Értékmentés, rendteremtés, visszafogottság – A DVM Group második díjas terve a Ranolder-iskola pályázatán
A katolikus oktatási alapelvekből kiindulva a DVM Group építészei három tervezési elvet fogalmaztak meg, melyek mentén a meglévő épületeket és az új funkciókat egy egységes rendszerbe tudták foglalni úgy, hogy az újonnan kialakított részek a terepszint alá kerülnek, az építészeti koncepciót így a meglévő épületek, a közöttük lévő zöldfelületek és az alattuk elhelyezett funkcióegyüttes egésze adja.
Tervezési alapgondolat, összefoglaló
A tervezési terület adottságai egészen egyedülállóak annak köszönhetően, hogy egy meglévő iskola intézmény lesz bővítve egy olyan területtel, ahol meglévő Sörház épületek állnak, egyik oldalán értékes fás parkkal, a másik oldalán pedig izgalmas terekkel rendelkező pincerendszerrel. Az új tervezendő funkciók (kollégium, uszoda, tornacsarnok) elhelyezése olyan kérdések megválaszolása nyomán kezdhető meg, amelyek a teljes összevont telek felhasználását determinálja.
Értékmentés, rendteremtés és visszafogottság
A tervezési szándékunkat ezen három alapelv mentén határoztuk meg. Úgy véljük, hogy ez a három alapelv a katolikus egyházi oktatás szellemiségével és 5 alapelvével – Szép, Jó, Szent, Igaz, Tudás tökéletes összhangban van.
Első alapelv az Értékmentés: Egyrészt a telken látható épületállomány értékeit kívánjuk megtartani és megőrizni. Ez azt jelenti, hogy az eredeti épületrészekről a későbbi hozzáépítéseket bontjuk csak el, ezáltal az értéket képviselő épületrészek felszabadulnak, a korábbi homlokzataik korhűen helyreállíthatóak. Így kiemelésre kerül az épített örökség eredeti karaktere, melyek Keszthely Város identitásához már hozzánőttek. A meglévő épületek ezen szellemiség eredményeképp nem lesznek elbontva, hanem olyan funkciókat kapnak, amiket az új iskola intézménye használ és élettel tölt meg még hosszú ideig.
A másik alapelv a Rendteremtés. Mind az összevonandó telkek szintkülönbségei, mind az épületállomány heterogenitása igényli ezt, hiszen a meglévő épületek különböző korokban különböző funkcióval épültek erre a területre. Új épületek építésével egy újabb kor lenyomata kerül erre a telekre, mely pont ezt a túlzott sokszínűséget növelné. A rend teremtése alatt egyaránt értjük a különböző épületek építészeti arculatának összehangolását, az épületek és az udvarok különböző szinten elhelyezkedő funkcionális rendjét.
A Visszafogottság melletti döntés során az új funkciók számára tervezendő új épületek kialakítása a legfontosabb. A kollégium számára nem terveztünk új épületet, hanem a meglévő Sörház épület áttervezésével alakítottunk ki olyan kollégiumot, amely hasznosítani tudja ezt az ikonikus épületet. Az uszoda és tornacsarnok épületét pedig a terepszint alá illesztettük. Ennek eredményeképp a tervezett új funkciókkal nem vettünk el iskolaudvart a gyerekektől, hanem új udvar- és zöldfelületeket hoztunk létre a tervezett épületek tetején. Ez azért fontos, mert a jelenlegi 170 fős diákcsoport számára meglévő udvarokhoz képest a tervezett 320 fős diáklétszámhoz biztosan több udvar létesítésére van szükség.
Megítélésünk szerint a tornacsarnok, uszoda és kollégium számára teljesen új, terepszintből kiemelkedő épületekben való elhelyezése túlzott beépítettséget és az udvarok nagymértékű csökkentését eredményezné.
Használat
A teljes terület a terveink szerint teljes mértékben az iskola intézményi területe, amely leginkább a tanulók számára használható és lezárható. Időszakosan a városlakók számára is megnyitható a Deák Ferenc utca felőli udvar, ahol a közösségi kulturális funkciók számára megnyitott pincerendszer megnyílik, valamint a sportcsarnokot és az uszodát érhetik el az iskolai megközelítéstől jól elkülönített módon.
Ezáltal a városlakók is használhatnak bizonyos területeket, alapvetően azonban a jelentősen megnövekedett iskola kap a növekedés arányának megfelelően nagyobb udvarokat.
Területalakítási és építészeti koncepció
A meglévő épületek megőrzése esetén az új funkciókkal a telek könnyedén túlépített lehet. Ez egyrészt a meglévő épületek karakterét gyengítené, másrészt az udvar területeit csökkenti, melyeket a tanulók használhatnak. Elsődleges szempont volt az iskola kisvárosias jellegének megőrzése, melynek kulcsa a sok udvarkapcsolat és új zöldfelületek kialakítása.
Ennek következtében az építészeti koncepció az, hogy a meglévő épületeket az utólagos hozzáépítésektől megszabadítva tartsuk meg, erősítsük meg a karakterüket. Az új épületeket pedig a terepszint alatt helyezzük el zöldtetős kialakítással.
Így az építészeti koncepciót a meglévő épületek, a közöttük lévő zöldfelületek és az alattuk elhelyezett funkcióegyüttes adja.
Olyan épített környezetet terveztünk, ahol a földfelszín felett a történeti épületek érvényesülnek sokszínű zöld környezetben, ahol az udvarokon sok növény, pihenési, sportolási és oktatási lehetőség adott. A régi és az új épületek nem konkurálnak, az új beépítés környezethez való igazodásának kérdése fel sem merül.
A föld alatti világ pedig izgalmas tereket ad, fentről jövő fényekkel bevilágítva. Az újonnan épített föld alatti funkciók izgalmasan kapcsolódnak a meglévő pincerendszerhez. A meglévő pincéket összefűzött terekként alakítottuk ki úgy, hogy kültéri olaszlépcsőn keresztül kívülről is meg lehet közelíteni őket. Funkcionálisan a kollégium oktatási és kulturális tereit helyeztük ide, melyeket el lehet érni a kollégium felőli lépcsőházon keresztül is.
A meglévő épületek az új egyesített telken belül két koordinátarendszerben helyezkednek el: a Ranolder- és Erzsébet-szárnyak a Kossuth utcára merőlegesen, a Reischl-Sörház pedig a Deák Ferenc utca és Sörház utca majdnem merőleges tengelyeit követi. A tervezett hozzáépítéseinkkel az épületek nem kívánnak részt venni ebben a hierarchiában, csak a tájépítészeti elemekben, lépcsők vonalával reagálunk ezekre az erővonalakra. Új terepszintből kiálló épülettel se nem adunk hozzá, se nem veszünk el a már kialakult épített környezet karakteréből, pusztán a körülöttük kialakított zöldfelülettel emeljük magasabb minőségű környezetbe.
Az Erzsébet-szárny és a sörház épülete a funkcionális bővítési igények miatt emeletráépítéssel jár. A ráépítés egy homogén anyagú, egyszerű megformálású felépítmény. Magastetős kialakításukkal illeszkedik a meglévő épületek tetőformájához. A két épület funkcionális különbségét a tetők hajlásszöge és megformálási módja különböztetni meg.
A rend megteremtése fontos az épületek tömegformálásánál és külső anyaghasználatánál egyaránt.
Tekintettel arra, hogy az iskola meglévő szárnya és a sörház épületei már így is kellő sokszínűséget biztosítanak a területen, az új szárnyaknak mindenképpen visszafogott arculatot terveztünk. A meglévő épületek és a kortárs ráépítés így világosan elválik egymástól.
A meglévő épületek egységes vakolt felületeket kapnak és mindenhol egységes kiselemes tetőfedést.
Gazdaságosság, környezettudatos filozófia
A gazdaságosság a tervezés rendkívül sok rétegében megjelenhet, igyekeztünk a legtöbb aspektusát beépíteni a terveinkbe. A gazdaságosság jelen van akkor, amikor az elbontott meglévő épületek mennyiségét minimálisan szeretnénk tartani, a meglévő épületeket pedig elbontás helyett felhasználni, szükség esetén bővíteni. Ezáltal az újonnan épített négyzetméterek számát is alacsonyan lehet tartani.
A gazdaságosság elve kell, hogy kiterjedjen a későbbi üzemeltetési fázisra is. Ez jelenti a funkciók átgondoltságát, bizonyos funkciók összevonását, hiszen több épület esetén össze lehet vonni bejáratokat, gépészeti rendszereket, technikai helyiségeket, hogy kisebb személyzettel és kevesebb energiával lehessen működtetni az intézményegyüttest.
Környezettudatos filozófia
A gazdaságosság szorosan összefügg a környezettudatos gondolkodással.
A fent leírt alapelvek nyomán a meglévő épületek bontását minimalizáltuk, a meglévő értékek megőrzésre és felhasználásra kerülnek, emellett pedig több udvar és zöldfelület jön létre. Ezek alappillérei a ma már megkerülhetetlen környezettudatos gondolkodásnak. A fenntarthatósági elvek a tervezés minden mélységében jelen vannak a pályázati anyagunkban, melyek a műszaki leírásban részletesen olvashatóak.
Az új épülettömegeket 100%-ban föld alá helyezzük. Ez nemcsak sokkal több zöldfelületet jelent az iskola számára, hanem hőtechnikailag is optimális, hiszen nagyságrendekkel kevesebb lehűlő felület lesz így az épületeken, amely a hűtési és fűtési igényeket minimalizálja. Ezáltal kevesebb hűtő-fűtő berendezésre lesz szükség és azok alacsonyabb üzemeltetési költségen működhetnek. Csökkentett üvegfelületek, kisebb hőveszteség.
A zöldtető jó hőszigetelő képességgel rendelkezik, valamint az esővízmegtartó és visszapárologtató képességének köszönhetően csökkenti a hőszigethatást.
Meglévő kémény hasznosításával lehetőség nyílik a természetes szellőzésre.
Tájépítészeti koncepció bemutatása
A tájépítészeti program kialakításánál elsődleges szempont volt az iskola részére szabadtéri közösségi területek kialakítása, valamint a kollégiumban lakó hallgatók számára minőségi szabadidős és pihenőterületek létrehozása. A területen kialakított, közparkként is funkcionáló térrész létrehozásánál cél volt, hogy a tanulókon és a tanárokon kívül az udvar a látogatók számára is kikapcsolódást nyújtson.
A koncepció alapját az ősi szimbólum, a ’kör’ adja, jelentése folytonosság, végtelen egység és örökkévalóság. A kör és az arra szerkesztett íves útvonalhálózat a kert szerkezeti alapja, amely az egyes épületek és kertrészek egymással való összekötését ill. lehatárolását segíti elő. Így a kertrészek ugyan az épületek és az eltérő funkciók miatt egymástól elkülönítve helyezkednek el, megjelenésükben és növényhasználatukban összefüggő képet adnak.
A kerti funkciók elhelyezésénél figyelembe vettük az eltérő felhasználói csoportokat és a használat gyakoriságát. Ezek alapján az elhelyezett funkciók öt területegységre különíthetők el. A főbejárat előtti zöldfelületre, a földszinti aula feletti zöldtetőre, a pincék és a medence épülete feletti zöldtetőre, valamint az alsó- és felsőtagozatos diákok számára kialakított kertrészekre. Az egyes térrészeket az iskola öt alapértékre épülő pedagógiai programjának tárgykörébe helyeztük, amely értékek a szent, az igaz, a tudás, a szép és a jó. Ezen értékek a kert egy-egy térrészét szimbolizálják, szobrok, leíró táblák és funkciók elhelyezésének segítségével.
DVM Group
Szerk.: Hulesch Máté
