Tánc- és rendezvényközpont kazánházból

Egy többtagú, magánberuházói csoport pályázatot hirdet, melynek célja a volt kazánház átalakítása, egy tánc- és rendezvényközpont létrehozása, mely nemzetközi méretű táncversenyek, színi előadások, szalagavatók és más magas minőségű rendezvények lebonyolítására is alkalmas. Vanyur Kristóf diplomamunkájában erre ad egy lehetséges választ.

A tervezés helyszíne a volt Óbudai Harisnyagyár területén található, 1923-ban épült régi kazánház és környezete, a duna-parti közlekedési infrastruktúra (11-es út és a rakpart, valamint a HÉV) ölelésében. Kihasználva Óbuda kulturális sokszínűségét és művészet iránti elkötelezettségét, az intézményben erősen jelen van az oktatási funkció. Az épület elhelyezkedése, könnyű megközelíthetősége lehetőséget biztosít nem csak az óbudai lakótelepek lakóinak, de a környező iskolák és művészeti iskolák számára is a legkülönbözőbb táncstílusok elsajátítására.

A tervezési program méreteit, az épület befogadóképességét és színvonalát, technikai felszereltségét a Magyar TáncSport Szakszövetség versenyszabályzata határozta meg. Mivel igény volt a nemzetközi táncversenyek rendezésének képessége, az épület kialakításánál szigorú szabályoknak kellett megfelelni. Ezen paraméterek kielégítik további színházi illetve más rendezvényi előírásokat is. Az épület 220 néző befogadására alkalmas, egyszerre 15 táncos pár produkciójának bemutatását biztosíthatja. A magas technológiai követelményeknek megfelelően a fény- és hangtechnikai berendezések mellett előadások alatt videó rögzítés és közvetítés történik.

Az épület telepítése következetes: a közönségforgalmi terek (megérkezés, előcsarnok), valamint a napi rendszerességgel használt oktatótermek a promenád felé szerveződnek, míg a zártabb funkciók (nagy előadótér, vizesblokk) a terület külseje felé néznek. A versenyzői és közönségforgalmi funkciók, valamint közlekedési útvonalak tisztán különválnak.

A meglévő lemezalapon kialakított piceszinten, az előadótérhez szorosan kapcsolódva kapnak helyet az előadásokat és versenyeket kiszolgáló háttér funkciók. Az emeleti szinten találhatóak az oktatási célokat szolgáló tánc stúdiók, melyeket mobil falak használatával további részekre lehet osztani. A stúdiókat szintén a magas hangtechnikai felszereltség jellemzi.

Az épület eredeti míves homlokzatainak megtartása mellett fontos szerepet tölt be az egyedülálló látványt nyújtó, 55 méter magas tégla kémény megtartása és használata. A vertikális közlekedést lehetővé tévő, az épületet teljes magasságában akadálymentesítő liftmagot helyeztem el benne. A megtartott, beépülő épületrészek helyi védettségre javasoltak. A tervezett új funkció a százéves falakra és a kémény köré települ.

Az épület egyik legnagyobb attrakciója a ház ruhája: téglakötésben perforált natúr kazánlemez borítja a kortárs épülettömeget. A perforáció mértéke a mögöttes funkcióhoz hangolt. Az anyagválasztás és a mintázat is a régi és az új funkció, a régi és az új anyaghasználat közti kapcsolatot hivatott megteremteni. A fémlemez csipkézettsége feloldja a hasábszerű tömeget.

A Tánc- és Rendezvényközpont tervezésén túl, fontos szempont volt a környezet rendezése. A Folyamőr utca eredeti telken belül való meghosszabbításával tehermentesíthető a Bogdáni út épület menti szakasza, kizárólag gyalogos forgalmúvá alakul, így egy biztonságos zsák helyzetbe hozva az Táncközpontot.

A terület rövidtávú fejlesztési terveiben szerepel, a szomszédos Budapesti Szeszgyár területén magas kategóriás iroda- és lakópark létrehozása. Fontos tervezési szempont volt az épület környezetének kialakításában, hogy a majdani irodaparkkal kapcsolatba kerüljön, annak vélt struktúrájához csatlakozzon. A hosszú távú városfejlesztési tervekben szerepel egy, a területen keresztülhaladó dunai promenád program, illetve a területet a Dunától elzáró szentendrei hév föld alá helyezése, és a Szentendrei út- Bogdáni út metrómegálló kiépítése.

Vanyur Kristóf