hu; dr. Hajtó Ödön)

Tehát: ne legyenek illúzióink!

Mekkora összegről lehet szó?

„Az MSZT a Magyar Szabványügyi Testület a Magyar Betonszövetség által 5.750.000 forintért elkészíttetett szabvány tervezetet újabb bruttó 3 millió forintért vállalja bevezetni." (dr. Hajtó Ödön). Ja, ez csak egyetlen szabvány. 2004-ben 212 EU szabvány fordítása (kb. 5700 oldal) költsége 147 millió Ft volt. (www. pbkik.hu). Ki tudja pontosan mennyit kellene fordítani, a magyar valóságba ültetni? Egy évszázaddal ezelőtt hasonló játszódott le, amikor elődeink megvédték a magyar nyelvet a német elnyomástól. A történelem ismétli magát? Német vagy angol, nem mindegy?

A magyar nyelv sajnálatos válságáról, sorvadásáról, melyre a tervezett intézkedés nagyon rásegítene:

• Szemelvények az MTA Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság ülésén elhangzott előadásból (Kiss Jenő: A magyar nyelv és az Európai Unió" - www.c3.hu):
  
  „Társadalom és nyelv egymást föltételező voltából az is következik, hogy a társadalmi versenyképességnek része a nyelvi versenyképesség. (Ez utóbbin nemcsak a közösségek anyanyelvi, elsődlegesen tehát belső piaci, hanem nemzetközi nyelvi, azaz külső piaci versenyképességét is értjük.)". [...] Ne kerteljünk: a nyugat-európai érdekszféra kiterjesztéséről, illetve „három birodalmi [az angol, a francia és a német] nyelvpolitika koalíciójáról és egyúttal versenyéről van szó. [...] Ha tehát az értelmiségi elit tisztában van azzal, hogy a szaknyelvek fejlesztése nélkül anyanyelvének versenyképessége előbb-utóbb csökken, akkor tudatos döntést tud, illetőleg kell hoznia. [...] Ha szakmai kérdésekről megfelelő magyar szókincs hiányában csak angolul tudunk majd egymással tárgyalni…, akkor félő, hogy nyelvünk elveszíti fejlődőképességét s ennek következtében előbb-utóbb elsatnyul, s alkalmatlanná válik a kommunikációra"
• „A társadalmat szolgáló infrastruktúra műszaki szakmai kérdései iránt a rendszerváltozás óta egymást követő kormányok egyre kevésbé fogékonyak. Ringatjuk-e még magunkat abban az illúzióban, hogy egyszer valamikor számíthatunk egy kormányra, vagy belátjuk, hogy a társadalmi szervezetek és a köztestületek, a tervezők és kivitelezők összefogásával, saját költségünkön kell a köz érdekében cselekednünk, és az építésügy, a vízügy, a közlekedésügy, stb. technikai kérdéseit rendbe tennünk? Jogos a kérdés, hogy akkor miért fizetjük a sok adót, ha ellenében az állam a közfeladatokat nem végzi el? Ez egy ilyen ország." (Dr. Hajtó Ödön)

A www.asa.hu szerint az EU-hoz csatlakozott országok közül Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Észtországban állami segítséggel már megoldották a szabványok honosítását, fordítását és kiadását. Nekik hogyan sikerült az, ami nekünk nem? Ki a felelős? A lényeg: a feladat megoldható! Az eddigiekből nyilvánvaló az, hogy a Magyar Mérnöki Kamarát rendesen bevitték a labirintusba, melyből talán ki sem fog találni. Ismerjük el, hogy az elmúlt évtized igyekezet, próbálkozásai semmit sem eredményeztek.

Javaslom végül azt, hogy forduljon a kamara az esélyegyenlőségi ombudsmanhoz, akadályozza meg, vonassa vissza a bevezetni szándékolt angol nyelvű „magyar nemzeti" szabványt. Az Esélyegyenlőségi Hivatalhoz kellene fordulnunk a 2003. évi CXXV. törvényre hivatkozva, amely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szól.

Kérje a MMK 17500 magyar mérnök nevében megakadályozni a nyilvánvaló versenyhátrány közeljövőben tervezett törvényesítését, megakadályozni a mérnöki munkanélküliséget, megakadályozni egyetlen rendelettel a magyar mérnökök nagy részének partvonalon kívül helyezését, megakadályozni a külföldi, főleg a multik védernyői alatt dolgozó mérnökök jogtalan, sőt törvényesíteni szándékozó versenyelőnyét, a nemzeti nyelv sorvasztását, lényegében Magyarországon az angol hivatalos szakmai nyelv bevezetését.

Ha a MMK valóban szolgáltató kamara, akkor a magyar mérnökök érdekében lépnie kell, teremtse meg a magyar nyelv és a magyar mérnök esélyegyenlőségét Magyarországon 20 évvel a demokrácia „kitörése" után.

A megkezdett folyamat egyértelműen nyelvrontási folyamat, melynek lépései:

„Apuka egy vendéglőben dolgozott.
Apuka egy pub-ba(n) dolgozott.
Apuka ott a pub dolgozott.
Apuka dolgozott a pub.
Apuka dolgozott int he pub.
Apuka worked int he pub.
Daddy worked int he pub."

Kovács Magdolna: Az ausztráliai magyarok nyelvvesztése (www.mtaki.hu)

A nyelvrontás angolul és még több nyelvben is barbarism(us)!

• „A nyelvromlás tehát nem ragadható meg, bár azért egy végső stádium, a nyelv kihalása nagyon is tényszerű. A nyelv nem úgy romlik, nem úgy hal meg, hogy például halálra issza magát vagy Dunába ugrik, hanem oly módon, hogy beszélői úgy döntenek, nem nagyon akarják már használni. Először csak a szaknyelvekben nem, azután az oktatásban, majd a nyilvános tereken. Végül csak a nagymama suttogja unokája fülébe a régi – anyanyelvi – varázsszavakat. Így lesz az anyanyelvből – nagyanyanyelv, majd az sem. Tehát nem a nyelv, hanem a nyelvhasználat színterei, végtére is mi, emberek „romlunk" (nyilvánvalóan a környezet hatására)."
• „Nyelvromlás – a magyar nyelv esetében – jelenleg nyilvánvalóan nincs, hiszen ma magyar nyelven mindent ki tudunk fejezni, minden szakterület művelhető anyanyelven."
  
  Balázs Géza: Romlásnak indult … (www.tanszertar.hu)

Nem is vagyunk már messze, hiszen:

• „Neves professzor szerzőm, amikor azt javasoltam, hogy kéziratában a különböző angol szavak helyett valami jó magyart kellene találni, a következőképpen válaszolt: ezt civilizált nyelveken így írják. Kinevetnék a szakmabeliek, ha az elfogadott nemzetközi (értsd: angol) helyett nem is igazán jó magyar fordítást használna. Érettségi találkozón egykori padtársam (ma egyetemi tanár, a tudomány doktora) kijelentette: magyarul nem érdemes publikálni, magyar nyelven könyvet kiadni kidobott pénz."
• „Emlékezzünk csak a nyelvújítás előtti Magyarországra! A hajdani leírások megörökítették, hogy az .úr és az intelligencia. (ma értelmiségnek mondanánk) magyarul csak a kocsissal, cseléddel, fogadóssal, miegymással beszélt. .Komoly. dolgot latinul vagy németül . kinek hogy adta a tudománya. A nyelvújítás mozgalma egyébként nem magyar találmány, más . nálunk nagyobb vagy kisebb - nemzetek is végigcsinálták. Hogy manapság divatos szóval éljek: akkoriban nagyon .európai dolog. volt. Megkockáztatom a feltételezést: ha az egyetemi oktatást, a tudományos könyvkiadást, általában a tudás átadását teljesen átállítjuk idegen nyelvre, kettészakad az ország. Egy valamilyen szinten magyarul beszélő köznépre és egy képzett, iskolázott, de nem magyarul beszélő elitre. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy visszafejlődünk. a nyelvújítás előtti állapotba. Csak sokkal gyorsabban. Mivel a tudomány ma sokkal gyorsabban fejlődik, ez a nyelvi kettészakadás valószínűleg gyorsabb lenne, mint amilyen a nyelv korszerűsítése volt. A nyelvújításhoz kétszáz év kellett, a visszaúthoz  ... nem, ne találgassunk! Rémlátomásnak ennyi is elég."
  
  Nagy Tibor: Nyelvújítás visszafelé? (Magyar orvosi nyelv 2002.)

A nagy ívű fejlődés következményeként 2009-ben ugyanott tartunk, mint 1778-ban: „Minden Nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem." (Bessenyei György)

Új nyelvújítás és újabb 100 év küzdelem vár ránk?

Szeged, 2009. december 16.

Dr. Rigó Mihály

Névjegy

dr. Rigó Mihály okleveles erdőmérnökként végzett Sopronban, az Erdészeti és Faipari Egyetem (ma Nyugat-magyarországi Egyetem) erdőmérnöki karán. Ezt követően elvégezte az okleveles építőmérnök képzést a Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karán, közlekedésépítési szakán. Ugyanitt, a Műegyetemen, szerzett útépítésből egyetemi doktori címet, később megszerezte a térinformatikai szakmérnök diplomát. 37 éve dolgozik a közútnál, ennek zömét tervező mérnökként, majd 9 évig Csongrád megye állami közútjainak főmérnökeként. Az egyik utolsó átszervezés óta, 2005-től az országos közúti szervezetnél megyei műszaki osztályvezetőként dolgozik Szegeden. Az ország első egysávos körforgalmú csomópontját - francia minta szerint - ő tervezte az 55 sz. főúton. Kezdeményezte a Nemzeti Útfelújítási Programot, a rendkívül elhanyagolt állami úthálózat felújítása céljából. Cikkeit zömében a Közlekedésépítési Szemle publikálta, de írásai a Mélyépítő Tükörkép Magazinban is rendszeresen megjelennek.