„Zöldlépcső” a lakótelepen - az Újhegyi sétány

A Tér_Köz pályázat eredményeit ismertető sorozatunkban a kőbányai Újhegyi sétány komplex megújításának terveit mutatjuk be, melyeket a Lépték-Terv Tájépítész Iroda készített. A városi közterek megújításában a tájépítészet játssza a főszerepet. Az Újhegyi sétány pályázati anyagának bemutatása mellett Budapest köztereinek megújításában vállalt szerepükről kérdezte Szakács Barnabás vezető tervezőt Szabó Eszter Ágnes.

A X. kerületi Újhegyi sétány komplex felújítása

A lakótelep gyalogos tengelye az Újhegyi sétány

Kőbánya legnagyobb lakótelepe 1974 és 1976 között épült, ahol ma is közel 17000 lakos él. Fő gyalogos útvonala 40 év után először, a TÉR_KÖZ pályázatnak köszönhetően újul meg, és válik valóban közösségi térré. A lakótelep terepviszonyai változatosak, a központi sétány fokozatosan és nagymértékben lejt. A szintkülönbségeket áthidaló rámpák dőlésszöge sok esetben nem felel meg az akadálymentesítés korszerű követelményeinek. Azok a növénykazetták és lépcsősorok, amelyek a sétány mellett sorakozó kiszolgáló egységekkel teremtenék meg a kapcsolatot, inkább elválasztanak, mint összekötnek.

A szintkülönbségek sok esetben a 2-3 métert is elérik, a betonkazettákba ültetett cserjék túlnövekedtek, így az átláthatóságot még jobban megnehezítik. Ez alól kivétel az Újhegyi sétány 14., amely szintben csatlakozik a sétányhoz, ugyanis az előtte kialakult teresedés a sétány agorájának, a társadalmi érintkezés színterének tekinthető. A sétány támfalának szinte erődszerű kialakítása helyenként elvágja a rá merőleges utak és járdák közlekedését. A sétány két végpontja bizonytalan, „hirtelen kezdődik" és „hirtelen van vége", sem lezárása, sem továbbvezetése nem érzékelhető.

Az északkeleti oldalon nagy alapterületen kereskedelmi és szolgáltató egységek találhatók, melyek megközelítése a panelházak közötti parkoló felületekről és szervizutakról történik. Itt a lakóépületek jelentős szintkülönbséggel kapcsolódnak a sétányhoz. A közösségi tér kialakítására a Harmat utca és Szőlővirág utca közötti fás, gyepes területet jelölték ki. A délnyugati oldalon, mind a lakóépületek, mind a zöldfelületek szintben kapcsolódnak a központi útvonalhoz, ahol elsősorban egészségügyi és oktatási intézmények – orvosi rendelő, bölcsőde, óvoda, iskola, stb. – találhatóak. A Tóvirág utca menti elhanyagolt füves, dombos területen épülhet az új és korszerű játszótér.

Megújulás és közösségi funkcióbővítés

A tervezők a sétányt olyan központi elemként fogták fel, amelynek megújítása az egész lakótelep közösségi életére pozitív hatással lesz. A Tér_KÖZ pályázat támogatása a középső szakasz támfalainak és zöldterületeinek megújítására irányult, vagyis a sétány és a környező lakótelepi részek akadálymentes átjárhatóságának megteremtésére. A sétány két végén elterülő parkok közösségi funkcióinak bővítésére is sor kerül. Az újratervezési folyamat és a végleges tervek bemutatásában Szakács Barnabás, a Lépték-Terv Tájépítész Iroda vezetőtervezője volt segítségünkre.

Szabó Eszter Ágnes: Egy olyan, már létező és sokak által használt, köztér megújítása során, ahol évtizedes tapasztalatok vannak a terület használatára, hogyan lát a tervező a munkához? Melyek voltak az elsődleges szempontok az Újhegyi sétány rehabilitációjában?

Szakács Barnabás: Az Újhegyi sétány egy nagyon jó „városszerkezeti jelenet". Ez a lakótelep főutcája – gyalogos sétány –, felfűzve rá minden fontos közszolgáltatás, ami egy város életéhez szükséges – orvosi rendelő, gyógyszertár, posta, óvoda, iskola, rendőrség, valamint kereskedelmi-szolgáltató helyiségek sora. Egy fontos elem hiányzik, a templom, de ismerve az építéskori ideológiákat, nem is csodálkozom. Ide futnak be a környező utcák és fontos probléma, hogy a lakótelep egyes részeiről nem lehetett akadálymentesen a sétányra feljutni. Ez a környékbeli nyugdíjasokat, valamint a kisgyermekes anyukákat érintette leginkább. A 350 méter hosszan húzódó lejtős sétány mellé a szintkülönbségek áthidalására növényekkel sűrűn betelepített, bonyolult támfalrendszert építettek. Furcsa eleme a telepítésnek, hogy a gyalogos korzó és az azt kísérő épületek bejáratai között sokszor 2-3 méteres szintkülönbség alakult ki. A sétány és az üzlethelyiségek közti nehéz átjárhatóság a boltok bezáráshoz vezetett. Jól látszik, hogy ahol ez a szintkülönbség nem állt elő, ott minden él és virul.

SZEA: Volt egyeztetés a lakókkal és a civil egyesületekkel, hogy hogyan képzelik a sétány jövőjét, és számukra mi jelenti a legnagyobb problémát?

SZB: A X. kerületi önkormányzat több civil egyesülettel egyeztetett, és lakossági fórumot is tartottak, főleg az érintett idősek részvételével, ahol több probléma mellett a leghangsúlyosabb az akadálymentesség volt. A területet bejárva ez számunkra is egyértelművé vált, ezért a tervezés során ennek a problémának a megoldása elsődleges feladatunk volt.

SZEA: Az erődszerű támfalakat milyen megoldással tudták kiváltani, és ezzel együtt az eltűnő növényzetet hogyan lehet majd újratelepíteni?

SZB: A sétány és a középületek között minden támfalat felszámoltunk és a szintkülönbséget lépcsőrendszerekkel oldottuk meg, melyekbe elnyújtott rámpákat illesztettünk. Nem kis küzdelem árán, de sikerült megoldani, hogy minden egyes belépési pontról akadálymentesen rá lehessen csatlakozni a sétányra. A támfalas növénykazetták zöldfelületeit a lépcsőrendszerbe illesztett zöldfelületekkel pótoltuk, amelyeket a projekt során ’zöldlépcsőknek’ neveztünk.

SZEA: Tavasztól őszig minden közösségi tér legkedveltebb pontja a szökőkút vagy vízjáték. Terveztek-e ide is vizes elemeket?

SZB: A sétány nyitányaként, annak elejére, a lépcsős terepadottságokat kihasználva egy kaszkádot terveztünk. A közösségi ház közelébe tervezett terecskére egy burkolatból felszökő vízjátékot javasoltunk. Ez amellett, hogy manapság divatos megoldás, praktikus is, mert rendezvények esetén elzárható, így gyalogos felületté válik, valamint az év 6 hónapjában nem működik, így nem egy üres medence, hanem egy használható gyalogos térburkolat marad a helyén.

SZEA: A vízjátékok körül mindig kialakul egy kis közösség, de milyen új funkciókkal bővül még?

SZB: A közösségi ház középső traktusának kibontásával piacteret alakítottunk ki. Közvetlen közelében, a „Szőlővirág parkban" játszóteret terveztünk. A terület vizsgálatakor érdekes jelenet fogadott minket a Tóvirág parknál, ahol pingpongasztal lábához láncolva vas székeket találtunk, amelyeket az idősebb korosztály tartott fent a kültéri kártya- és sakk partikhoz. Ezt az igényt kiszolgálva, a területet kiegészítve terveztük át: kültéri fitnesz eszközökkel, valamint „street workout" utcai tornaeszközökkel, amiket egyre nagyobb kedvvel használnak a fiatalok. Mi az angol kifejezések ellenére magyar tervezőkkel, a Hard Body Hanggel dolgoztunk, akik egyre többet terveznek külföldre is. A másik, nálunk még viszonylag új jelenség a „slack line" – a fák vagy oszlopok közé kifeszített hevedereken való egyensúlyozás –, melyhez állandó rögzítési pontokat terveztünk, így mindenki hozhatja a saját hevederét és gyakorolhat. Ezt a közösségépítő sportágat az Outdoor Inhales is népszerűsíti Magyarországon.

SZEA: A Lépték-Terv Tájépítész Iroda két TÉR_KÖZ projektben is közreműködött. Milyen tapasztalataitok voltak a munkák során?

SZB: Nagyon tetszett, és jól is működött az a rendszer, ahogy a TÉR_KÖZ projektet kitalálták és menedzselték a főváros részéről. Minden támogatott projektnek gazdái voltak, nyomon követték a teljes tervezési folyamatot, és látszott, hogy szívügyüknek tekintik. Bizonyos patthelyzetekben – ami pl. a mi esetünkben a közműszolgáltatók és köztünk kialakult – egyeztetést hívtak össze, és a mediálásnak köszönhetően a probléma megoldódott. Nagyon jó volt, hogy a tervezést megrendelő kerületi önkormányzat és a tervezők között harmadik félként jelen voltak, kicsit kívülállóként hasznos észrevételeket tettek, jól koordináltak, ami jót tett a tervek alakulásának.

Szabó Eszter Ágnes

Adatlap

A projekt címe: A Kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása
Projektgazda: Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat
Projektmenedzser: Radics András, Szántó János
Támogató: Budapest Főváros Önkormányzata
Projektkoordinátor: Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály, Városmegújító Csoport
Tervezők: MŰ-HELY Zrt. – Felelős tervezők: Tóth Zoltán okl. építészmérnök, Nagy Csilla okl. építészmérnök; Lépték-Terv Tájépítész Iroda – vezetőtervezők: Szakács Barnabás okl. tájépítész, Bardóczi Sándor okl. tájépítész
Partnerek: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ, szakmai és civil szervezetek

Elnyert fővárosi támogatás: 516,865 M Ft
A támogatás intenzitása: kb. 72% kerületi tulajdonra és 100% fővárosi tulajdonra
Teljes projektköltség: 711,581 M Ft

A projekt tartalma:
A projekt célja a kőbányai Újhegyi lakótelep gyalogos tengelyének komplex revitalizációja, mely által a meglévő intézmények és szolgáltatások elérhetőbbé válnak, illetve számos funkcióval bővül a sétány. A Kőbányai Önkormányzat az Újhegyi lakótelep életében olyan pozitív megújítást hoz létre, amelynek hatására összetartóbb lakóközösségű, vonzó, élhető, minden korosztály számára kényelmesen használható városrésszé formálódik.

Projektelemek:
Közterület rehabilitáció: sétányszakasz intenzív felújítása, lefűződő parkrészek funkcióbővítése (korosztályos játszó- és rekreációs terek)
Újhegyi sétány 16. átalakítása: fedett-nyitott piactér kialakítása, Közösségi Ház felújítása, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókbővítése
Helyi szervezetek által megvalósuló társadalomépítő és közösségfejlesztő programok: kompetencia-fejlesztő, munkába állást segítő, köztéri tárgyakat közösen megvalósító és gyermek programok