Közélet, hírek

Újabb sanghaji épületet azonosítottak Hudec László munkájaként

1/1

Kép forrása: Facebook/Szentmártoni Lívia

Hirdetés
?>
Kép forrása: Facebook/Szentmártoni Lívia
1/1

Kép forrása: Facebook/Szentmártoni Lívia

Újabb sanghaji épületet azonosítottak Hudec László munkájaként
Közélet, hírek

Újabb sanghaji épületet azonosítottak Hudec László munkájaként

2022.01.08. 18:51

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Kína, Sanghaj

Építészek, alkotók:
Hudec László

A brit stílusú villaépületről egy felújítás révén derült ki, hogy a Sanghajban élő és alkotó, Ázsia sokáig legmagasabb felhőkarcolóját is jegyző magyar sztárépítész életművének része.

Az életműben eddig nem ismert, ám most Hudec László munkájaként azonosított épület tűnt fel Sanghajban - derül ki egy, a Magyar Építőművészek Szövetsége által megosztott Facebook-bejegyzésből. A poszt szerint az egykori Route Dufouron (ma South Wulumuqi Road) álló, brit stílusú villaépület közelmúltban történő felújítása során bizonyosodott be, hogy az a sanghaji magyar sztárépítész munkája.

Az 1893-ban, Besztercebányán született Hudec László csaknem száz épület megtervezésében játszott szerepet, Sanghajban a régi városrész arculatának kidolgozásában munkálkodott leginkább. Apja, Hugyecz György elismert építész volt Besztercebányán, ő maga 1911-től tanult építészetet a budapesti Műegyetemen, ennek egész életműve szempontjából kiemelkedő jelentősége volt. Egyetemi évei során tanulmányutakat tett Németországba és Olaszországba, ám hallgatóként készített terveiből nem sok maradt meg. Nagy Virgil, Schulek Frigyes, Hauszmann Alajos, Petz Samu, Lechner JenőHültl Dezső, Tőry Emil is az oktatói között voltak. Diplomamunkája a Városi Vigadó és Szálloda volt, de később a Park Hotel és a Grand Színház esetében Sanghajban ugyanezt a témát dolgozta fel. Szlovákiában, ahová egész életében visszavágyott, egyetlen megvalósult épülete a Szűz Mária Magyarok Nagyasszonya kápolna Felvidéken.

Sanghajba az első világháború után, 1918-ban jutott el, és gyorsan el is tudott helyezkedni egy építészirodában. Mivel óriási ingatlanéhség volt ebben az időszakban a városban, munkában nem volt hiány. Képességei hamar arra predesztinálták, hogy önálló vállalkozóként lépjen színre. Munkásságában a 20-as és 30-as évek időszaka volt a legtermékenyebb, változatos építészeti stílusokban (így például klasszicista, eklektikus, art deco, modern) tervezte sorra épületeit a nemzetközi és a francia koncessziós negyedben. 

Leghíresebb épülete az 1929-34 között épült Park Hotel, ami a maga korában 22 emeletével kiemelkedő volt minden szempontból, és még mindig a város szerves része. Ugyancsak jelentős a Columbia Circle, amelynek esetében rendkívüli stílus-sokféleség figyelhető meg, az 1931-33-ban épült Chiao Tung egyetem, a Country Hospital vagy a modernizmus jegyeit viselő, ugyancsak ´30-as évekbeli Zöld Ház - idéztük fel korábbi részletes cikkünkben

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.