A keszthelyi ”mosóház” revitalizációja – Péczeli Panna diplomaterve
A Keszthely belvárosában található 18. századi „mosóház" eddig méltatlanul kihasználatlan terei Péczeli Panna diplomamunkájában üzletként, kulturális szálláshelyként és kézműves műhelyként kelnek életre. A tervezett fejlesztés célja, hogy a város turizmusát élénkítse és helyi közösségét erősítse, a történelmi környezethez méltó, mégis korszerű építészeti megoldásokkal.
Helyről
A helyszín Keszthely belvárosi része. A városrész műemléki jelentőségű, világörökség-várományos terület, a Festetics-örökség része. A telek a Lehel utca 2. szám alatt, a keszthelyi Festetics-kastély közvetlen környezetében foglalja el helyét. Az érintett telken egy műemléki épület áll, amit a városbeliek csak mosóházként emlegetnek.
A „mosóházról"
„…A tárgyi 18. századi épület a Festetics örökség jelentős eleme, azon belül pedig Hofstadter Kristóf uradalmi építész egyik legfontosabb és aránylag épen megmaradt lakóépülete. Az épület az udvarbíró részére alapíttatott, később jelentős uradalmi és városi személyiségeknek adott otthont. A kutatás alapján az is bebizonyosodott, hogy az épület lakóháznak és iroda céljából épült, mosóházi funkciója soha nem lehetett."
„…A kataszteri térkép a telket keleti oldalán lévő tervezett parkkal ábrázolja. A park (díszkert) bár külön helyrajzi számon szerepel, de minden bizonnyal hozzá tartozhatott az udvarbírói telekhez. A tárgyi ingatlanon több épület szerepel. A saroktelek déli oldalán láthatjuk az „L" alakú főépületet, az északnyugati sarokban áll egy az eredeti Hofstadter terven is szereplő kocsiszín és kétegységes istálló, valamint az északkeleti sarokban egy – ma már nem azonosítható funkciójú – melléképület. A kataszteri térkép határozott mederrel és élővízzel ábrázolja a Büdös árkot és jelöli annak kiinduló pontját, egy a Sopron utca tengelyében lévő nagyobb méretű kutat, vagy forrást. Ennek a forrásnak a közelsége lehetett annak az oka, hogy az Udvarbíró házat „mosóháznak" nevezték a későbbiekben…"
(Részletek az épületről készült építéstörténeti tanulmány és értékleltárból. Kerner Gábor - okl. műemlékvédelmi szakmérnök, műemléki szakértő)
Múltról
1771-es megépülését követően átalakítási terv készült Hofstadter Kristóf által. Ez a terv nem, csak a tüzelőberendezések korszerűsítése valósult meg. Később több terv is napvilágot látott a műemléki épület hasznosítására, 1984-ben elkészült a KÖZTI helyreállítási terve, mely egy turistaszálló lehetséges kialakítását vázolta fel, azonban szintén nem realizálták. Faanyagvédelmi vizsgálat után 1988-ban a Mérték Építész Stúdió tetőtérbeépítési tervet készített, mely végül meg is valósult. 2017-ben pedig egy felmérési és hasznosítási terv is született, ami alkotóházi funkcióval látta a helyszínt – ám ez sem jutott el a megvalósulásig.
Jelenről
A műemléki épületben fazekas szakkör működik, ami kettő földszinti helyiséget foglal el. A ház többi része méltatlanul raktárként funkcionál, a telek beépítetlen, zöld területeit parkolóként hasznosítják. Az udvar középső részén helyet foglaló, egykoron a városüzemeltetéshez tartozó épület kihasználatlan és rossz állapotú, elbontandó épület. Megmenthető belőle a téglaanyag, amit tervemben burkolatként hasznosítok.
„…A közelmúltban több pozitív változás is történt Keszthely belvárosi részein. A pozitív megújulások egyben felhívják a figyelmet a hiányosságokra.
Sürgős intézkedés szükséges:
az uradalom kiegészítő épületei (Sopron utcai Mosóház) rosszul hasznosítottak…"
(Keszthely város Örökségvédelmi hatástanulmány és értékvédelmi terv. Kerner és Társa)
„…Felújításra, helyreállításra és hasznosításra méltó műemlék az egyetemes örökség és Keszthely városa épített örökségének jelentős eleme…"
(Építéstörténeti tanulmány és értékleltár. Kerner Gábor)
Tervekről
A városközpont funkcionális vizsgálata a lassan kihalófélben lévő, de új figyelemnek örvendő kézművesség felé terelt. A meglévő, földszint plusz egy emeletes, teljesen alápincézett műemléki épület földszintjét regionális üzletként, pincéjét látványraktárként hasznosítom. A tetőtér kulturális szálláshelyként töltené be szerepét a város életében, amiből jelenleg hiány van Keszthelyen.
Új épületem a műhelyház. Három különböző kézműves ágazatnak ad helyet, ahol a kézműves mesterek munkahelyeit alakítják ki, és nyitott műhelyként bármikor látogathatók, hogy valódi, őszinte betekintést nyerhessenek a kíváncsi látogatók a mesterek munkájába. A telek keleti oldalában, ahol egykoron díszkert volt, most egy városi közkert kap helyet, amiben rendezett kuszasággal nőnek a kézművesek által hasznosítható festőnövények és árnyékot adó fák.
Újról
A telek vizsgálata után új beépítésemet az udvar északi oldalára, az egykori gazdasági épületek helyére terveztem. Ezt a csűrök és górék ihlette konstrukciót korszerű faszerkezettel képzeltem el. A belső téri atmoszféra megteremtésében fontos szerepet játszik ezek láthatósága, emiatt döntöttem nyitott fedélszék és szarufa feletti hőszigetelés kialakítása mellett.
A műhelyház három egységből tevődik össze. A tágas műhelyterekhez tartozik egy-egy dolgozói öltöző-vizesblokk és egy teakonyha. Egy-egy műhelyt előszoba köt össze, ahol igény esetén összenyithatók vagy szeparálhatók a terek. A déli oromfalakat 3 m magasságtól polikarbonát panelek képezik. Az oromfalak felőli tetőrészek előre húzása biztosítja a polikarbonát felület meteorológiai terheknek való kitettségének mérséklését és fedett járófelülettel szolgál az épület előtt. Az épület körbejárható, két végén egy-egy fűtetlen, fedett-nyitott épületrész található. A telek bejáratánál kapott helyet a festőnövények szárítóháza, a kert felől pedig egy kültéri munkahely.
Az épület megfelelő formavilágának megtalálásához Keszthely magaslati pontjait kerestem és fényképeket készítettem a városról. Fontos szempont volt, hogy az épület ne akarjon a műemlékhez hasonlítani, de illeszkedjen a városképbe. A régi gazdasági épületek inspirálta víziómnak fontos részét képezte az a döntés, hogy nem csak szerkezetében, de burkolatában is faanyagot képzelek új épületemnek. A déli oldalon, az oromfal polikarbonátos megnyitása előtt a homlokzatot betonacél huzalok teszik változatossá, és az arra felfutó növények árnyékolást is biztosítanak a homlokzati megnyitás előtt. Két kültéri helyiségem alacsony hajlású félnyeregtetőt kapott korcolt fémlemez fedéssel, míg a műhelyház sorolt nyeregtetői szálcement fedést kaptak, mindkét héjazat sötét szürke színben.
Régiről
A mosóházként ismert épület hasznosításánál fontos szempont volt, hogy alkalmazkodjak a meglévő szerkezethez és maradjon lehetőség jövőbeni falkutatásoknak. Az épület sajátos jellegét ne veszítse el, viszont hasznosítható állapotba kerüljön. A tervezett funkciók a műhelyház működését kiegészítvén belefolynak a helyszín forgatagába. A földszintre tervezett üzlet térsorában centrálisan kiállított kézműves alkotások adnak ízelítőt a mesterek munkájából, melyek ott meg is vásárolhatók. A tetőtérben kerülnek kialakításra a kulturális szálláshelyek. Itt akár művészeti rezidenciaprogram keretein belül is elszállásolásra kerülhetnek kézműves tanoncok. Ezzel a műhelyhez való közelséggel igazi inas-mester kapcsolat alakulhat ki a tanulni vágyó és tanító között.
A műemléki épület fedését az utca felőli megnyitás nélkül terveztem. Ahogy a lakások, a tetőablakok is eltolással helyezkednek el, és nyitnak az udvar felé. A közép vagy oldalfolyosós megoldás elkerülésével és a lakások széthúzásával különböző privátsági zónák alakulhattak ki lakásokon belül szoba-szoba között, lakás-közlekedő és közlekedő-közösségi tér között. A különböző minőségű leválasztások függönyökkel, nyíló és toló ajtókkal történnek.
A földszinten végig futó szűk folyosó komor hangulata és a funkciók összhangja miatt döntöttem a vakárkádok kibontása mellet. Az épület friss vakolatot és fehér festést kap. A házhoz látszólag csatlakozó, faszerkezetű kerékpártároló a műemlék fedéséhez hasonló hajlásszöggel és gerincmagassággal, 50 cm széles fémlemez fedés után folytatja és azt kontyolással zárja a kert felől. A háztól a régi díszkert fal maradványáig tartó hétméteres szakasz fedése alatt látszólag folytatódhat az árkád boltíveinek ritmusa a szerkezet fa oszlopaival.
Körítés
A telket egykoron körbeölelő kőkerítésből már csak néhány falszakasz maradt meg. Ez a faragott kőkerítés tervemben újra falként húzódik végig a telek teljes kerülete mentén. Jelenleg a helyszínre mindössze egy irányból lehet megérkezni, a megfelelő funkciók közti kohézió és várossal való kommunikáció elősegítése érdekében további két oldalon szeretném feltárni a telket: egyrészt a kert felől, amivel kialakul a telek főtengelye a szekérbejárattal együtt, valamint a műemléki épület folytatásába tervezett kerékpártároló fedése alatt.
Hasznosítási tervemmel célom Keszthely belvárosi telkének a város vérkeringésébe való újbóli bevonása. A tervvel nem csak a burjánzó turizmust, hanem a helyi lakosságot is szeretném kiszolgálni, kikapcsolódási és ismeretszerzési lehetőséget biztosítani.
Péczeli Panna
forrás:
Magyar Építészeti Múzeum, tervtár
Debreczeniné Mezey Alice-művészettörténész művészettörténeti szakvéleménye
Kerner és Társa - Keszthely város Örökségvédelmi hatástanulmány és értékvédelmi terv
Építéstörténeti tanulmány és értékleltár - Kerner Gábor