Szikla a házban - Sportmászó Központ Debrecenben

Szarka Gábor célja egy olyan komplex edzőközpont létrehozása volt, amely a szabadidejüket itt töltőktől a profi sportolókig minden ember igényét kielégíti. Diplomatervének fontos elemei a környezettudatos üzemeltetés és a sportág különböző szekcióinak szükségleteit kiszolgáló változatos falkiosztás.

Előszó

A diplomatervem témájának egy a sportmászásnak helyet adó edzőközpontot választottam. A téma aktualitását az adja, hogy mintegy tíz éve a sziklamászás a hobbim, ami által építészeti vonatkozásban is (például műfal tervezés) érdekelt lettem. A diplomamunkám teremtette meg a lehetőséget, hogy komplexen foglalkozzak a témával és kísérletezhessek.

Miért pont a mászás? - tehetjük fel a kérdést. A válasz összetett. Formálja a test minden egyes porcikáját. Formálja a környezettudatosságunkat, mivel a sportmászás figyelmünket rátereli a sziklamászásra, aminek következménye, hogy a városi ember is el kezd a természetbe járni. Formálja jellemünk, akár ismeretlen vonásainkat is képes felszínre hozni. A köteles mászásnál pl. társunk kezébe adjuk az életünket, bíznunk kell benne és ez az átlagosnál bensőségesebb viszonyt alakít ki.

Tervezési program

A cél egy olyan komplex edzőközpont létrehozása volt, amely a szabadidős sportolótól egészen a profi sportolóig minden ember igényét kielégíti. Fontso szempont volt az üzemeltethetőség és a fenntarthatóság is, ezért olyan tájolású felületeket, nyitásokat terveztem, amelyek ezt segítik. Az épületbe a mászás két szakágát (boulderezés, köteles mászás), valamint a működéshez és a testedzéshez szükséges kiszolgáló tereket terveztem.

Tervezési helyszín

A kelet-magyarországi régió, a stratégiai régióként kezelt Észak-Alföld és a Tiszántúl szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja Debrecen. A városon belül az egyetemi sporttelep a DEAC (Debreceni Atlétikai Centrum) területét találtam legideálisabbnak, hiszen adottságai, a park erdő közelsége, a kiépített infrastruktúra, a nagy létszámú sportolásra vágyó ember, valamint az egyetem közelsége együttesen hozzák létre a megfelelő tervezési helyszínt. A telep könnyen megközelíthető mind a helyi-, mind az agglomerációból ingázó emberek számára: tömegközlekedéssel, biciklivel és autóval is elérhető.

Koncepció ismertetése

Mivel igen összetett problémával álltam szemben, a következő célokat tűztem ki:

• a több eltérő belmagasságigényű tér összehangolása, 
• a kültéri- és a beltéri műfalakat egy tömegbe szervezni, felhasználva az épület tartószerkezetét,
• a műfalak mögött keletkező holt tereket felhasználva, másodlagos terek (raktár, gépészet) telepítése, 
• a minél változatosabb felületű műfalak tervezése, hogy a szikla végtelen variációjú formavilágából minél több lehetőség megvalósulhasson. 

Mindezek mellett elképzeléseim közzé olyan épület megfogalmazása tartozott, amely egy zárt, visszahúzódó, szinte érdektelen tömegű test. Olyan valami, amelyen nappal a szabadtéri műfalak formái szolgálnak attrakcióként, ám sötétedés után a beltéri termek veszik át ezt a szerepet. Ezt a hatást azzal értem el, hogy a zárt tömeg nyitásain keresztül - a bejárati részt leszámítva - falakat lát a szemlélő. A késleltetés, az árnyékolás és a tömeg hatás elősegítéséhez a nagy transzparens felületek elé, amely mögött mászó terem van, perforált lemezt helyeztem. A sport gyökereiból kiindulva további szempont volt, hogy a belülről kifelé tárulkozó terek a függönyfalak segítségével a külső terekkel jól kommunikáljanak.

Térszervezés, tömegalakítás

Az elsődleges cél – az átláthatóság - megvalósításához különböző térigényű funkciókból térmodulokat képeztem: 

• 3x3 méteres kiszolgáló funkciók (fogadó tér, közösségi tér, öltözők, vizes blokkok, edzőterem, joga terem stb.),
• 6x6 méteres a boulder mászó terek,
• 15x15 méteres a köteles mászó terek.
  
  

Ezeket variálva térszervezési analíziseket folytattam. A konklúzió a súlyponti átható tömbösített szervezés, amely a legkompaktabb térkapcsolatokat teszik lehetővé. A folyamatábrán feltüntetett térfelosztási eljárással értem el a tölcsér alakú tereket. Emelett fontos volt kialakítani a középponti vertikális közlekedést, amely segítségével a fal mögötti terek is hozzáférhetők. A szervező vonalak segítségével felosztott tömegből kiemeltem a részeket, így láthatóvá váltak a kültéri falak.

Telepítés

A tömeg három kiharapásának egyike lett a nagy forgalmú Dóczy József utcára hangolt bejárat, ami a nagy füves focipálya hosszanti síkjához is illeszkedik. Tudatosan nincs déli oldal, hogy a hőterhelés csökkenthető legyen. Az északi oldalra csak szükség hatására nyitottam minimális üvegfelületet, mondhatni zárt az egész felület. A kültéri falakat árnyékba helyeztem, ugyanis a tenyér izzadása ebben a sportban hátráltató tényező. Az épület minden oldala a sportot reklámozza, hiszen hatalmas mászófalra vagy sziklatömbre emlékeztet.

Fontosnak tartottam szabadtéri falak helyzetének pontos meghatározását, hogy azok a lelátókról is jól láthatóak legyenek, ugyanis olcsóbb megoldás szabadtéri versenyeket rendezni mobil eszközökkel, mint hatalmas belső térrel rendelkező mondhatni mászó csarnokokat építeni. A nagyobb beltéri mászó versenyeket nem edző, hanem sportcsarnokokban rendezik, amelyek nagy mennyiségű nézőt tudnak befogadni, jellemzően tehát a műfalat telepítik a helyszínre.

Anyagok, szerkezetek

Az épület általánosságban vasbeton tartószerkezetű, a belső mászó falak statikailag méretezett acélszerkezetét dűbelezéssel vagy előre behelyezett fogadó armatúrákkal lehet rögzíteni. A tömeghatás miatt átforduló homlokzatot alkalmaztam, a központ homlokzatát szálcement burkolattal láttam el.

Szarka Gábor