Üveg az építészetben

Hiánypótló kiadvány jelent meg a közelmúltban a TERC kiadó gondozásában. Az üveg építészeti szerepét tárgyaló kötet - nyugodtan mondhatjuk alapvető műnek - szerkesztője Reith András, aki mellett neves szerzőtársak dolgoztak a könyvön: Vukoszávlyev Zorán, Szalay Zsuzsa, Csoknyai Tamás, Bujdosó Ildikó, Deák György, Erdélyi Tamás, Gelesz Adrienn és Kronavetter István.

Magyar nyelven ilyen átfogó, az üveg köré szervezett tematikus mű még nem jelent meg. A feladat óriási volt, hiszen a közelmúlt és a jelen egyik legizgalmasabb építőanyagáról szól, amelynek 5500 ves fejlődése máig nem torpant meg. Ez az anyag a szerkezettervezők számára talán a legnagyobb kihívást jelenti, változatos felhasználási lehetőségei, transzparens vagy épp átlátszatlan felületei - no meg törékenysége folytán. Hártyaszerű jellege, az átlátszó anyag csodája tudatosan vagy tudattalanul, de lenyűgözi az embert, s a térképzés végtelen lehetőségét nyitja meg a tervező számára.

Mint Stocker György, a szerkesztő egykori tanára - ma kollégája - előszavában kiemeli, a könyv egyszerre szól a szakmagyakorlóknak, leendő építészeknek, ingatlanfejlesztőknek, kivitelezőknek, üzemeltetőknek, sőt, az egyszerű érdeklődő olvasónak is. E célkitűzés tovább nehezítette az alkotók dolgát a közérthetőség és a szakmaiság közti egyensúly igényével. Hogy a vállalkozást siker koronázta, az nagyban köszönhető a komoly szakemberekből összeállt szerzőgárdának. A szerkesztő-író mellett olyan építészek, szakírók dolgoztak, mint a számos magyar és nemzetközi publikációt jegyző Vukoszávlyev Zorán, a kortárs építészeti tendenciák kutatója, vagy Szalay Zsuzsa és Csoknyai Tamás, akik az épületenergetika témáját dolgozták fel. A szerzők közt meg kell említenünk még Bujdosó Ildikót, Deák Györgyöt, Erdélyi Tamást, Gelesz Adriennt és Kronavetter Istvánt is.

Az írott anyagot a Mérték Építészeti Stúdió munkatársai által készített ábrák, csomópontok egészítik ki. Többek között ez a szerkezeti szemlélet teszi a kötetet alapművé, és garantálja, hogy oktatók és hallgatók is haszonnal forgathatják. A megvalósult példáktól az üvegszerkezetek történetén és statikáján át az energetikai számításokig a tervezés valamennyi fontos nézőpontját vizsgálja, ezzel a projektszemléletű oktatás ideális kiegészítője lehet. Az üveg történetét feldolgozó első fejezet olvasmányos, különleges fotókkal illusztrált, és számos kultúrtörténeti érdekességet is bemutat.Kitér a középkori bazilikák üvegmozaikjaira és a gótikus katedrálisok csipkeszerű ablakaira. Kis hiányérzetünk maradhat ugyanakkor a kortárs képzőművészet, üvegszobrászat terén, amely érintőlegesen, s inkább szerkezeti oldalról mutatkozik be.

Logikusan egymásra épülő szövegekkel halad végig az üveg anyagi, statikai és energetikai jellemzőin, majd az épületszerkezettani vonatkozások tükrében összesíti az addigiakat. A blokkok végén listázott szabvány- és irodalomjegyzék segítséget nyújthat az egyes területek kutatóinak. Hat fő fejezetre tagoltan tárgyalja témáit, ugyanakkor tematikailag és grafikailag is két egységre bontható: az üveget, mint anyagot bemutató első öt fejezet után következik a kortárs építészet csúcsteljesítményeit felvonultató gyűjtemény.

E projektek mindegyike az üvegszerkezetek egyéni, innovatív alkalmazásának jogán kerültek a kötetbe. Örömteli, hogy a magyar és külföldi példák kiegyensúlyozottan jelennek meg, mind számban, mind minőségben. Az egyes projektek megvalósulásának dátumain végigtekintve látszik, hogy mintegy tíz évnyi késedelemmel kezdte a hazai szakmát, illetve a beruházói oldalt foglalkoztatni az üvegben rejlő számos, addig kiaknázatlan lehetőség. Habár az 1990-es években ugrásszerűen megnőtt az alkalmazott üvegszerkezetek mennyisége, igazi áttörést, személetváltást az ezredforduló hozott. Az itt bemutatott épületekre azonban már méltán vagyunk büszkék: tervezési és kivitelezési oldalról egyaránt nemzetközi színvonalú, időtálló projektek ezek. A pécsi Cella Septichora (Bachman&Bachmann), a Lánchíd19 design hotel (Radius B+S) vagy épp a Simplon lakóépület (T2) mellé - mások mellett - igazi újdonságként az M4 Tétényi úti megállójának üveglefedése is bekerülhetett a válogatásba.

Ugyanez a színvonal és időtállóság jellemzi az egész könyv megvalóítását. Grafikusa, Dancsák Attila tehetségét mutatja, hogy a " Többlakásos házak" című kötetért az Emberi Erőforrások Minisztériumának Különdíját vehette át a Szép Magyar Könyv 2012 versenyen. Ezúttal is színvonalas, szemet gyönyörködtető munka került ki keze alól. Borítója egyetlen fotóra építő koncepciójával sokat elárul a kötet egészéről. Mai és igényes, formabontó újítások nélkül. Kellemes, harmonikus, s bár nagy alakú, még éppen kezelhető könyv ez, ahol a fehér és kitöltött felületek jó arányban váltakoznak. Viszonylag szigorú, klasszikus két hasábos szerkesztéssel (lapszélen elhelyezett kiegészítésekkel) készült. A képanyag általában ebbe a rendbe illeszkedik, de esetenként ki mer lépni abból egy-egy könnyedén beúsztatott ábrával, ha a figyelem felkeltését ez szolgálja. Az épületek bemutatásánál aztán már feloldódik ez a rend, a rövid szövegrészeket szabadabban veszik körbe az illusztrációk, építészeti tablókat idéző szerkesztettséggel.

Mindent összevetve tárgyához illően átlátható könyv született Reith András keze alatt, akinek ez a németországi klímadesigner képzése idejéből eredő régi kutatási témája. A könyvből szakmai-kutatói pályafutásának egyik legfontosabb üzenete is átjön: a szenvedélyes szakmaszeretet, az alaposság, figyelem és elköteleződés - ez esetben az üveg iránt.

Mizsei Anett

A kiadvány támogatói: 

Belügyminisztérium, Országos Főépítészi Iroda

Rákossy Glass Kft.

Jüllich Glas Holding Zrt.

Guardian Orosháza Kft.

Mérték Építészeti Stúdió Kft.

…és természetesen minden építész iroda, aki rendelkezésre bocsátotta a munkáinak dokumentációit és a TERC munkatársai!

Reith András