Többszervi Transzplantációs Központ Kolozsváron – A Pinearq, a Dico si Tiganas és a cra_de.studio első díjazásban részesült terve

Az elmúlt időszak legnagyszabásúbb kelet-európai kórházi fejlesztéseinek egyike a Kolozsváron épülő Többszervi Transzplantációs Központ. A 2020-ban, nemzetközi tervpályázat keretében kiválasztott terv a hatalmas lépték, a funkcióból adódó infrastrukturális kötöttségek, a bonyolult telekadottságok és a használók igényeit szem előtt tartó, emberközpontú konepció kiváló szintézisét teremti meg.

Pályázat

Kolozs megye önkormányzata 2020 júniusában írta ki a kolozsvári Átfogó (többszervi) Transzplantációs Központ építészeti pályázatát. A nemzetközi, nyílt pályázat tárgya egy új, kimagasló színvonalú kórházi ellátást biztosító, építészetében is előremutató, de mindeközben gazdag történeti környezetéhez és a városszövethez szervesen kapcsolódó, több mint 40000 nm-es komplexum tervezése volt. A tervezett beruházás fontosságát és összetettségét a pályázat 3 hónapos időtartama, és a nagyvonalú díjazás (1. díj: 4.252.500 eurós szerződés, 2. díj: 60000 euró, stb.) is jól szemlélteti.

A pályázat helyszíne Kolozsvár belvárosának déli határán, a meglévő egyetemi kórházi együttes szélén, a Botanikus Kert közelében helyezkedik el. Heterogén környezet, amelyben a történeti épületállomány kisvárosias, 2-3 szint magas jellegét minduntalan megtörik, a később épült, jóval nagyobb léptékű beavatkozások. A nagyméretű telket déli irányból egy kisebb utca, és az a mentén épült alacsony házak, nyugati oldalról a korházi campus történeti épületei, kelet felől a Victor Babeș világhírű román orvosról elnevezett főút, észak felé pedig a campus gyönyörű, teraszos kialakítású parkja határolja.

A kiírás által megfogalmazott legfőbb szempontok a következők voltak:

• Átfogó transzplantációs központ kialakítása, amely a magas színvonalú transzplantációk széles skáláját nyújtja;
• Új kórház építése, amelynek kialakítása megfelel a nemzetközi szabványoknak, és amelyben orvosi személyzetet munkáját specializált építészeti kialakítás támogatja;
• A páciens igényeit kielégítő tér létrehozása – mind a burkolatok, mind a terápiás környezet megteremtése segítő térkapcsolatok tekintetében –, amely képes csökkenteni az orvosi beavatkozás okozta stresszt;
• A meglévő városszövet kiegészítése egy kortárs beépítéssel, törekedve arra, hogy az új épület reagáljon az Egyetemi Kórházon belül és a környező területeken azonosított funkcionális hiányosságokra.

Már ebből a rövid összefoglalóból is egyértelműen látható, hogy mennyire komplex építészeti feladattal kellett szembenéznie a pályázóknak, amelyet ráadásul a kórházi funkció részletesen és pontosan kidolgozott követelményei is tovább bonyolítottak. Mindazonáltal a pályázatra végül 40 érvényes terv érkezett be, Európa különböző országaiból.

A pályázat eredményét 2020 szeptemberében hirdették ki, a fődíjat a maximálisan elérhető 100 pontból 95-öt szerző 79-es számú pályaműnek ítélték oda. A nyertes terv a kórháztervezés terén 30 éves tapasztalattal rendelkező spanyol Pinearq, a romániai Dico si Tiganas és a barcelónai cra_de.studio együttműködésében született meg. A következőkben a győztes pályamű műleírását és a zsűri értékelését olvashatják.

Műleírás

A kolozsvári Átfogó Transzplantációs Központ alapgondolata egy rendkívül funkcionális és hatékony központ létrehozása, de mindenekelőtt a városszöveti integráció megteremtése. Az új épületnek átjárhatónak kell lennie, és összeköttetésként kell szolgálnia. A projekt az egyetemi kórházi komplexum szélén, egy történelmi helyszínen, a város konszolidált területén helyezkedik el. Közvetlen környezetében alacsony beépítéseket és frekventált zöldterületeket találunk, mint például a közeli botanikus kert. E kontextushoz az új épület egy kétszintes magasságú tornáccal kapcsolódik, amely reagál a szomszédos épületek párkánymagasságaira, és a különböző átmeneti, fedett-nyitott tereket teremt a tömb körül. Ebből az emelvényből két, egymásra merőleges, hosszúkás tömb emelkedik ki, amelyek az új transzplantációs központ működéséhez szükséges különféle funkcióknak adnak otthont.

Az urbanisztikai kialakítás fő célja – amelyet a pályázati kiírás is megkövetelt –, hogy változatos kert- és városkapcsolatokat hozzon létre, és a kórházi komplexumon belül több interakciós szintet különítsen el. A beruházás első üteme a műszaki infrastruktúra, a parkolók és az utak átalakítását, valamint a történelmi épületek későbbi toldalékainak gondos bontását foglalja magában. A második ütem a kertek és a történelmi kompozíció helyreállítását foglalja magában, valamint a terület gépkocsiforgalom csökkentését.

A környező park zöld teraszainak lépcsőzetes elrendezése az új kórház tágas, átlátható előcsarnokáig, a kompozíció agorájáig folytatódik. Ezenkívül az új épületet a földszinten egy fedett utca szeli ketté, amely összeköttetést biztosít a város felé forduló és a park felé néző előterek között.

A cél a gyógyító környezet megteremtése volt, ezért a természetes fény és a növények központi szerepet játszottak a tervezésben. Az épület elrendezése elősegíti a környezet minél gyakoribb érzékelését, így a nyilvános területek, a betegszobák, a lábadozó szobák és a személyzet számára kialakított terek mind közvetlen kapcsolatban állnak a külvilággal. A tetőablakok és belső udvarok rendszere biztosítja a természetes fényt a föld alatti kórházi területeken, például a műtőkben, a sürgősségi területeken és a laboratóriumokban is.

A műtők, a fejlett diagnosztikai és kezelési lehetőségekkel ellátott laborok, a logisztikai területek és az orvosi ellátmányok az alagsori szinteken vannak elhelyezve. A földszinten a közösségi terek, a járóbeteg-rendelő, az adminisztráció és a kutatás, a felső szinteken pedig a kórházi osztályok és a transzplantált betegek számára kialakított speciális felépülési helyiségek találhatók.

Értékelés

A projekt a tervezési feladatban foglalt valamennyi követelmény rendkívül professzionális és látszólag könnyed integrációját valósítja meg, kiváló átmenetet teremtve a heterogén városi környezet, és az Egyetemi Klinikák történelmi területének zöld magja között. A terv a páciensek igényeit helyezi koncepciójának középpontjába, pozitív, szerethető légkört teremt, és ezáltal csökkenti a betegeket érő stressz mértékét. A terv egyértelműen kifejezi ezeket az értékeket, és őszinte képet ad a programról.

A zsűri javasolja a két tömbből álló tömeg kompozíciójának és anyaghasználatának átgondolását, annak érdekében, hogy az épület még jobban illeszkedhessen a történeti környezetbe. Emellett fontolóra kell venni a klinikai és a szolgáltatási vertikális magok közötti nagyobb elkülönítést, és az automatizált árukezelés jövőbeni bevezetésének követelményeit. (A zsűri részletes értékelést a letölthető dokumentumok között találják.)

Kiegészítés

Az UNESCO és az UIA (Építészek Nemzetközi Szövetsége) előírásainak megfelelően a Romániai Építész Kamara által szervezett pályázat honlapját jó pár hónappal az eredmény kihirdetése után is érdemes böngészni. A kiíráshoz tartozó dokumentáció és tervezői program részletezettsége, a zsűri értékelésének alapossága és átlátható pontozási rendszere mindenről egyértelmű és átlátható információval szolgál. A beérkezett pályaművek is egytől egyig elérhetők a felületen. Építészként mindig jó érzés egy ilyen alaposan előkészített és – legalábbis a viszonylagos távolságból szemlélve – átlátható és tiszta tervpályázati folyamattal találkozni.

A beruházás az egész ország szempontjából kiemelt fontossággal bír, mivel Romániában a népességhez viszonyítva kevés olyan klinika van, ahol szervátültetéseket végeznek. A legnagyobb hiány a vesetranszplantációk esetében jelentkezik, ugyanis körülbelül 5000 olyan ember él jelenleg az országban, akinek fontos lenne a beavatkozás. Azonban hasonlóan kevés az olyan központok száma, amelyek tüdő-, szív- vagy májátültetéseket végeznek. Így a kolozsvári kórház nagyon fontos egészségügyi igényt elégítene ki, ráadásul Európa délkeleti részének egyetlen többszervi transzplantációs központja lenne.

A díjazott tervet kiemeli azon tulajdonsága, hogy a nagy léptékű épület és a kisebb léptékű városi környezet közötti átmenetet egy kétszintes fedett-nyitott átmeneti tér létrehozásával oldja meg. A kolonnádok befogadhatóvá, emberközelivé teszik a hatalmas tömeget, és emellett változatosan használható városi tereket hoznak létre. A várossal való kapcsolatot minden irányban publikus közterek biztosítják, amelyek eltérő építészeti kialakításukkal és hangulatukkal gazdagítják a terület városi szövetét. A koncepció a transzplantációs központ földszintjére egyfajta átlátható, átjárható térként tekint, amely nyitott a külvilág felé és összekötést képez a város és tömb belsejében található park között. Ez az elképzelés kifejezetten szimpatikus, azonban koronavírus-járvány fényében a kórház ilyen mértékű megnyitása kérdéses lehet. A környezettel való kapcsolat kiemelt szerepe azonban nem csak a földszinti terekre jellemző. Az emeleteken található funkciók nagy része is természetes megvilágítást kap a külső homlokzatokon vagy bevilágító udvarokon keresztül. A belső közlekedők homlokzattól homlokzatig nyúlnak, mindkét végükön üvegfelületekkel, és az alagsori helyiségek természetes világítása is megoldott. Mindent összevetve lenyűgöző teljesítmény, hogy a benyújtott tervek közül a zsűri által legjobbnak tartott funkcionális elrendezést és leghatékonyabb térfelhasználást a három iroda tervezői (Albert de Pineda, Jean Craiu, Alexandra Demetriu, Serban Tiganas, Alexandrina Kiss) ilyen sikeresen össze tudták egyeztetni az épületet használó páciensek, orvosok, nővérek, látogatók emberi igényeivel.

A projekt a tervek szerint halad előre: tavaly novemberben a megköttetett a tervezési szerződés, idén februárban pedig a kivitelezési tendert is kiírták, miután a tervek megkapták a szükséges engedélyeket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a költségek az emelkedő építőanyagárak és az infláció miatt rohamosan nőnek. A beruházás eredetileg emlegetett, kb. 60 millió eurós költségvetése előző év végén 90 millióra, a legújabb hírek szerint pedig már 200 millió euróra emelkedett. Bár az új transzplantációs központ mindenképpen fontos célt szolgálna, és a tervek alapján építészeti kvalitásai is egyértelműek, felmerülhet a kérdés, hogy a gigászi méretű, központosított megoldás még meddig maradhat megvalósítható, illetve fenntartható. Reméljük, hogy a kiszámíthatatlan hektikus körülmények között végül nem az építészeti részletek és a kivitelezési minőség húzzák a rövidebbet.

Fordította, szerkesztette: Winkler Márk

A cikksorozat megjelenését az Építészfórumon a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.