Praxismodellek 4: munka, pénz, idő

A negyedik praxismodellek beszélgetés-sorozat fő témája a flow volt, vagyis az, hogy a résztvevők hogyan menedzselik a munka, a pénz és az idő problémáit. Akikkel beszélgettünk: a Nanavízió, a Szenes Design Studio és az Artonic Iroda. Móré Levente beszámolója. 

Praxismodellek 4.

A beszélgetés-sorozat fő kérdése, hogy hogyan kell sikeres irodát vezetni. A meghívott személyek mind saját szakterületük sikeres emberei, az építész szakma több területéről, eltérő pozíciókból közelítenek a kérdéshez, így a diskurzus valóban hozni tudott előrevivő kontrasztokat és izgalmas párhuzamokat egyaránt. 

A résztvevők: a tervezéssel és kivitelezéssel egyaránt foglalkozó Nanavízió (Pajer Nóra és Soltész Noémi), Magyarország egyik legsikeresebb belsőépítész cégének, a Szenes Design Studionak (Szenes István, Szenes Andrea) vezetői és munkatársai, valamint az Artonic Design Építészeti Kft. vezető tervezője, Szőkedencsi Géza. A beszélgetést Boér Tamás vezetői tanácsadó, coach vezette.

A flow

Boér Tamás (BT) a flow fontosságának nyomatéskosításával indította a beszélgetést, hiszen minden céget a tőke, a pénz áramlása viszi előre. A flow-nak két kategóriája van: alapvetően vertikális, így egyrészt lefelé terjed, a vezetőktől kapják a beosztottak a fejlődést, az értékrendet, a stratégiát, ám fentről a visszajelzés érkezik. Egy sikeres projekt esetében elengedhetetlen ezek jó áramlása. Szenes István (SzI) szerint ezek a hullámok sajnos ritkán találkoznak egymással.

A különböző cégek máshogy találkoznak a flow-val. Pajer Nóra (PN), a fiatal és kicsi, ám folyamatosan fejlődő Nanavízió társvezetőjeként az egyre növekvő hullámokat látja. Egyszer majd beáll, hogy mennyi munkájuk lesz és hány ember kell hozzá, de egyelőre - szerencsére - csak nőniük kell, ez a flow folyamatos jelenlétét biztosítja.

Szőkedencsi Géza (SzG) kifejtette azt a problémát, hogy régebben mindig volt egy jelentős projekt, amivel foglalkozni kellett és ami eltartotta az irodát 3-4 évre, de rájött, hogy ez a módszer nagyon bizonytalan. Utólagos felfedezése volt, hogy azért vezette így a céget, mert nem is akart többet kihozni belőle. Amikor benne volt egy munkában, nem tudott azzal foglalkozni, hogy mi lesz a következő. Azonban az építész szerint a nyugati minta hatékonyabb. Barátaitól és saját tapasztalatából vezette le, hogy "egy cég fejlesztési fázisai nyugaton különböznek a magyar szokásoktól, hiszen ott először eldöntik, hogy milyen munkákat akarnak elvállalni, erre állítanak fel stratégiát, majd ezt követve dolgoznak, pályáznak, stb. Ilyen helyzetekben sokat számít, hogy hány fős a cég, mert ha elegen vannak, a flow hullámai kiegyenlítődhetnek és könnyebb előre tervezni."

Küldetés, jövőkép, értékrend, stratégia

"E négy alapvetés közvetítése a legfontosabb, de mindben a tudatosság a lényeg!" - említette Boér Tamás. Proaktívnak és nem reaktívnak kell lenni, ha sikeres céget akarunk. "A belsőépítészet társtervezés, így nagyon nehéz egy ilyen cégben stratégiát állítani (SzI)." Életben kell tartani minden kapcsolatot, de a szakágak gyakran csak sodródnak az építész cég problémáival. Míg a nagy irodáknál a tervező csak tervez, itthon ez jellemzően nem igaz, mert számos adminisztratív és egyéb feladat hárul a tervezőkre is. A Nanavízió esetén Soltész Noémi (SN) úgy látja, egyik munka hozza a másikat, ami szerencsére nekik most sok van. Ezt fontos szervezni, de előre tervezni nem nagyon lehet, ezért a stratégiaállítás itt is bizonytalan.

Olyan rendszer fenntartására van szükség Szőkedencsi Géza szerint, ami nyugaton szokás: más cégek és a fiatalok munkába való bevonása egyaránt fontos. A nagy projektek mindig kihívást jelentenek, ez ösztönző erővel bír, de az ilyen soha nem jön magától. Olyan referencia kell, ami komfortérzetet ad a megrendelőnek. Nyugaton a volumen is számít. Ha egy iroda nem 50 főt foglalkoztat, nem hiszik el, hogy meg tud csinálni egy nagyobb munkát. A cég a legfontosabb, a cég érdekeinek pedig a tulajdonosnak is alá kell vetnie magát. Törekedni kell arra, hogy szeresse az ember a munkaszerzést is, mert az megy jól, amit szeretünk. "Szervezeti struktúrát kell tehát kiépíteni (BT) és mindig ügyelni kell arra, hogy az ember azt csinálhassa, amit szeret, máskülönben azt fogja csinálni, amit kap."
 

Tudás- és tapasztalatátadás 

Ez most válik fontossá a ’90-es években alapított cégeknél. "Az átadás (generáció váltás) ugyanakkor itthon nem tudatos, csak nagyon kevesen csinálják (SzG)." Szenes Andrea (SzA) osztotta ezt a véleményt és hozzátette, hogy "az eltérő generációk különbözőképpen tudják kezelni a változásokat, ezért nehéz, ugyanakkor szükséges az átállás." "A belsőépítészet egyszerre nagyon materiális és szellemi tevékenység, ami alkotó folyamatai nem állnak le, hiába öregszünk, ezért nehéz a háttérbe húzódni (SzI). Csak fokozatosan lehetséges, de fontos a következő generációkba vetett bizalom."

Felmerült egy fontos kérdés, ami szerint a cég irányítását egy harmadik félre, ügyvezető igazgatóra lehetne bízni, azonban Szenes István, saját tapasztalatból cáfolta ennek hatékonyságát. A ’90-es években felmerült, hogy felvegyenek igazgatót, de itthon ez úgy tűnik, nem válik be. Az, hogy valaki elmenjen az ügyfelekkel folyatott tárgyalásokra Soltész Noémi szerint elképzelhető, de a személyes kapcsolat a tervező és a megbízó között pótolhatatlan.
 

A marketing

"Kicsi munkákhoz sokszor elegendő a kicsi marketing tevékenység (SN)." A kisebb megrendelések eléréséhez akár 1-1 facebook poszt is elég lehet. A Nanavízió ismerősökön keresztül indult el, egy ingyen munkával. Eddig nem folytattak tudatos marketing tevékenységet, csak a facebookot használták, de most elindították az ilyen irányú fejlesztéseket is: ennek eredménye a céges arculattervezés és egy új honlap létrehozása.
 

A tervezés problémái

Sok építész kivitelező is (SzG), mert így kézzelfoghatóbb a produktum. Míg ez egy családi háznál működik,  egy nagy projektben már nem biztos. "A tervezők – különösen egy ilyen helyzetben – hidat képeznek az anyagi és a szellemi világ között (BT)." Az építészet hatalom, mert teremt valamit, azonban Szenes István szerint Magyarországon rossz a megítélése, nem értékelik eléggé, de rossz az ízlés és az előkép is. Egy tervezőnek mindig a megrendelő vágyait kell materializálnia, ezért a tervezés fontos része a pszichológia.

Mindenkinek megvan a karakteréhez illő ügyvitele. Szőkedencsi Géza például nagyon szigorú időbeosztást tart. Nyugaton fontos a szigorú, kötött munkarend, amit ő itthon is megpróbált alkalmazni, de nem járt nagy sikerrel, mert itt más a mentalitás. Azonban "itthon is könnyen figyelhetünk arra, hogy minden munkatárs érezze, fontos ember, akinek feladata és felelőssége van, s ez nagyon lényeges."

A munkarenddel kapcsolatban Soltész Noémi a Google naptár- és táblázatkezelő alkalmazásának hasznosságát emelte ki, mert mindkettejüknek kisgyerekei vannak, így a munkaidő rugalmasabbá tétele náluk nagyon fontos. Ugyanehhez kapcsolódott Szőkedencsi Géza, aki sosem dolgozik este vagy hétvégén, mert az - szerinte - rontja a produktivitást.

A munka mennyisége, a határidő és az erőforrások egymásra hatnak. Ezt kezeli a funkcionális projektmenedzsment és a változásmenedzsment (BT). A változtatásokat sokszor az építész irodák nyelik le, ezért fontos  kérdése, hogy a szerződésben mi van. Nem a jogi garancia, hanem a közös nevező a lényeg, ami referencia pont lesz egy megrendelésben (SzG). Szakmai megrendelőnél a csúszások és változtatások jól deklarálhatóak, privát megrendelő esetében nem annyira, de a felelősségi köröket minden munka esetén rögzíteni kell. "Az építészeknek kulcsszerepe van abban, hogy mit enged meg a megrendelőnek (SzI), a szakági tervezőknek ehhez kell igazodni."
 

Értékmeghatározás

Magyarországon egy építész neve már nem jelent pénzbeli értékmérőt is, így az ún. "kézzelfogható" területeken kell a munka értékét megvédeni (SzI). Ha az irodák tételesen adnak ajánlatot, és egyfajta terméknek tekintik a szolgáltatást, amit adnak, akkor azt mint terméket vesznek meg. Ehhez a meghatározáshoz kapcsolódott Láng Judit megjegyzése az óradíj fontosságáról, hiszen így pénzügyileg is lehet kezelni az áttervezésekkel együttjáró plusz időt. Szőkedencsi Géza ellenben úgy csinálja, hogy kiszámol egy éves minimum költséget, amit mindenképpen elő kell teremteni, utána lehet szabadabban munkákat vállalni.

Boér Tamás moderátor összefoglalója

Változik az építész szerepkör. Sok szféra között teremt hidat az építészet, és épp ideje, hogy az építész társadalom elgondolkodjon a feladatain és újradefiniálja az építész szerepköreit. A kiáramlás mértéke mindig egyenlő a beáramlás mértékével, így tehát a tudatos marketing tevékenységbe, stratégiaállításba befektetett munka a megrendelések esetén látható fejlődést hoz magával, aminek elindításához az egyik legfontosabb dolog a személyes belső erőforrások felmérése. Csak önismerettel képzelhető el fejlődés.

Móré Levente