Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely fejlesztése

Díjazásban nem részesült 33 sz. pályamű. Tervezők: Béres Ágnes, Tilkovszky Dóra, Kelemen Zsolt, Kirov Csaba, Nagy Tamás Árpád

Díjazásban nem részesült 33 sz. pályamű
tervezők: Béres Ágnes, Tilkovszky Dóra, Kelemen Zsolt, Kirov Csaba, Nagy Tamás Árpád
látványterv: Gusztus Zsombor

 

 

---

Részletes bírálat
A terv legmarkánsabb eleme az Ozorai Pipo-torony alapjára épített egyenes „cikkcakk" sávokkal felszakított torony. 

A romterület fölé épített járható üvegtető a hasonló ötletre tervezett pályaművekhez
képest jól oldja meg az ilyen szerkezetek problémáit, jól használja lehetőségeit. A
járhatóságot csúszásmentes sávokkal biztosítja, a „tejüveg" mezők biztosítják a
romterület diffúz fénnyel való megvilágítását. A hajdanvolt bazilika kontúrjának
átlátszó sávos megjelenítése az üvegfelületen lehetővé teszi a romok szintjéről az
égre való kitekintést egyes helyeken.

Az üvegtető esti alsó kivilágítása szép látványt nyújthat a toronyból letekintőknek. A toronyból nappal letekintve az ugyancsak „cikk-cakk" módon tervezett csúszásmentes járható sávokon kívül a bazilika kontúr is érzékelhető.

A torony és az üvegtető mintázata egymással grafikailag összefügg. Erősen emlékeztet Daniel Libeskind egyes homlokzataira, alaprajzaira.

A Pipo alapra épített torony elrekeszti a főtér felől a romterület (új városi üvegtér) felé való kilátást, szűkíti az átjárást.

A lefedés sokoldalúan rafinált ötlete a hasonló javaslatok hibái közül számosat
kiküszöböl, városi térként való alkalmassága, anyaghasználata miatt is igen kétséges. Az üvegfedés a romok szintjén nehézkesen és költségesen kiküszöbölhető épületfizikai problémákat okozhat.

Városszerkezetileg a pályamű a jelenlegi állapothoz képest egy új – bár korlátozott
használhatóságú – városi teret hoz létre. A meglévő közlekedési helyzeten nem változtat.

A terv formarendjébe integrálódik a bazilika alaprajzi vetülete. A támaszrendszer
zavarja a belső teret, a térre "rajzolt" kivetített, gravírozott, illetve eltérő üveg
minőségekkel, fóliázással és fényáteresztő betonnal érzékeltetett alaprajz megfelelő
alaprajzi bemutatást adhat, és ezt a környező utcákban is megjelentetett
kolostoralaprajzzal egészíti ki. A Mátyás-kori alaprajzra emelt folyosó és a füvesített
földpart a rom védelmét sérti. A terv javasolja a romok járófelületeinek tisztázását,
kiszabadítását, amely kiemelheti ennek a téri szituációnak a jelentőségét.

Örökségvédelmi kifogás, hogy az üvegtető letámasztása egy ponton nem felel meg a kiírás elvárásainak. Az alsó múzeumi tér, a fölötte lévő üvegtető ellenére is nyomott, a letámaszkodó pengepillérek pedig több helyen értelmetlenül feldarabolják a teret. A terv nem foglalkozik megfelelően a Mátyás szentély problematikájával. A terv megvalósulása esetén megfelelő szintű fenntarthatósága is kérdéses. A Pipo- torony városképileg elfogadhatatlan elem.

Egy helyen ráalapoz a Mátyás-szentélyre, a többi alap rendben. A déli oldalon a
jelenlegi tartószerkezetek nagy részét elbontja. Mátyás-szentélyt betemeti, a
templomtól É-ra eső terület a romterülethez kapcsolva. A romok fedése megfelelő. A
Szt. István-szarkofág mellett az egykori kőtár területe más funkciót kíván, mint a
tervezett kávézó.

A burkolat-architektúra és a kert-rendszer érdekes, zaklatott, kaotikus geometriájú,
ami sokszor alkalmazott megoldás, de itt nem szerencsés, nem e helyhez illő.