A kreatív bátorság esete a zsűrivel
Június 15-én volt a Földalatti Beszélgetések évadzáró darabja, terítéken a Nyáry Pál utcai pályázat.
Az V. kerület, Nyáry Pál utcai telekre kiírt pályázat volt a témája a Földalatti beszélgetések évadzáró eseményének a Műcsarnokban. Wesselényi-Garay Andor moderátor vezényletével két díjazott (Meggyes Attila II. és Lévai Tamás III. díjas) valamint három megvételt nyert (Mészáros Erzsébet, Pölös István, Mikó László) pályamű szerzői mutatták be munkáikat.
Ghyczy Emil kerületi főépítész, zsűritag elmondta, hogy a pályázat váratlanul nagy érdeklődést keltett, de gyakorlatilag az összes pályamű, így a díjazottak is, megosztották a zsűrit. Elmondása szerint a megrendelő „mindenképpen" eredményesnek akarta nyilvánítani a pályázatot, de tartott tőle, hogy „egy első díj esetén a makacs építész már nehezen befolyásolható". A legelőbbre rangsorolt II. díjas, várhatóan tervezési megbízással folytatódó terv homlokzatán is jelentős változtatásokat szeretnének eszközölni.
A moderátor az első díj visszatartására három lehetséges magyarázatot sorolt fel: a „mutyit", a gyenge mezőnyt illetve a potenciális első helyezett túlságosan markáns karakterét, hozzátéve, hogy szerinte itt a harmadik esettel állunk szemben. Ezzel utalt azokra a véleményekre, amik Lévai Tamás III. díjas tervét gondolati mélysége miatt alulértékeltnek tartották.
A főépítész úr szerint viszont gyenge volt a mezőny („a magyar építészet színvonalához képest"), nem találtak kiemelkedő, meggyőző tervet, a harmadik díjas pályaműnek pedig nem volt könnyen értelmezhető látványterve, az alaprajzai kidolgozatlanok voltak.
A hétfői (június 12-e), MÉSZ-székházban tartott beszélgetésen Dévényi Tamás úgy fogalmazott a pályázattal kapcsolatban, hogy „nem a legrosszabb tervek nyertek és egyetlen jó sem nyert – ez megnyugtató". Felhívta ugyanakkor a megjelentek a figyelmét a 11-es és 59-es sorszámú, díjazatlan pályaművek értékeire.
A bírálatra válaszolva Dobai János zsűritag annyit mondott, hogy pl. az 59-es tervet „a zsűrinek nem volt bátorsága felkarolni".
A Műcsarnokban nemigen akart vita kibontakozni, annyi mindenesetre kiderült, hogy a résztvevők általában jónak találták a kiírást, benne néhány inspiráló mondattal, ami talán a magas részvételi arányra is magyarázatul szolgálhat. Pölös István felhívta a figyelmet a kiírás azon részeire, amelyek újszerű megoldásokat vártak a pályázóktól, amiket azután a bírálóbizottság nem látszott honorálni. Wesselényi-Garay Andor a „kreatív bátorságot" kérte számon a résztvevőkön, szembeállítva Lévai Tamás tervének eredetiségét a többség óvatos megoldásaival.
Vargha Mihály befejezésképpen arra bíztatta a kiírókat, hogy a pályázat gazdag anyagát nyomtatásban adják ki, felkarolva az egyes európai országokban élő hagyományt. A Földalatti Beszélgetések ősszel folytatódik.
Török Tamás