Nézőpontok/Kritika

Az épített örökség védelmében - könyvbemutató

1/10

Fedlap

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Marosi Ernő, fotó: Garai Péter

Entz Géza, fotó: Garai Péter

Ferch Magda, fotó: Garai Péter

Ferencz Győző, Entz Géza, fotó: Garai Péter

Marosi Ernő, Ferencz Győző, Entz Géza, fotó: Garai Péter

?>
Fedlap
?>
Tartalomjegyzék
?>
Tartalomjegyzék
?>
Tartalomjegyzék
?>
Marosi Ernő, fotó: Garai Péter
?>
Entz Géza, fotó: Garai Péter
?>
Ferch Magda, fotó: Garai Péter
?>
Ferencz Győző, Entz Géza, fotó: Garai Péter
?>
Marosi Ernő, Ferencz Győző, Entz Géza, fotó: Garai Péter
?>
1/10

Fedlap

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Marosi Ernő, fotó: Garai Péter

Entz Géza, fotó: Garai Péter

Ferch Magda, fotó: Garai Péter

Ferencz Győző, Entz Géza, fotó: Garai Péter

Marosi Ernő, Ferencz Győző, Entz Géza, fotó: Garai Péter

Az épített örökség védelmében - könyvbemutató
Nézőpontok/Kritika

Az épített örökség védelmében - könyvbemutató

2012.01.30. 11:06

Megjelent Az épített örökség védelmében címmel tavaly megrendezett nemzetközi konferencia előadásainak anyagából összeállított tanulmánykötet, amelyet Marosi Ernő és Entz Géza mutatott be 2012. január 24-én a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében. Garai Péter beszámolója.

Megjelent Az épített örökség védelmében című tanulmánykötet, amely az MTA Kongresszusi Termében 2011. március 1-2-án tartott nemzetközi konferencia előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza. A tavalyi rendezvényen építészek, művészettörténészek, urbanisták, közgazdászok, szociológusok, valamint a műemlékvédelemben dolgozók mellett meghívott külföldi vendégek - brit, francia és norvég szakemberek - is részt vettek. A kötetet Marosi Ernő és Entz Géza mutatta be 2012. január 24-én, a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében. A tanulmányok hazai szerzői közül csak kevesen képviseltették magukat az ünnepi eseményen.

 

Fedlap
1/10
Fedlap

Tartalomjegyzék
2/10
Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék
3/10
Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék
4/10
Tartalomjegyzék

 

 

A tavalyi rendezvény szervezését és a könyv kiadását egyaránt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) végezte, amelynek ügyvezetője, Ferencz Győző köszöntötte az eseményen megjelenteket. A kötet a képmelléklettel együtt hat fejezetre tagolódik, ebből az építészek számára leginkább az ötödik lehet a legérdekesebb, amely az Osskó Judit építész vezette, Budapest jövőjéről és épített örökségének védelméről folytatott kerekasztal-beszélgetés szerkesztett változatát tartalmazza. Az ebben olvasható hozzászólások (Nagy Gergely, Schneller István, Körmendy Imre, Puhl Antal, Entz Géza, Fejérdy Tamás, Turányi Gábor, Bugár-Mészáros Károly, Buzna Margit) jelentős része a tavalyi helyzetképet - főként a Zeppelin-projekt körüli bonyodalmakat - tükrözte. Az első, hosszúra nyúlt nap előadásai három fejezetben, a második napon elhangzottak egy fejezetbe gyűjtve olvashatók.

 

Marosi Ernő, fotó: Garai Péter
5/10
Marosi Ernő, fotó: Garai Péter

 

 

Marosi Ernő művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja röviden áttekintette a kötet témáit, amelynek során kritikai észrevételeket is megfogalmazott. A konferencián elhangzott előadásokat két fő vonulat köré csoportosította, amelyek „kétféle magyar helyzetképet" vetítenek elénk. „Akik a hivatalosokat képviselték, egy nyelvet beszélnek a szakmával, a műemlékesekkel" - mondta, elsősorban dr. Réthelyi Miklós Nemzeti Erőforrás Miniszter, Tamási Judit, a KÖH elnöke, valamint Csaba László közgazdász, illetve a külföldiek közül dr. Wilfried Lipp és Terje Nypan szavaira utalva. A másik pólust a második napon elhangzottak közül Somorjay Sélysette és Nagy Gergely „lehangoló helyzetfelismerései", a hazai műemlékvédelem válságát bemutató előadásai képviselik. Schneller István a városi szövet értékeinek fokozódó pusztulását, eltűnését emelte ki, Ertsey Attila és Meggyesi Tamás pedig filozófiai oldalról közelítette meg az építészet és a város témáját.

Marosi Ernő kiemelte, hogy az aktuális témákkal foglalkozó írások mellett a kötetben erőteljes hangsúlyeltolódás érezhető a határon túli területek örökségvédelmi helyzete felé (például Diószegi László, a Teleki Alapítvány igazgatója, Krcho János építész, Kovács András művészettörténész, valamint Mihály Ferenc farestaurátor előadásai), ahol - a nehézségek és az elhibázott lépések ellenére - sok pozitív eredmény is található.

 

Entz Géza, fotó: Garai Péter
6/10
Entz Géza, fotó: Garai Péter

 

 

Entz Géza művészettörténész, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) örökségvédelmi főtanácsadója a kötet sokszínűségét hangsúlyozta. Ismertetését az alábbi gondolatokkal vezette fel: „az épített örökség ügye Magyarországon nagyon súlyos helyzetben van, történetének egyik nagy válságát éli", amely már a '80-as években elkezdődött és a '90-es években mélyült el. A politikai életben elkezdődött, a gazdasági élet és a kultúra egészét átható válság az épített környezethez való viszonyulásunkban is megmutatkozik. A KÖH elnöke, Tamási Judit, és a Csaba László közgazdász által említett hazai statisztikák hiánya döntően erre vezethető vissza. Eltérő helyzetből és alapokról kiindulva, Nyugat-Európában is feltűntek hasonló jelenségek, főként az ezredforduló után, amelyről szemléletesen beszélt többek között Chevalier Bertrand, Troyes urbanisztikáért felelős alpolgármestere - itt azonban a megoldást is sikerült megtalálni.

 

Ferch Magda, fotó: Garai Péter
7/10
Ferch Magda, fotó: Garai Péter

Ferencz Győző, Entz Géza, fotó: Garai Péter
8/10
Ferencz Győző, Entz Géza, fotó: Garai Péter

 

 

A kiadvány sok vonatkozásban látleletet ad a mostani helyzetről, bizonyos kiutakat is megfogalmaz, valamint megmutatja az - elsősorban külföldi - jó példákat, hogyan „lehet másképpen is csinálni a dolgokat". Az örökség védelme egyszerre helyi és központi feladat, sikere sok szakma együttműködését feltételezi, amint erre Terje Nypan szociológus, a norvég Riksantikvaren főtanácsadója is rámutatott. Több előadás is foglalkozott az örökségvédelemben rejlő munkahelyteremtő lehetőségekkel, így a kötet megfelelő kiindulópontot nyújthat a válsághelyzet megfelelő érzékeléséhez.

A könyv megszületését több intézmény, szervezet és nagykövetség mellett az MTA is támogatta. A konferencia létrejötte, az anyagok összegyűjtése és a könyv szerkesztése a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia titkára, Ferch Magda munkáját dicséri. A könyvet Horányi Károly tervezte,  az illusztrációkat pedig Láng Klára szerkesztette.

 

Marosi Ernő, Ferencz Győző, Entz Géza, fotó: Garai Péter
9/10
Marosi Ernő, Ferencz Győző, Entz Géza, fotó: Garai Péter

 

 

Ferencz Győző, a SZIMA ügyvezetője reményét fejezte ki, hogy a kiadvány minél hamarabb bekerülhet az épített örökségről folytatott gondolkodás hazai vérkeringésébe. Bár a konferencián több elképzelés, felvetés is elhangzott az örökségvédelemben rejlő, a válságot enyhíteni képes lehetőségek kiaknázására, az eltelt egy évben lezajlott folyamatok sajnos nem ebbe az irányba mutatnak. A most megjelent tanulmánykötet talán segíthet megismertetni és „reflektorfénybe helyezni" ezeket a módszereket - amíg nem késő.

Garai Péter


Kiadó: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 305
Formátum: 160 x 234 mm
ISBN: 978-963-88564-1-8
Ár: 4500 Ft

A kötet megrendelhető: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. II. e.)

Megrendelés: szima[kukac]office.mta.hu

Fizetés előzetes átutalással a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01712508-00000000 sz. számlára

Hivatkozás: Az épített örökség

Átvehető a fenti címen, az átutalást igazoló papír felmutatásával.

Kapcsolódó oldalak:

Beszámoló a konferencia első napjáról

Ertsey Attila előadásának szerkesztett változata

Diószegi László előadásának szerkesztett változata


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.