Új szárny épülhet az esztergomi ferences gimnáziumhoz

A kivitelezés megkezdése előtt átfogó régészeti feltárásokat végeztek, melyek során egy vélhetően 13. századi épület és egy középkori út nyomai is előkerültek. A bővítés terveit a Robert Gutowski Architects jegyzi. 

Lezárult az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium bővítésével kapcsolatos közbeszerzés, amelynek során kiválasztották az új épületszárny kivitelezőjét. A beruházás keretében a meglévő műemléki épület Kossuth utca felőli oldalához csatlakozna egy kosárlabdacsarnok, tetején intenzív zöldtetővel, az elképzelések szerint többfunkciós felhasználással. A bővítés során új tantermeket és közösségi területeket alakítanának ki. A kivitelezés során a jelenlegi udvart átalakítják sport- és szabadidő-funkciókkal rendelkező belső iskolaudvarrá, valamint új főbejáratot, portaszolgálatot és parkolókat hoznak létre - derül ki a vonatkozó közbeszerzési értesítőből. 

Az iskola közösségi oldalán még két éve, 2020 júniusában posztoltak arról, hogy elkezdődhet az új szárny építése, és ekkor tették publikussá a Robert Gutowski Architects által jegyzett terveket, látványterveket is. Ahogy írták: az udvar eddig beépítetlen oldalára egy kétszer nagyobb alapterületű tornaterem kerül.

"Az új terem alkalmas lesz hivatalos kosárlabda- és röplabdamérkőzések rendezésére, de a téli labdarúgó edzéseknek is helyet tud majd biztosítani. Százfős nézőtérről lehet majd a versenyeket megtekinteni. A csarnok bizonyára otthont adhat majd a nagyobb iskolai rendezvényeknek is. Mellette a mostani tornaterem sem szűnik meg teljesen. Szertornára és röplabdára az is alkalmas lesz a jövőben, de egy fix színpad kerül majd az egyik végére, hogy ezzel elejét vegyük a további színpadépítéseknek. A tornateremhez négy új öltöző és egy új konditerem is tartozik majd. Az iskolai szárny meghosszabbodik a Kossuth Lajos utca irányába és hat új tanteremmel, valamint szellősebb, világosabb folyosókkal és aulával bővül az iskola. Ennek köszönhetően a kollégiumból a két informatika- és a rajzterem is átkerül majd az iskolai épületbe, így minden óra egy épületben lesz majd. A kollégiumi épület is meghosszabbodik, és ezzel az étkező fölötti szintek egy-egy nagyobb közösségi térrel bővülnek majd, ahová teakonyhákat is tervezünk. A mostani garázsok helyén egy új lépcsőház épül, és a kollégiumból elérhető lesz a tornaterem, valamint az iskolai szárny az udvar megkerülésével", fejtették ki részletesen a koncepciót.

Arról is írtak, hogy a tornaterem alatt egy 15 autó befogadására alkalmas teremgarázs kap helyet, így az autókat teljesen kizárják az iskolaudvarról, amit a diákok sportolás céljára tudnak majd birtokba venni. Kültéri kondipark, streetball- és lábteniszpálya, valamint teqball és pingpongasztalok és padok kapnak majd itt helyet. A tornaterem tetejére egy csöndesebb pihenőparkot képzeltek el, ahol "zöld környezetben lesznek kisebb csoportoknak vagy akár egy osztálynak is alkalmas helyszínek beszélgetésre, tanulásra, de akár grillezésre, piknikezésre is". A tetőterasz egyik sarkában egy kültéri, tanításra vagy kisebb előadásokra is alkalmas részt alakítanak ki. A fejlesztés részeként sz iskola és a kollégium főbejárata is át fog kerülni a Kossuth Lajos utcába, ahol a porta mögött egy tágas aula és az iskolai büfé várja majd az intézménybe érkezőket.

A tényleges építkezés megkezdése előtt átfogó régészeti feltárásokat végeztek, melyek során értékes leletek kerültek elő, így egy középkori épület nyomai is, amely, mint kiderült, a 13. századból származik, és feltehetően a középkori ferences kolostorhoz tartozhatott. Az ásatás valódi szenzációjaként ugyanakkor egy középkori utat jellemeznek, amről azt valószínűsítik, hogy a középkori Esztergom egy jelentős útja lehetett. Ezeken kívül számos apró lelet is napvilágra került, többek között zarándokjelvények, kerámiatöredékek, egy bronz kulcsocska és számos középkori gyűrű is, amelyek immár a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeumának gyűjteményét gazdagítják.

Az Archeologia online régészeti magazin cikkében írtak szerint az esztergomi ferences rendház, gimnázium és idősek otthona, eredetileg ferences kolostor hosszú múltra tekint vissza, hiszen a rend itt telepedett meg Magyarországon 1228-ban. II. András alapítása után a tatárjárást követően újjáépítették a rendházat és a templomot, amelyet IV. Béla temetkezési helynek választott: itt temették el őt, feleségét, Laszkarisz Máriát és kisebbik fiát, Béla herceget is 1269-1270-ben. A kolostor a középkor során sem vesztett jelentőségéből, a török korban a vízivárosi rendházzal együtt azonban elpusztult. A 18. században feltehetően a részben visszabontott romokra építették rá a ma látható barokk együttest.

A mostani bővítéssel kapcsolatban Gutowski Robert korábban egy interjúban így fogalmazott: "Bonyolult a kontextus, érzékeny a helyszín, nagy felelősség a több száz éves múlt folytatása. Sokat dolgoztunk a terveken, többször át is dolgoztuk azokat, hogy ne csupán az épített környezetben ízesüljenek, de a történetben szereplők is egytől egyig, az iskola, a rend, a városvezetés és a helyi szakmai élet is magukénak érezzék őket." Az Építészfórum 10+1 sorozatában azt emelte ki a leendő kivitelezésről szólva, hogy "egy nagyon összetett feladat, erős építész jelenlét szükséges az építés során".