DUNA, PANEL, REHAB – egy kiállítás képei

@Bandido: Mi lesz velük? Beleznay Éva a megnyitón azt mondta, hogy a helyezettekkel továbbra is együtt szeretnének dolgozni, elképzelhető, hogy a pályázat egyes elemei beleépülnek majd a 2011-ben a NOB felé benyújtandó pályázati anyagba.

Nekem a BO 2020 kapcsán (és az eddig megismert pályaművek és koncepciók kapcsán) az a bajom, hogy ha elő is fordulnak benne barnamezők, akkor is zömmel ez az olimpia "ráröpül" a budapesti nagyparkokra és még be nem épített zöldterületekre, zöldmezőkre. Ha pedig barnamezőt választ, akkor megtalálja azt, ami piaci alapon nyereségesen mobilizálható/rehabilitálható. Ilyen a gázgyár, vagy ferencvárosi p.u. is. A MÁV a legtöbb teherrendező pályaudvarától szabadulni akar, mert állami cégként nem képes arra, amire szinte minden európai vasúti cég képes: rentábilisan üzemeltetni a szállítmányozási ágazatot. Egy csepeli munkám kapcsán feltettem anno a kérdést a papírgyár üzemmérnökének, hogy miért nem a kiépített iparvágányt használják az újrapapír beszállításhoz. Furcsán nézett rám, és közölte: próbálták. A MÁV sorozatos késései miatt leállt a gyár. Most kamionnal szállítatnak. Azok nem késnek.

Egy ferencvárosi rendező kis túlzással két nap alatt értékesíthető lenne az ingatlanpiacon, ha valaki kiimádkozná az állami törzsvagyonból. Jó helyen van, kiépített infrával. Nos: van aki kormányzati negyed maszlaggal fog hozzá a kiimádkozáshoz, van aki olimpia maszlaggal. A londoni gondolatban az a csodálatos, hogy ott kezdetben létezett egy barnamezős koncepció, ami osztályozta a barnamezőket, úgy, hogy mi az, ami piaci úton rehabilitálható, és mi az, aminek akkora a kármentesítési költsége, társadalmilag annyira akkut problémái vannak, hogy nem mozdul rá a piac, döglött a telek, akkumultátak a szociális problémák. Mikor ez megvolt, akkor jött az olimpiai pályázat, amiben azok lettek a célterületek, ahol csak állami segítséggel lehet végrehajtani a rehabilitációt. Azaz nem az olimpia a cél, hanem az a városrehabilitációs eszköz. Mellesleg lesz ott egy olimpia is, de az East-End utóélete nagyobb hangsúlyt kap, mint az a három hetes rendezvény.

Egy csepel szigetcsúcs (ami most ráadásul már egy külföldi befektő kezében van) válságos időn kívül bármikor mobilizálható. Egy hajógyári-szigetet, egy Margit-szigetet, egy Népszigetet, egy Népligetet, egy Városligetet nem kéne olimpiai célterületnek beáldozni, mikor ott van a külső-ferencváros, a nyócker, a X ker rozsdája, az átmeneti zóna struktúra nélküli lepénye rekreációs infra nélkül.

Igazából zéró az esély arra, hogy egy Magyarország olimpiát rendezzen, ezt lássuk be. Persze jó lenne, szép lenne, romantikus lenne, meg Hajós Alfréd milyen szépet úszott az athéni öbölben, és sportnemzet meg minden. Ébresztő, ez pont száz éve volt, ma az olimpiarendezést a G20 osztja el egymás között, és nagyjából arról szól, hogy melyik nemzetnek van jobb háttér infrastruktúrája kijátszani a WADA-t. Nem a sportról van szó, hanem városok, gazdaságok és kütyük-szerek-termékek versenyéről.

Az egész olimpiai maszlagnak egyetlen egy haszna lehetne, ha budapesti sport- és rekreációs struktúra (és a barnamezős jövőkép) át lenne gondolva ennek árnyékában. Erre mit látunk: nem az van átgondolva, hanem az, hogy miként csökkenthető tovább az egyébként is gyászos zöldfelületi (beépítésre nem szánt területi) arány. London messze okosabban használja fel az olimpiát arra, amire most való: városrehabilitációra. Mi meg? Eladunk egy fél csepelt, pihentetjük, majd aztán visszavásároljuk, hogy építhessünk hozzá még két duna hidat 3 hétért, aztán, mikor szétrohasztjuk újólag a felépített sportlétesítményeket, majd újból eladjuk? Ehh...

Az egyik képen jól látható, általad "humanistának" becézett nyertes munka várostervezési tartalmát jómagam, a kiállítást látva sem tudtam megítélni. Annyira magasan volt ugyanis a tabló, és annyira kicsi volt a mérete, hogy az apróbetűket nem tudtam elolvasni. A képanyaga pedig csak egyfajta hatásvadász dizájnerséget (látványkonyhát) ad vissza, amit én a photoshop építészet tárgykörébe sorolok.

@bardóczi: A nyertes munkával kapcsolatban egyetértünk.

Sőt még abban is, hogy miről szól ma egy Olimpia (G20, WADA stb.)

Az is igaz, hogy nincs ember aki el tudná hinni, hogy itt 2020-ban tényleg lehet Olimpia (kivéve talán egyet...).

Kicsit azért megvédeném zöldmező-barnamező kérdésében a hallgatókat (az összeset).

Amennyire tudom a kiadott pályázati anyag eléggé orientálta őket a Dunára (sőt Csepel szigetcsúcsra). Tehát semmiképpen se az ő hibájuknak vegyük, hogy nem koncentráltak a barnamezőre. Ilyen szempontból méginkább dicséretes, hogy volt olyan csapat, amelyik a Duna melletti mindkét barnamezőt olimpiai helyszínnek javasolta.

Amúgy a londoni alapelv: olimpia az eszköz, a városfejlesztés a cél, nem pedig fordítva szerintem is jó.

@Bandido: valóban, ez így igaz, nem is a hallgatóknak, hanem a kiíróknak róvom fel a dolgot.

@mkovaccs: Az olimpiai hallgatói pályázat eredményeRészletek A 2020-as budapesti olimpia városépítészeti víziójacímű országos, nyilvános, titkos hallgatói ötletpályázat Zárójelentésébőlösszefoglaló értékelésA tervpályázatra a beadási határidőig 16 pályamű érkezett be. A tervpályázatok mindegyike megfelelt a formai követelményeknek. A kiírásban szereplő titkossági követelményeket egyik pályamű sem sértette meg. 2009. szeptember 18-ig mind a 16 pályamű lezárt és kóddal ellátott borítéka is megérkezett a BME Urbanisztika Tanszékére.

A tervpályázat Bíráló Bizottsága által a tervek értékelése során megfogalmazott általános jellegű észrevételek:- A tervpályázat magas érdeklődés mellett (56 tervpályázati regisztráció) zajlott. A beadott tervek tartalmi és grafikai színvonala egyaránt kiemelkedően magas volt.- A tervpályázati kiírás nehéz feladat elé állította a hallgatókat, ezért a tervpályázati kiírásban szereplő szempontrendszer mindegyikének maradéktalanul megfelelő terv szinte nem is érkezett be.- Ugyanakkor a tervpályázat legfontosabb szempontja, a városépítészeti vízió tekintetében sikeresnek és eredményesnek mondható. Születtek tervek, melyek kérdésfelvetésükben, gondolatiságukban, üzenetükben különösen értékesnek mondhatóak.- A tervpályázat keretei lehetőséget biztosítottak arra, hogy a városépítészeti vízió mellett az olimpia szellemisége is hangsúlyt kapjon. Örvendetes módon a tervek jó része foglakozott ezzel a gondolattal is.

A tervek magas színvonalára való tekintettel a Bíráló Bizottság a díjazásra szánt teljes összeget (1,5 millió forintot) kiosztotta, továbbá a BOM - Budapesti Olimpia Mozgalom képviselője által felajánlott dicsérő oklevelet négy tervnek odaítélte. (A zárójelekben szereplő díjak bruttó összegek.)

a pályázat eredményeI. díj (500 000 Ft)11-es számú pályaműszerzői: Beke András, Guba Sándor, Tóth Szilvia,a BME Építészmérnöki Kar hallgatói Megosztott II. díj (300 000 Ft)6-os számú pályaműszerzői: Köninger Szilárd, Lipusz Roland, Miklósi Tibor, Molnár Valéria, Soós Attila Timur,a SZIE Építészmérnöki Szak hallgatóiMegosztott II. díj (300 000 Ft)15-as számú pályaműszerzői: Hóbor Eszter, Tóth Ádám, Mangel János,a BME Építészmérnöki Kar hallgatóiMegosztott III. díj (200 000 Ft)1-es számú pályaműszerzői: Mikuli Vera, Gerse Dániel, Mészáros Tamás, Eszi László, Zilahi Péter,a PTE Pollack Mihály Műszaki Kar hallgatóiMegosztott III. díj (200 000 Ft)13-as számú pályaműszerzői: Veisz Szilárd, Zalai Tamás,a BME Építészmérnöki Kar hallgatóiNégy terv a BOM - Budapesti Olimpia Mozgalom dicsérő oklevelét kapta

2-es számú pályaműszerzői: Érsek Gábor, Hutter Dóra, Nagybaczoni Petra, Szabó Gyöngyvér, Zelenák Fruzsina,a BCE Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék hallgatói3-as számú pályaműszerzői: Hakkel Márton, Holczer Veronika, Madas László, Hajós Balázs,a BME Építészmérnöki Kar hallgatói8-as számú pályaműszerzője: Sági Gergely,a BME Építészmérnöki Kar hallgatója9-es számú pályaműszerzői: Kálmán Zsófia, Németh Zoltán,a PTE, Pollack Mihály Műszaki Kar hallgatói

Nem született még döntés arról, hogy a díjazott pályaműveket az epiteszforum.hu vagy az Urbanisztika Tanszék publikálja-e majd.

T. mkovacs,hozzászólásához még annyit: az olimpiai pályázatról "kiállított" (nem 'kiállítót') ábrákat a Szabad sajtó úti Budapest Galériában láthatott (erről a kiállításról szól a fenti beszámoló.)

a szerk.

@rokon: T. rokon

Köszönöm az információkat és a korrekciót, ami a helyesírást illeti. A műveket viszont nem a Budapest Galériában, a cikkben ismertetett kiállításon, hanem október elején a Deák tér mellett a városháza mögötti kerítésre kiállítva tekintettem meg, egy olimpiai pillanatokat bemutató fotókiállítással egybekötve. Ezen a kiállításon még név és rangsor nélkül voltak kiállítva a beérkezett pályaművek.