Galvani körút: a forgalom csökkentését szeretnék a civilek

Galvani körút helyett forgalomcsillapítást! címmel indított petíciót a Kiserdővédők Akciócsoport és az újbudai KörTér civil csoport az Új Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálozathoz fűződően. A kezdeményezést 3061-en írták alá és Karácsony Gergely főpolgármester is támogatását fejezte ki a petícióban megfogalmazottakra. Eközben nemrég lezárult egy BFK által indítványozott felmérés is, amelyben az úthálózat első szakaszáról kérdezték a lakosság véleményét. 

 Az Új Duna-híd megépítéséről 2016 februárjában döntött a kormány, amelynek kiemelt célja lenne a gyors és közvetlen, ám jelenleg még hiányos összeköttetés megteremtése a szomszédos kerületekkel. 

A Kiserdővédők Akciócsoport és az újbudai KörTér civil csoport közösen írtak petíciót, amelyben megfogalmazták a Galvani hídhoz és a hozzá kapcsolódó úthálózathoz kötődő aggályaikat, ezzel közvetítve elsősorban a Dél-Budán és Csepelen élők véleményét és a várható hatásokat. A civilek a térség problémáira a megoldást többek között a forgalomcsökkentésben, a híd átpozícionálásában, illetve a zöld területek növelésében látják és a döntés elhalasztását, valamint a lakosság bevonását kérik a tervezés folyamatába. A KörTér aktivistái által megfogalmazott nyílt levelet átadták Karácsony Gergely főpolgármesternek, aki aláírta a petíciót. A főpolgármester elmondta, hogy ő és a kabinetje egyetértenek és kiállnak a petícióban megfogalmazott általános forgalomcsökkentési igény mellett, illetve az Új Duna-híd beruházáshoz kapcsolódó, nyomvonalakról szóló idei évi döntés elhalasztását is kezdeményezi.

A levél:

„Tisztelt Karácsony Gergely Főpolgármester Úr!

Mi, az aláírók, aggodalmunkat szeretnénk kifejezni a Dél-Buda, Észak-Csepel és Dél-Pest közé tervezett Galvani híddal és a hozzá kapcsolódó úthálózattal kapcsolatban. Elsősorban a Dél-Budán és Csepelen élők aggályairól, az itt élőkre várható hatásokról tájékoztatjuk Önöket.

Újbuda a területén átmenő autópálya és autóút-bevezetők (M1/M7, 6-os út), a (most tovább bővülő) vasútvonalak, a területére befutó hidak (Erzsébet, Szabadság, Petőfi és Rákóczi hidak) és hozzá kapcsolódó utak miatt nagyon szétaprózott, egyes városrészei között alig-alig van összeköttetés, átjárás. A többsávos autóutak, vasúti pályák erősen megnehezítik a kapcsolatot akár szomszédos területek között is. A tervezett Galvani hídhoz kapcsolódó levezető úthálózat a már most többsávos, túlzsúfolt Andor utcára és az Egér útra helyezne további jelentős forgalmat, ami az út kiszélesítésével, állandó autósforgalommal, Dél-Kelenföld, Kelenvölgy és Őrmező teljes elszigetelődésével járna. Észak-déli irányban a Szerémi és a Budafoki utak már most túlzsúfoltak, a jelenlegi forgalmat sem tudják sokszor levezetni. Nem elfogadható, hogy egy útra két híd (Rákóczi és Galvani) forgalmát vezessék!

A Galvani-híd dedikáltan a belváros teherforgalmát kívánja a külsőbb kerületekbe irányítani. Ez az elképzelés több okból is problémás:

1. A hatalmas zajszennyezés, levegőszennyezés, állandó dugók nagyban csökkentenék az itt élők életminőségét! A teherforgalom elvezetésére az M0 híd és autópálya szolgál, kérjük a Deák Ferenc híd mielőbbi, megfelelő műszaki tartalmú és tartós minőségű átadását! A Rákóczi hídon most tapasztalható dugók az M0-ás déli szakaszának többéves, elhúzódó felújítási munkálatainak is köszönhetőek.

2. A Galvani híd várhatóan az M0-ás autóút forgalmának egy részét is ide terelné (tulajdonképpen menekülő útvonalként működve), ami épp az eredeti szándékokkal ellentétes, hiszen teher- és átmenő forgalmat irányít a város felé.

3. A forgalom átirányítása a belvárosban sem feltétlenül oldja meg a belső kerületek problémáit, mert számos kutatás igazolta, hogy új utak nyitásával keresletet gerjesztünk (a nagyobb kínálat már minimális időt követően nagyobb keresletet generál), azaz a Galvani híd megépülésével Újbudán biztosan nagyobb lesz a forgalom és a várhatóan a belvárosban sem fog csökkeni az autós közlekedés! Hosszútávú megoldást csak a forgalomcsillapítás jelenthet, mind a belvárosban, mind Dél-Budán.

Dél-Budán elsősorban az agglomerációból érkezők közlekedési igényének csökkentését (távmunka ösztönzése, magas színvonalú helyi oktatás) és a közösségi közlekedésre való terelését tartjuk valóban eredményesnek.

Újbudán a növekvő lakosság és csökkenő zöldterület miatt kiemelt jelentőségű a Duna-part rekreációs funkciója. Kisebb beruházással összefüggő zöldterületet, sétautat és kerékpárutat lehetne létrehozni a Kopaszi-gát és a Savoya park között a Duna-parton. Ez Albertfalvának, Kelenföldnek és Lágymányosnak hatalmas potenciál a levegőminőség javítás, a zajterhelés csökkentés, a természethez való kapcsolódás, a feltöltődés és a sportolás szempontjából. A Duna és ártere Natura 2000 terület, amelynek biodiverzitását veszélyeztetné a Galvani híd. További előnye lenne ennek a Duna-parti zöld sávnak Budafok és a déli agglomerációból érkezők kerékpáros közlekedésének megkönnyítése. Ezt a potenciált teljesen tönkretenné a Galvani híd, amely ennek az összefüggő Duna-parti területnek a közepén vezetne át egy autópályát.

A Duna-parti barnamezős területeken (a Duna és a Fehérvári út között) már most annyi építési engedélyt adtak ki, hogy a környékre a következő 1-2 évben kb. 15.000 új beköltöző érkezik és számos irodaház is épül a területen. A lakóházak a környék élhetőségi színvonalát indokolhatatlanul (illetve kizárólag nyereségorientált érvekkel alátámaszthatóan) lecsökkentve, nagyon sűrűn helyezkednek el, az épületek között a legtöbb helyen nem alakítanak ki közparkot, játszóteret, sportpályát. Ezért különösen fontos, hogy ebben az újonnan beépülő térségben minden meglévő zöldterületet megőrizzünk és területet biztosítsunk továbbiak kialakítására! A WHO ajánlás szerint egy embernek min. 9 m2/fő zöldterület szükséges. Ez az arány Újbudán 6 m2/fő, amit az új beköltözők tovább rontanak. Továbbá a zöldterületek környezete sem elhanyagolható: nem mindegy, hogy egy csendes, tiszta levegőjű helyen található a park, vagy egy állandó autós- és teherforgalmat bonyolító, zajos, rossz levegőjű híd mellett. Az eddigi információink szerint a Galvani híd miatt az Andor, Szerémi és Budafoki útra számított várható forgalmi adatok nem számolnak a Duna-parti barnamezős területek beépülésével, ami lakásonként 1/2 autót számolva is 3500-4000 gépkocsival növeli meg ezen utak forgalmát, az irodaházakba érkezők további jelentős autós közlekedést generálnak,

és a várható további beépítés még nagyobb forgalmat vetít előre. A közlekedési infrastruktúra már most telített: a Budafoki és Szerémi úton mindennaposak a dugók, ezen a területen csak busz közlekedik, ami a dugók miatt nem alternatívája az autós forgalomnak. Ennyi ember közlekedése csak közlekedési igény csökkentésével (távmunka, 15 perces város), a tömegközlekedés, a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztésével és forgalomcsillapítással megoldható! A rozsdaövezeti túlzott beépítés további részleteiről itt olvashatnak.

A COVID-járvány – és a szakemberek szerint előreláthatóan azt rendszeresen követő újabb járványok – miatt különösen felértékelődnek a gyalogosbarát terek, a kikapcsolódást jelentő zöldterületek, a tiszta levegő, a csend, a szomszédság szerepe, a közelben élők összekapcsolódása, összetartása, az igényes környezettel segíthető lokálpatriotizmus kialakíthatóságának előkészítése. Mindezek ellen hat a Galvani híd terve, ami a levegőszennyezéssel, zajterheléssel, városrészek elválasztásával, dugókkal, stresszel, zsúfoltsággal, zöldterületek csökkenésével járna. A jelenlegi vírus terjedése és a nagymértékű levegőszennyezés kapcsolata bizonyított, így ezzel a beruházással közvetlenül veszélyeztetnék az itt lakók életkilátásait. A jelenlegi lakók csendes, kertvárosias, élhető helyre költöztek; a most beköltözők is ezért fizetnek különösen magas árakat az új ingatlanjaikért, a Galvani híd megépülésével mindez veszélybe kerülne, ami a jelenlegi lakások értékvesztésével is járna.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Dél-Buda és Csepel életét ilyen nagymértékben befolyásoló projektről csupán a sajtóból értesülünk, a dél-budai hatásokról még onnan sem, e tárgyban semmilyen lakossági fórumról, tájékoztatóról nem tudunk. Minél előbb szeretnénk megismerni azt az előzetes tanulmányt, ami azt mutatja, hogy az új Duna-híd legjobb helyen a Galvani út meghosszabbításában lenne. Véleményünk szerint a Galvani híd túl közel van a Rákóczi hídhoz, zsúfoltságot okoz Kelenföldön, egy amúgy is túlzsúfolt területen, Csepelen ipari területre vezet, ami teherforgalmat generál és a csepeli lakosokat alig kapcsolja be az út vérkeringésébe, helyzete miatt a budafokiaknak sem jelent összeköttetést sem Csepellel, sem a pesti oldallal. Az eddig látott adatok szerint, ha már új Duna hidat építünk, sokkal előnyösebb helyen lenne a Savoya park magasságában (Albertfalvi híd), ahol Budafoknak, Csepel belvárosának is lenne összeköttetése egymással és Dél-Pesttel, egy sokkal kevésbé leterhelt, zsúfolt helyre futna be a híd Dél-Budán, és kevésbé venne el zöldterületeket a várostól. A közlekedési szakemberek is az Albertfalvi híd mellett érvelnek: az innen levezető utak sokkal jobban illeszkednének a város közlekedési szerkezetébe.

Szeretnénk, ha az eddigi és jövőbeni hatásvizsgálati eredmények, várható forgalmi adatok nyilvánosak lennének, és a dél-budaiaknak és csepelieknek lenne lehetőségük nemcsak megismerni, de bele is szólni az új Duna híd elhelyezkedésébe, jellemzőibe, kialakításába. A https://budapestujkorutja.hu/reszveteliseg/ oldalon közzétett kérdőívet kitöltöttük, de nagyon manipulatívnak tartottuk és a kitöltők eloszlásán azt láttuk, hogy többségük nem a kerületben él, hanem átmenő útvonalként tekint Újbudára. Hogy lehet egy Újbudára tervezett hídról az újbudaiak véleményét figyelmen kívül hagyva dönteni?

A készülő új Duna híddal kapcsolatban az alábbi elvárásaink vannak (remélhetőleg, ez az Albertfalvi híd lenne):

-  a híd átadásával a rajta kiépített villamosvonal és kerékpárút is kerüljön átadásra,

-  legyen a híd városi híd, teherforgalmat 3,5 t fölött ne engedjenek rá,

-  a híd az itt élők (újbudaiak, budafokiak és csepeliek) jobb kapcsolódását szolgálja, ne az M1/M7 autópálya és

Dél-Pest (távlatosan a Liszt Ferenc repülőtér) összekötésére szolgáló autópálya legyen,

-  50 km/h sebesség-korlátozás legyen a hídon és a levezető utakon, szintbeli kereszteződések legyenek a

levezető szakaszokon, a kapcsolódó úthálózat maximum 2x2 sávos legyen,

-  alakítsanak ki a levezető utak környékén minél több zöldterületet, közparkot, gyalogosbarát teret,

kerékpárutat, a villamospályát füvesítsék, a megállókban zöldtetőt használjanak.

Dél-Buda nem az agglomerációból érkező autósok és a teherforgalom átmenő autópályája, hanem az itt élők lakóhelye! Kérjük, ennek figyelembevételével határozzák meg az új Duna híd helyét és jellemzőit és vonják be a helyben élőket is a tervezésbe! Tény, hogy az ilyen nagy hidak értelemszerűen nem kizárólag a helyiek életét, utazási, kapcsolati és más életlehetőségeit befolyásolják, de mivel kétségkívül az itt élőkre hat leginkább, a szubszidiaritás elvének teljes figyelmen kívül hagyása védhetetlen mulasztás.

Budapest, 2020.12.08.

Tisztelettel: KörTér – Környezettudatosak Tere Újbudán
korter.ujbuda@gmail.com

További aláírók:
Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége
Fridays for Future
Karátson Gábor Kör
Kiserdővédők
Kisközösségi Program
Levegő Munkacsoport
Magyar Közlekedési Klub
Magyar Természetvédők Szövetsége
Ökotárs Alapítvány
Bereczky Gábor, Védegylet Újbuda
Nyikom Tibor, 10 millió fa – XI. kerületi csoport
Szabó Dávid, Miutcánk.hu
Bajomi Bálint, biológus, természetfotós, XI. kerületi lakos Gévai Csilla, író, illusztrátor, környezetvédő, XXII.kerületi lakos Kajner Péter, közgazdász, ELTE Humánökológia szak oktatója"

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020. február 27-ei ülésén döntött arról, hogy az Új Duna-hídhoz kapcsolódó új körút pesti oldali, a Soroksári út – Üllői út közötti szakaszán a tervezést hat nyomvonal-alternatíva vizsgálatával kell folytatni. A Budapest Fejlesztési Központ ennek megfelelően, az FKT által meghatározott hat lehetséges nyomvonal véleményezésére lebonyolított egy külön társadalmi egyeztetést, amely októberben le is zárult 5459 véleménnyel.  E felmérés eredményei alapján a válaszadók a belváros forgalomcsillapítását, jobb közlekedési kapcsolatokat, a környező területek fejlődését várják leginkább az Új Duna-híd megépítésétől. Emellett a kitöltők 84 százaléka egyetért a villamos szükségességével, 90 százaléka a kerékpárút kialakításával, 84 százaléka a széles járdák megvalósításával és 86 százalékuk pedig az út menti zöldsávok kialakítását támogatja. Arról, hogy az alternatívák közül melyik nyomvonalon haladjon tovább az új körút, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa a tervek szerint idén év végéig hozott volna döntést, amely közlésük alapján 2021 első hónapjaira tolódna át.
A BFK teljes tanulmánya itt érhető el.

Szerk.: Sulyok Georgina