Őrmező — Műtárgy-stratégia

”Nem tervezzük a világ egyik legmagasabb felhőkarcolóját. Éppen ezért a monumentalitás mint a jelkép egyik lehetséges ismérve az épület magasságánál fogva nem jöhet szóba. Lehetséges stratégiaként marad az elmozdulás a műtárgy irányába.”
A 3H Építésziroda pályaműve az őrmezői tervpályázaton.

A landmark kérdése (a műtárgy-stratégia)
Nem tervezzük a világ egyik legmagasabb felhőkarcolóját. Éppen ezért a monumentalitás mint a jelkép egyik lehetséges ismérve az épület magasságánál fogva nem jöhet szóba. Marad még két másik stratégia: az egyik az ikonképzés, a másik pedig az elmozdulás a műtárgy irányába. Mi az utóbbiból kiindulva kívánunk az előbbihez elérni.

 

 

A műtárgy akkor időtálló, ha korunkra reflektál, és válaszait implicit tárja elénk. Mai világunk töredezettsége, a fragmentumok újratermelődése mindig az egész helyreállítására ösztönöz bennünket. A dinamikus változások leképezése, az egész helyreállításának illúziója a barokk korban volt ilyen erősen kitapintható: a barokk mint referenciapont divatossá vált.

A felszínes, divatos díszítések helyett a barokk esszenciáját, a mozgást, a lendületet, a tér dinamikus percepcióját jeleníti meg a két hasáb egymáshoz való viszonya. Az illuzionisztikus, egymást és környezetüket tükröző térgörbületek azt helyezik előtérbe, ami a barokk testek felszínén történik. A hasábok konkáv felületei által közvetített fókusztalanság a szemlélőt (vezetőt) pozíciójának újragondolására ösztökéli, helyének változtatásával pedig a görbületek tükröződnek egymásban, és váratlanul metsződnek össze. A percepció során megjelenik egy olyan strukturális mélység, mely fizikailag irreális, hiszen a hasábok csupán 16 méter mélyek.

A tér hasonló módon történő leképezése Anish Kapoor, brit művész magatartásával rokonítható. Kapoor a felületek görbítésével és tükrösítésével bepillantást enged egy második, illuzionisztikus világba. Ez összetettségével távol áll a cirkuszi bűvészmutatványok világától, sokkal inkább közelít egy transzcendens valósághoz, mely korunk második lenyomataként is interpretálható. Ezzel a csavarral válhat a kettős épület műtárggyá, és ezen keresztül Budapest nyugati kapuját meghatározó ikonná.