Campus körforgásban – A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán

Napjainkra elengedhetetlenné vált, hogy a fenntarthatóság és a környezetbarát értékek első helyen álljanak az építészeti tervezés során. Ezt a szemléletet követte a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Arch-Studioval közösen megalkotott pályaműve. A meglévő épületek lehető legnagyobb mértékben történő megtartása és újrahasznosítása a többi pályamű között egyedülálló megközelítésként jelent meg. A pályázat, bár számos értékkel bír, az alábbiakban azon elemeit ismertetjük, melyek a fenntartható építészet irányába mutatnak.

A pályázati terv teljes építészeti koncepciója a fenntarthatóságra, a körforgásos építészet alapelveire épül. A tervezők meggyőződése szerint a fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontok érvényesítése okos, körültekintő tervezéssel nemcsak nem jár használhatósági kompromisszumokkal, gazdasági hátránnyal, de a beépítési módban, a környezetrendezésben, az épületek homlokzatainál, anyaghasználatában és belsőépítészetében is meg tudja teremteni a saját, újfajta esztétikáját, ami tartalmában és történetében több mint a pillanatnyi új megteremtésének steril esztétikája. A beépítés, az építészeti formálás, az anyaghasználat egységesen ennek az alapvetésnek a következménye és megjelenítése a tervben.

A terület revitalizációjával úgy illeszkedhetnek a városi szövetbe az új funkciók, hogy a tervezett épületek, átalakítások lehetőséget adjanak korszerű munkahelyek kialakítására, az elmélyült munkára, közösségi életre, és inspiráló környezetet teremtsenek, mely segíti a hallgatókat a tanulásban, felkészülésben. Szerves része kell, hogy legyen a városi életnek, és kiegészítése a PPKE szomszédos telektömbön álló intézményének.

A pályamű a fenti igények maximális kielégítése mellett nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, környezettudatosságra és gazdaságosságra, legyen az építési, vagy üzemeltetési költség. A koncepció vezérelve a minél magasabb fokú újrahasznosítás, ami járulékos következményként a legjobb beépítési paramétereket, tágas, belső zöldterületeket, igazi egyetemi campus életérzést hozta magával.

A klímaváltozás elleni küzdelemben kiemelt fontosságú, hogy előremutató példákkal utat mutassunk mindenki számára – vallják a tervezők. Számos fenntartható középület látott már napvilágot, mely képes volt az adott város egyik jelképévé válni. A Bosco Verticale 2014 óta hirdeti a zöldfelületek fontosságát Milánóban, de 2017-ben a Bjarke Ingels Group még azt is megmutatta, hogy miként lehet egy szemétégetőt a fenntarthatóság emblémájává tenni. Magyarországon is megjelentek már a környezettudatos minősítéssel rendelkező épületek. Ezt a trendet erősíthetné a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa.

A meglévő épületek újrahasznosításánál a pályázat megalkotása során kiemelt szempont volt a legkevesebb bontás és az ideális arány megtalálása a gazdaságosság, üzemeltethetőség, funkcionalitás és környezettudatosság mátrixában úgy, hogy városépítészetileg is a legjobb megoldás jöjjön létre.

A hosszabb felújítási ciklusú anyaghasználat és berendezések alkalmazása mind a fenntarthatóság jegyében történt. A campus megtervezése során különös figyelem fordult arra, hogy az építkezés a lehető legkevesebb CO₂ kibocsátással járjon. A fenntarthatósági elemzés során megtörtént az épületek meghagyásával megtakarított CO₂ mennyiség számszerűsítése, valamint az új épületek létrehozásával összeköthető kibocsátás kompenzálásának költsége. A tervezési területen lévő nyolc bontható épületből kettő megtartásával és kollégiumként, illetve könyvtárként történő újraértelmezésével számoltak a tervezők. Mivel az építőanyagok előállítása jelentős kibocsátással jár, így az, hogy két ekkora méretű épület újragondolásra került az elbontás és új építése helyett, hatalmas környezeti terheléstől óvná meg a várost.

Az építészek alapos számítást végeztek a bontást és építést érintő CO₂ kibocsátását illetően, ennek konklúziói olvashatók alább.

Egy új épület felépítése jelentős terhelést jelent a környezet számára. A létrejövő hatalmas mennyiségű hulladék mellett jelentős CO₂ kibocsátással is jár mind az építőanyagok előállítása mind azok mozgatása. A becslések alapján a megtartott épületek építőanyagának előállítása körülbelül 3574 tonna, az anyagok szállítása pedig 77,8 tonna CO₂ kibocsátással járhatott. Ezen felül az elbontott épületek tégláinak újrahasznosítása is jelentős kibocsátás megtakarítással jár, azonban ez nehezen számszerűsíthető. Az építészirodák törekvése tehát, hogy minél több épületet újrahasznosítsanak, jelentős CO₂ megtakarítással jár egy olyan tervhez képest, amely elbontja az összes elbontható épületet a tervezési területen.

Összehasonlításképpen egy átlagos fa egész élete során (100 év) körülbelül egy tonna CO₂-t nyel el. Azaz a két épület felépítéséből származó CO₂ kibocsátást egy erdő (3 652 fa) képes elnyelni egy évszázad alatt. A meglévő épületek újraértelmezése azonban jelentősen csökkenti az építkezések környezeti terhelését és kedvező munkaerőpaci következményei is lehetnek.

Az épületek újrahasznosítása segíthet, hogy az energiaintenzív folyamatok helyett a munkaintenzív folyamatok kerüljenek előtérbe. A szelektíven bontás például sokkal munkaintenzívebb folyamat, mint a romba bontás és az új anyagok előállítása. A téglák kibontása, megtisztítása és újbóli felhasználása, bár közel ugyanakkora költséggel jár, mint egy új fal beépítése, a költségek nagyrészét a munkaerő költsége teszi ki, nem az anyagár.

Továbbá, mivel az építőanyagok előállítása energiaintenzív folyamat, így legtöbbjük már jelenleg is az Európai Unió karbonkvóta rendszere alá tartozik. A mai, körülbelül 50 € tonnánkénti CO₂ árak mellett a becsült 3652 tonna kibocsátás több, mint 64 millió forint költséggel járna. Az építőanyagok ára pedig, amely jelenleg is magas, a karbonár növekedésével még magasabbra emelkedhet. Az anyagok újrahasznosítása jelenleg közel hasonló költséggel jár az új anyagokéval, az áremelkedés hatására azonban az újrahasznosítás már gazdaságosabb opcióvá válhat.

A tervezés fontos szempontrendszere volt továbbá az új campus integrálása a városi szövetbe. Erre nagyon jó lehetőséget adott a megtartott, újragondolt és az új építésű, szabadon álló épülettömbök közötti tengelyek kialakítása. Ezáltal a tervezett beépítés a telektömb mind a négy irányába nyit a városi szövet felé. Ez a kapcsolat a PPKE két telektömbjén lévő intézményeit is összeköti, és így létrejön az integrált városi koncepció. A campus nyitottságával megvalósítja az oktatásközpontú városi jelenlétet, és hatékonyan vonzza be a gyalogos és kerékpáros közlekedést. A belső területek fedett-nyitott terei, mindenki számára nyitott étterem és kávézó teraszai, zöld piknikező és pihenő kertjei, a street workout pálya és fákkal övezett árnyas sétányai élhető és magas színvonalú integrált városi tereket hoznak létre.

A beépítés új elemei a meglevők mintájára pontszerűek, többségükben szabadon állók és egy tömbbelsőn végigvezető tengelyre fűződnek fel, ami a Múzeum utca és a Bródy Sándor utca között húzódik. Ez a tengely és a hozzá kapcsolódó mellékterek a campus belső életének szervezői, legfőbb élettere. A terv a Múzeum utcán megtartja és rekonstruálja a szomszédos tűzfal architektúráját, a tövébe pedig a parkoló lehajtó rámpája kerül, mely forgalomtechnikailag optimális feltárást ad a mélygarázsnak. A sportcsarnok nagy kiterjedésű alapterülete nem terheli a belső udvart, teljes egészében terepszint alá került. Felülvilágítói a parkban térképző elemek, melyek rasztere átöröklődik a tér többi részére, a fák ültetési rendszerére, valamint a súlypontban kellemes mikroklímát biztosító vizes architektúra geometriájára.

A pályázat bírálóbizottsága erényként értékelte a pályamű elkötelezettségét a fenntarthatóság mellett, kiemelve, hogy ezzel markánsan eltér a többi pályázattól. Építészeti, homlokzat tervezési teljesítményeit is kitűnőek ítélte. A bírálók azonban úgy vélték, hogy a pályamű több ponton nem veszi figyelembe a kiírásban ajánlottakat, így díjazásra és megvételre nem javasolták azt.

Bánáti + Hartvig Építész Iroda és Arch-Studio

Szerk.: Hulesch Máté