Épületek/Középület
Török Kulturális Központ - mecset és imaház Doetinchemben
2013.10.22. 12:55
Doetinchem község a Török Alapítvánnyal közösen hirdetett zárt tervpályázatot 2007-ben, amelyet az Atelier PUUUR nyert meg. Alapvetésük az volt, hogy az építészet legyen a híd, amely a 21. században a helyi török közösség vallási hagyományait és Doetinchem városának jelenét összeköti.
A J.F. Kennedy út a város egyik nagy jelentőségű körútja, amelyre egy sor park és középület is felfűződik. A kompakt formálású tömeg a lehető legkisebb alapterületet foglalja el, s elegendő zöldfelületet hagy a telken, hogy tovább erősítse a "zöld folyosó" összhatását. Ez a terjedelmes fákkal benőtt terület egyben átmeneti zónát képez a szomszédos lakóház-sor hátsó kertjei felé. A lesüllyesztett udvar felveszi a parkoló funkciót, mentesítve ez alól az utcafrontot, egyben helyet adva esetleges rendezvényeknek és vásároknak.
1/9
Török Kulturális Központ - mecset és imaház Doetinchemben
Török Kulturális Központ - mecset és imaház Doetinchemben
A Központot Mekka felé tájolták, mintegy 45 fokkal elforgatva a szomszéd beépítésekhez képest. Egyszerre nyit az utca és a süllyesztett udvar felé. Ezt a kifordított tengelyt kihasználva a tervezők egyedi karaktert adtak az épületnek. Az utcafronthoz kapcsolódó nyilvános területek folyamatos átmenettel kapcsolódnak a belső terekhez. Maga az enteriőr is nyitott és közösségi terekkel nyit, hogy aztán egyre inkább privát, végül már intim zónába jussunk - az imateremhez. A közösségi, kulturális programok az utcai kapcsolattal rendelkező helyiségekhez és a főbejárathoz csatlakoznak. A második bejárat a süllyesztett udvarról nyílik. Mindez olyan, szó szerint sokoldalú épületet eredményezett, amelynek nincs "hátsó" homlokzata.
5/9
Török Kulturális Központ - mecset és imaház Doetinchemben - fotó: Furkan Köse
Török Kulturális Központ - mecset és imaház Doetinchemben - fotó: Furkan Köse
A hagyományok és a modernség egyensúlya a kulcs, amely egyféle szimbiózist tesz lehetővé, amelyből fenntartható megoldások születnek és amely a fiatalabb generáció jelenlétét tükrözi. A tervezők kiterjedt tanulmányokat folytattak az iszlám ideológiáról és a holland kontextusról. Kísérletük tárgya, hogy kortárs épületet hozzanak létre hagyományos iszlám építészeti alapokon, mint például a geometrikus alapelvek, a kint és bent közti átmeneti zónák kezelése vagy épp a belső kert. Nem is annyira a díszítőelemek másolása, sokkal inkább az iszlám szimbolizmus játszott nagy szerepet a tervezésben. Az iszlám vallásgyakorlás öt alaptétele, amelyeket az iszlám öt pillérének is neveznek, az épület számos rétegében testet ölt, így például a bejárati kolonnád oszlopaiban.
8/9
Török Kulturális Központ - mecset és imaház Doetinchemben - fotó: Furkan Köse
Török Kulturális Központ - mecset és imaház Doetinchemben - fotó: Furkan Köse
Az épület alaprajzi rendszerét három koncentrikus gyűrű alkotja: a külső körben helyezkednek el a kiszolgáló és kiegészítő funkciók, a belső körben az építészeti program magját is alkotó fő funkciók, míg a kettő közt oszlopsorokkal határolt közlekedő húzódik. A homlokzat függőleges tagolása által az ég felé irányul és magasabbnak mutatja az épületet. A téglaborítás a hagyományos iszlám virágmintákat idézi meg.
Atelier PUUUR
09:11
Valamikor a Műegyetemen a cipősdobozon túl más formákat is tanítottak!
Vagy ez egy újfajta átok, melytől lehetetlen szabadulni?
06:25
@alfoldi2011: Nincsen azzal semmi baj, ha bármelyik (világ)vallás bárhol épít híveinek imaházat, amennyiben ezek az építések egy hozzávetőleges egyensúlyt mutatnak. Esetünkben erről sajnos nincs szó.
Az építészeti produktum nem l’art pour l’art létező valami, hanem társadalmi termék. Sokat írunk itt az ÉF-en is arról, hogy az építészet és az építész társadalmi szerepvállalása, véleményformálása milyen fontos lenne, szemben a kiszolgáló szerepkörrel. Ilyen módon elsődlegesnek érzem az építés tényét magát és másodlagosnak az építészeti megjelenését az adott épületnek.Csupán ennek szerettem volna hangot adni. (Durva példaként: nem hinném, hogy mondjuk szélsőséges diktatúrák építményeit építészetileg volna kedvem elemezni.)
Szívből remélem, hogy ez az épület nem a "szent háború" előretolt helyőrsége, hanem egy békés vallás imaháza. És ha így van, akkor nagyon helyes döntés volt az egyszerű irodaházas külső választása. A kortárs kubus jól "rejti" a belső intim vallási helyszínt. Mert a vallás napjainkban magánügy. Itt Európában legalábbis.
06:53
@FenyvesiHK: Hollandia népességének 2,2%-a török, 2%-a marokkói, a vallásosak 5,8%-a mohamedán (a nem vallásosak aránya 42%; megjegyzem, az 5,8% mohamedán nem a vallásosak 58%-os "tortájának" 5,8%-a, hanem a teljes népességé...). Az indonézek aránya is 2% fölötti, tekintettel a gyarmati múltra, de őközöttük nem tudni, mennyi az iszlám híve - annak ellenére, hogy a mai Indonézia vastagon iszlám ország, mondjuk a legnépesebb a világon. (Forrás: http://www.indexmundi.com/netherlands/demographics_profile.html ). Mindez nem az iszlám tudatos és hódító célú nyomulásának, hanem Hollandia évtizedes bevándorlási politikájának eredménye. És ha már így alakult, akkor ez a mecset több mint indokolt, amennyiben akár csak az illendőség szintjén is komolyan vesszük az emberi jogokat.
07:33
Nem tudom, hogy a mohamedán hívők mennyire fogadják el ezt az épületet valódi minaret nélkül - különösen, hogy KÍVÜLRŐL akár az IBM egyik színvonalas, regionális irodaháza is lehetne. Belsőépítészetével már szerencsésebben szolgálja a funkcióját, sőt, megkockáztatom, példamutató. A kupola-motívum, a centrikus (itt: négyszögletes) tér, a felső világítóablakok valóban letisztult együttest alkotnak. Nagyon szépek köröskörül a hagyományos arab írások is.
Visszatérve a külső megjelenésre és immáron nem vizsgálva, hogy az mennyire tükrözi a ház mohamedán templom mivoltát, az egész együttes előnyösen üt el környezetétől és nagystílűen gazdálkodik a telekkel. Szép, elegáns, zöld, míves homlokzatú és tényleg nincs "hátsó" udvara vagy homlokzata.
08:59
@Pákozdi Imre: Bevallom én majd csak akkor kezdek el rajongani iszlám vallási építményekért a befogadó (jobbára keresztény avagy liberális) Európában, ha hallok hasonló keresztény építmények emeléséről az iszlám területén és ha majd nem ilyen híreket kell olvassak ugyanonnan:
http://mindennapi.hu/cikk/egyhaz/vallaskarosultak/2010-11-17/274
12:50
@FenyvesiHK: Rajong a csuda. Építettek Hollandiában egy mecsetet, az Építészfórum lehozta, én meg hozzászóltam.
Egyébként pedig azok a belső frízen elhelyezett kalligrafikus csodák tényleg gyönyörűek. Rodoszon - mármint az óvárosban, a központi bevásárló utca felső traktusában, nem messze a Johanniták Nagymesteri Palotájától - van egy, ki tudja miért (talán véletlenül*) meghagyott muszlim műemlék-könyvtár. Hetente két órán át ha nyitva tart. Ott láttam először közelről ezeket az tradícionális arab írással rótt, szakrális írásművészeti körülményeskedéseket és azóta sem tudok szabadulni a varázsuk alól.
* a világvallások egymás iránti "toleranciájáról" persze oldalakat lehetne írni, de javaslom, ne itt.