Nézőpontok/Kritika
„…ötszáz, bizony, dalolva ment…”
2014.09.26. 09:05
Széljegyzetek a Városliget pályázat első fordulójának „szigorúan titkos" zárójelentéséhez. Sári István építész-urbanista véleménye.
Bizonyára sokan egyetértenek - velem együtt - a zseniális lengyel futurológus Stanislaw Lem kissé szarkasztikus megállapításával, amely a „Summa technologae" c. művében olvasható, azaz hogy: „nincs szomorúbb annál a költőnél, aki verseiben milliók nevében szenved, holott csak néhányan olvassák." Pedig, most valami hasonló dologra készülök. Persze nem milliók, „csupán" több száz szakember nevében, akik munkájukkal részt vettek a „Városliget" pályázat első fordulójában, nem kerültek be a második fordulóba, de mindmáig nem kaptak semmilyen érdemi indoklást a nagyérdemű zsűri döntésének okáról.
Természetesen elfogadhatónak tartom azt a mentséget, hogy csaknem ötszáz pályaműről kellene bírálatot írni, de van elég gyakorlott szakember a Bíráló Bizottságban, akik egymás között testvériesen megosztva a feladatot, egy hosszú hétvégén játszi könnyedséggel ezt meg tudnák tenni. Arról nem is beszélve, hogy az első fordulót csak a „Zárójelentés" teljes szövegének megszavazása után, a zsűritagok sajátkezű aláírásával történő ellenjegyzésével lehetett volna lezárni.
Ami azonban ennél is fontosabb, hogy a zsürielnök, Baán László sajtónyilatkozata több helyen alapvetően téves állításokat, még több helyen pedig vaskos csúsztatásokat tartalmaz, amelyek feltétlen korrekciót igényelnek.
Az a tény, hogy a pályázati kiírás szerint 2014. július 8-án kellett volna az első forduló eredményét kihirdetni, és e helyett ez csak a hónap utolsó napjaiban történt meg, még jóindulattal betudható lenne a pályázatok nagy számának. A többi állítása azonban már komolyabb problémákat vet fel. Nem felel meg a valóságnak ugyanis, hogy a nagyközönség nem ismerheti meg a terveket, mert a pályázat titkos. A nemzetközi szabályok szerint ui. semmi akadálya nincs annak, hogy a második fordulóra kiválasztott pályázatokat név nélkül a részvételi kóddal kiállítsák, vagy az interneten közzétegyék a közönség és szakmai szervezetek véleményének megismerése érdekében (nem a pályázatok tartalma titkos, hanem a szerzők személye). Ugyancsak közzétehető a zsűri indoklása az egyes kijelölt pályázatokról és az odaítélt díj (közpénz!!) mértékéről, mert a pályázat ezen szakasza lezárult.
Néhány közelmúltban lezajlott (titkos) nemzetközi pályázat Pl. „Helsinki South Harbour Competition" – „Beton Hala Waterfront Competition"….- és mások példája igazolja, hogy a terveket a közönség a titkosság betartásával is megismerheti. Helsinki esetében ráadásul egy hónapra megszakították a zsűrizést és az összes tervet kiállították a helyszínen egy óriási csarnokban, és a közönség szavazatainak ismeretében folytatták a bírálatot.
Erősen kifogásolható, az a tény is hogy, amennyiben az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum épületére beérkezett 80 (!) pályamű között a bíráló bizottság nem talált olyan pályázatot, amelyet a második fordulóban való részvételre alkalmasnak ítélt volna. A tervpályázati szabályzat szerint az első fordulót eredménytelennek kellett volna nyilvánítani, új határidővel meghirdetni és az egész pályázatot a döntésig felfüggeszteni.
Pályám során több mint száz hazai, és legalább egy tucat nemzetközi pályázaton vettem részt (kollégáimmal) és ezek tapasztalatai alapján állítom, hogy a Városliget pályázat lebonyolítása nem felel meg a magyar és nemzetközi szabályoknak, ráadásul kizárja a teljes közvéleményt, beleértve a szakembereket , politikusokat és a városlakókat egyaránt.
A csaknem ötszáz beadott pályamű nyilvánosságra hozatala (a bírálatokkal együtt) olyan áttekintést adhatna a kortárs építészetről, amely – úgy gondolom – nagyon is hiányzik a mai gyakorlatból. Ennek elmulasztása a pályázatokat készítő legalább ezer szakember munkájának olyan „nagy ívben" történő alábecsülése, amelyre a korábbi évtizedekben nem volt példa.
A Városliget beépítésével kapcsolatos társadalmi érdeklődés elérte azt a „kritikus tömeget", amelynek alapján megfogalmazhatók a pályázattal kapcsolatos civil és szakmai elvárások. Nem lehet elfogadni azt a „titkos" eljárást, amelynek végén egyszer csak előállnak egy –általuk elfogadott – megváltoztathatatlan tervvel, amelyet a kormány támogat és ezért meg kell valósítani.
A fentiek alapján javaslom a témában érdekelt szakmai és civil szervezeteknek az alábbiakat:
- a Bíráló Bizottság tegye közzé a lezárult első forduló „Zárójelentésének" a bírálatban résztvevő zsürorok aláírásával hitelesített teljes szövegét,
- a második fordulóra kiválasztott pályázatokat név nélkül, a részvételi kóddal állítsák ki, vagy tegyék közzé az Interneten a közönség és szakmai szervezetek véleményének megismerése érdekében (nem a pályázatok tartalma titkos, hanem a szerzők személye). Egyben tegyék közzé a zsűri indoklását az egyes kijelölt pályázatokról és az odaítélt díj (közpénz!!) mértékét.
- függesszék fel az egész eljárást - mindegyik helyszínre - az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum épületére kiírandó új pályázat lebonyolításáig,
- az eljárás folytatása előtt biztosítsák a nyilvánosság számára a tervek és bíráló bizottsági vélemények megismerését (a szerzők adatainak közlése nélkül),
- tegyék közzé a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Bizottságának és Elnökségének állásfoglalását a pályázat lebonyolításával kapcsolatban.
Bízom abban, hogy javaslataim elnyerik az érintett szervezetek és szakemberek támogatását és ennek eredményeként - nyomatékosan kérem – hogy még a végleges döntés megszületése előtt - a demokratikus, „nyílt" várospolitika jegyében - lehetővé válik a Városligettel kapcsolatos pályázati anyagok széles körben történő megismerése és véleményezése.
Sári István
építész - urbanista
19:23
Ha igaz, hogy a Nemzeti Galéria- Ludwig Múzeum épületére beadott 80 (nyolcvan) pályázat közül egyet sem talált alkalmasnak a második fordulóra a bíráló bizottság, akkor ott a probléma talán nem a pályaművekkel, hanem a kiírással, vagy a bizottsággal volt.
Ezért érdemes proklamációkban kiállni a pályázati rendszer, mint AZ egyetlen igazságos, demokratikus és jogszerű eljárási rend mellett. Még egy ilyen balfék szakmát, amely eltűri, sőt, önként követeli, hogy ingyen és bérmentve fektethesse bele több száz ember több heti munkáját egy teljesen bizonytalan kimenetelű pályázatba, verhesse magát komoly költségekbe! Abszurd....
18:33
Lehet, hogy megint megmorognak, hogy szőrszálat hasogatok, de tisztelt Sári úr, rossz helyen keresgél.
Íme a jogszabályok, amelyek azonosak az UIA tervpályázati előírásaival (vagy ha máshol mondják: hogy úgy szoktuk, mármint otthon az anyjukkal, az mit sem számít):
6. A bírálóbizottság
11. § (2) A bírálóbizottság munkája nem nyilvános. A bírálati munka ideje alatt a bírálóbizottság résztvevőin kívül csak a jegyzőkönyvek leírását végző kisegítő személyzet lehet jelen. Az ajánlatkérő felelős azért, hogy a titkosság követelményeit a bírálat folyamán megtartsák, a bírálóbizottság záró üléséig a pályaműveket csak a bírálóbizottság tagjai és szakértői ismerhetik meg.
11. A pályaművek elbírálása
17. § (6a) Az ajánlatkérő a tervpályázati kiírásban rendelkezhet úgy, hogy az eljárásban a pályaművek elbírálása, illetve rangsorolása több eljárási fordulóban történik. Ebben az esetben az ajánlatkérő csak a bírálóbizottság által a kiírásban meghatározott szempontok szerint legmegfelelőbbnek ítélt pályaműveket benyújtó, a meghatározott keretszám szerinti pályázóval folytatja az eljárást. A tervpályázati kiírásban előre rögzíteni kell azokat az elbírálási szempontokat, amelyek szerint a bírálóbizottság a pályaműveket a további eljárási fordulóra történő kiválasztáshoz rangsorolja, valamint az egyes eljárási fordulókat követően a további tervpályázati fordulóra kiválasztott pályázói létszám felső határát. Az 5. §-ban foglaltak szerint a titkosság követelményét az eljárás minden fordulójában meg kell tartani, a további részvételre fel nem kért pályázók is kötelesek minden olyan magatartástól tartózkodni, mely az eredményhirdetést megelőzően a titkosság elvét sértheti. A dokumentációnak előre tartalmaznia kell az egyes fordulókban benyújtandó pályaművekre vonatkozó tervezési feladat részletes leírását, az esélyegyenlőség elvének sérelme nélkül az ajánlatkérő az egyes fordulókat követően az újabb pályamű benyújtására történő felhívásban a tervezési program egyes elemeit pontosíthatja.
Ryhe
12:36
Ismét köszönöm a lakosság nevében az építészek kiállását, Pákozdi Imre kiváló elemzéseit és hozzászólásait! Egy picit szeretnék javítani a statisztikán azzal, hogy mi..nem építészek...lakosság ...is pályáztunk mindegyik épületre. Hogy ugyanis az épületek helyére ugyanazt a zöld felületet álmodtuk meg, ami most is ott van. Humorunkat nemigen fogják díjazni, de még a kizárásra és a nyilvánosságra hozásra sem érdemesítenek bennünket. Baán László utolsó leheletéig hazudik, csúsztat, félretájékoztat...Már meg van hírdetve az állása, de nem kétséges, hogy felbukik majd az építkezés levezénylőjeként. Remélem, hogy a szerzőnek igaza van, és valóban lassan eléri a tájékoztatás azt a kritikus tömeget, amely megálljt parancsol ennek az ámokfutásnak.Addig is a fák kivágása nagy erőkkel folyik!
05:16
@Garay Klára: Pontosan hol és milyenek kivágása folyik?
11:04
@Garay Klára: Garay Klára Képviselőjelölt Asszonytól nagy tisztelettel kérdezném, hogy mely állításokra gondolt, amikor azt írta, hogy "Baán László utolsó leheletéig hazudik", s ezzel összefüggésben kérdezném, hogy konkrétan mely fákra utal a Ligetben, amikor azt írja, hogy "a fák kivágása nagy erőkkel folyik", mert szívesen utánanézünk az ügynek, hogy leállítsuk a fairtást, már amennyiben ez egy valós állítás.
Horn Márton
Városliget Zrt.
16:49
-Még egy javaslattal csatlakoznék: A Magyar Építész Kamara azonnal zárja ki azt a legalább ötszáz kollégát, akik részvételükkel aszisztáltak ehhez a rettenethez. Persze tudom túlzás, de komolyan? Volt ötszáz olyan építész aki ebben részt akart venni? Itt tart a szakmánk? Ez a társadalmi felelősség? Engem ez megdöbbent és lehangol. Szényelnem kell, hogy magyar építész vagyok :(
17:39
@petrusferenc: Nem ötszáz, hanem sokkal több építészről lehet szó: hiszen a pályamunkák száma tudtommal 470. Ugyanakkor közülük sokan külföldiek. Az elkeseredését értem, de mindenféle kizárósdi még gondolatnak is szerencsétlen. Soha, senkit, sehonnan, csak jogerős, egyénre szabott (és nem kollektív) eljárás alapján. Amúgy a pályázatot nem valamiféle gyilkos diktatúra hirdette meg siralomház tervezésére, hanem a demokratikus magyar kormány, még ha kétszázhatvanöt fontos szempontot semmibe véve is. Szerintem sem etikus 120 ezer hasznos négyzetméternyi épületet tervezni egy zöld parkba, de ha a legitim hatóság ezt másképp látja, akkor száradjon ez az ő lelkükön. Az ő kizárásuk a hatalomból abszolút természetes volna (ezt hívjuk választásnak), de hogy az építészeké, bárhonnan is... A pályázás maradjon minden egyes építész számára, saját maga által megítélendő szakmai és lelkiismereti kérdés. Abban egyébként biztos vagyok, hogy ez a projekt, ha megvalósul, a regnáló hatalom számára botlatókő lesz. Úgy, ahogy 2002-ben már elvesztettek több tíz- vagy százezer szavazatot a Nemzeti Színház tervpályázati eredményének semmibe vételével és a mai, igencsak esendő épület mindenkit megalázó áterőltetésével. Vagy ahogy a Horn kormány rajtavesztett 1998-ban a vízlépcsőn.
12:42
Meglepődnék, ha erre válasz érkezne Baán Lászlóéktól. A kormánybiztos úr párbeszédre való hajlandósága ui. az általa kiválasztott sajtótermékeknek adott interjúkban merül ki. (A legújabb az egyre ziláltabb* Kommentár c. folyóiratban jelent meg, ahol egy ilyesfajta, életmód-magazinba való PR-interjú követi a Városliget beépítése elleni érveket 14 oldalon felsorakoztató és indokló írásomat.) Jellemző, hogy Baán a június elején, a FUGÁban rendezett tudományos szimpóziumra sem jött el - ahogy egyetlen munkatársa sem volt ott, legalábbis nem szólt hozzá -, pedig ott két, szakmailag illetékes egyetemi tanár (Jámbor Imre és Schneller István), két docens (Körmendy Imre és Mélyi József) személyesen, valamint M. Szilágyi Kinga dékán-asszony munkatársa, Kanczlerné Veréb Mária ismertette a Liget Budapest megvalósításával szembeni érveket és tényeket. Semmi válasz, hacsak az nem, hogy néhány héttel később Baán László röviden leült Schneller Istvánnal vitázni az atv-n. Négy volt budapesti főépítész ellenzi a tervet, érveik elolvashatók a Budapest c. folyóirat megfelelő tavalyi számában. Semmi válasz. Az építészfórum tucatjával közölt írásokat, jeles szakemberektől, civilektől, felmérések készültek az ellenzők - több ezer, a nevét vállaló lakos - érveiről: semmi válasz. A botrányosan elmaradt, majd a döntések, a törvény és a pályázat után sebtiben megíratott gazdasági hatástanulmányt kielemeztem, a lesújtó eredményt közzé tettem - semmi válasz. "Itt palira vesznek minket" - kiáltott Baksa Soós egyik performanszában, a hetvenes évek közepén. "Itt semmibe vesznek minket" mondom most én, de nem búcsúzóul, ahogy Baksa-Soós, aki aztán hamarost elhúzott Amerikába.
* több hónapos megjelenési késéssel publikált 3. szám, az internetes változat ma, szeptember 26-án még mindíg az idei első, január-februári számot mutatja aktuálisként, a legfrissebb hír pedig a 2012/6-os bemutatójáról szól.
08:41
@Pákozdi Imre: A Városligetbe tervezett múzeumi épületekre kiírt nyílt nemzetközi építészeti tervpályázat anonim, ami azt jelenti, hogy a pályázók név nélkül, egy regisztrációs számon nyújtották be pályázatukat. A vonatkozó hazai és nemzetközi szabályoknak (UIA) megfelelő pályázati kiírásban (www.ligetbudapest.org) rögzített eljárási rend szerint a pályázat kiírója a bírálati időszakban nem hozhatja nyilvánosságra a beérkezett terveket, csak kizárólag a pályázat lezárásakor. Egyébként a Liget Budapest program keretében négy, egymástól független pályázati kiírás jelent meg, amely öt épületre vonatkozik, ezért az Új Nemzeti Galéria pályázatának lezárása nincs kihatással a másik három pályázat további értékelési folyamatára.
Lévay Zoltán - Városliget Zrt.